Betegség, gyógyulás – szereped van mindkettőben

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egészségünk mindig szolgálni fog, majd csak öreg korunkra kell számolnunk a betegségekkel, reménykedünk, hogy hátha megússzuk valami könnyen kezelhető bajjal, akkor majd odafigyelünk, akkor majd ráérünk foglalkozni a problémával. Annyit hallottuk a megelőzés szót, hogy gyakran fel sem figyelünk rá… Tények és elmélkedés a Betegek Világnapján.

Fiatalon saját gordiuszi csomómat egyik napról a másikra szabta ketté egy kellemetlen autoimmun betegség (colitis ulcerosa) – tíz év is eltelt, míg rájöttem, foglalkoznom kell azzal, ami bánt, nem hagy nyugodni, ami folyton álmatlan éjszakákat okoz, szó szerint.

II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11. a Betegek Világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. E helyen 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a csodaszámba menő gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a betegek szenvedéseire, a segítségnyújtásra.

Ezzel nem pipáltam ki azt, amire gyógyszert szedtem és szedek mai napig, de annyit megoldottam, hogy ne lobbanjon be a betegség félévente vagy évente, sőt, hála az égnek, hat éve nem volt komolyabb problémám. Én is voltam dühös, én is mondtam azt, hogy nem vagyok beteg, nem veszek tudomást róla, voltam mélyen, és végül eljutottam oda, hogy hálás legyek érte. Teljességgel, mint egy gyászfolyamat. Tudom már, milyen jelekre kell figyelnem, és az is világos, hogy hogyan lehetett volna elkerülni, de legalábbis késleltetni a megjelenését.

Nem elég hangsúlyozni tehát a megelőzést, netán az évi általános orvosi vizsgálatok elvégzését, de legalább az évente rendszeresített vérvizsgálatot. Ugyanis egészségi állapotunkat tekintve nem állunk túl jól.

Figyelmeztető gyanánt

Az Eurostat szerint 2007 és 2016 között Romániában az elhalálozásokat a keringési, a daganatos, a légzőrendszeri, majd az emésztőszervi betegségek okozták. A

statisztikát elemzők szerint a keringési és érrendszeri betegségben szenvedők élete menthető lehetne a megelőzési stratégiák megváltoztatásával…

Számokban: 2018-ban az elsődleges halálokot továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentették, ezek az összes haláleset 56,5%-áért felelősek. Ezen belül leggyakoribbak az iszkémiás szívbetegség (szívinfarktus, szívelégtelenség), valamint az agyérbetegség (stroke) által okozott halálesetek. A második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek (19,6%), ezt követik a légzőrendszer (6,5%) és az emésztőrendszer betegségei (5,9%) okozta halálesetek – összegzi az Erdélystat.

Hirdetés

Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban volt a legalacsonyabb a keringési rendszer megbetegedései által okozott halálesetek aránya 2018-ban (51,5%); Észak-Erdélyben, Partiumban és Székelyföldön a legmagasabb. Az is kiemelendő ugyaninnen, hogy Erdélyben évente közel 1%-kal csökken a keringési rendszer betegségei okozta elhalálozás.

2020-ban a járvány negatív következményeként jegyezték azt is, hogy több mint 8 millió krónikus beteg nem jutott hozzá a napi gyógyszereihez.

Hogy a pandémia miatt hányan nem kerültek időben megfelelő ellátáshoz, nem jutottak kórházba, nem tudjuk pontosan, de a jelenség több mint elszomorító. Az egészségügyben dolgozóknak sincs könnyű dolguk, mert nem csak azzal kell megküzdeniük, hogy minden percben ki vannak téve a fertőzés veszélyeinek, a naponta tapasztalható tragédiákkal is kezdeniük kell valamit.

Hogy kinek mennyi lelki ereje, energiája van ahhoz, hogy szembenézzen a betegséggel, hiánnyal, fájdalommal, egyénfüggő – sokszor csak kritikus helyzetben foglalkozunk az elakadásainkkal, motivációkkal életünkre vonatkozóan, hitünkkel, életmódunkkal, egészségünkkel, gyakran csak nehézségek idején figyelünk befelé. Pedig sokan leírták, mondták már, hogy

nemcsak a testünk jelzéseit, lelkünk hangjait is meg kellene hallani és értelmezni. Aztán segítséget kérni, ha kifürkészhetetlen.

Ferenc pápa idén a Betegek Világnapjára írt üzenete így szól:„Egy a ti mesterek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8). A pápa a világjárványtól sújtott emberek közül elsősorban a szegényekre és a peremre szorultakra gondol, miközben elismeréssel szól az egészségügyi dolgozók hősies helytállásáról. Beszédének központi gondolatában a világjárvány adta keserű felismerésekre utal, úgy mint a társadalmi igazságtalanságra, a kirekesztésre, a nem megfelelő egészségügyi rendszerekre, az orvosi ellátáshoz való nem egyenlő hozzáférésre. Ugyanakkor azt is kiemelte a Szentatya, hogy a világjárvány megmutatta „az orvosok és egészségügyi dolgozók nagylelkű szolgálatát”, akik az „irgalmas szamaritánus példájára vitték a betegekhez a közelség balzsamát”.

Egyensúlyrendszerek megbomlása,

vagyis egyensúlyrendszerek megbomlásából fakad a betegség – mondta anno Popper Péter pszichológus egyik népszerű előadásában. Valami elromlik, valamit elrontunk, de sok minden helyrehozható. Tehát van, akinek segít a kritikus helyzetekben, ha információt szerez, olvas, sorstársakkal beszélget. Ma már számtalan hasznos előadás fellelhető különböző csatornák oldalain, meg lehet hallgatni, el lehet olvasni őket. Próbáljunk helyesen szelektálni, inkább kérdezzünk meg egy hozzáértőt, hogy kinek a szavaira érdemes odafigyelni, káros is lehet kontárok véleményébe belekapaszkodni. Segítségként íme néhány kapaszkodó (youtube csatornán elérhetőek): Popper Péter (Mesterkurzus, A megbetegítő lélek, Félelem, hit, gyógyulás stb.), Dr. Bagdy Emőke (Testi betegségek lelki okai I–II.), Dr. Buda László (Mit üzen a tested?).

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: