Kényelem és praktikusság a két fontos szempont – vallja Tarczali Mónika négygyermekes anyuka. Mint mondja, több mint tíz éve, első lányuk születése óta a különböző élethelyzetekhez igazítják a ruházkodást is: szoptatáshoz, hordozáshoz, ovis, iskolás, illetve szabadidős programokra alkalmas ruhadarabokat választanak.
Mónika az öltözködésen túl is az egyszerű dolgok híve: a „minél egyszerűbb, annál jobb, mert többféleképpen illeszthető egymáshoz” jelmondat szerint válogatja össze a göncöket is. Eszerint építi a saját és a lányai ruhatárát is.
Egymás ruháit öröklik
A ruhák állandó körforgásban vannak a családban, a lányok egymástól átveszik a kinőtt darabokat. Ebből kifolyólag aránylag ritkán kell ilyesmire költeni, környezettudatos megfontolásból csak épp a szükséges holmikat szerzik be.
Háremnadrágja a legkisebbeknek is van
Igyekeznek izgalmasan, ízlésesen ötvözni azt, ami van. Sőt,
Mónika egyes ruháira is „lecsaptak” már a lányok, mi több, komoly foglalások is történnek, hiszen azt is lehet tudni, ha anya kinőne egy-két vagány nadrágot, kinek a tulajdonába kerül majd.
„Anya, ezt amikor kinőtted, nekem adod?” jelmondat szinte naponta elhangzik.
Az alakuló gyerekízlés
Kiskamaszkorú lányaik, Réka és Janka már keresik a saját öltözködési stílusukat, vannak elképzeléseik e tekintetben. Közben az ovis Eliza és Abigél még a hercegnőkorszakát éli, tütüvel, balettruhával.
Visszaköszönő ruhadarab a család minden nőnemű tagjánál a háremnadrág: a lógós nadrág – ahogyan ők emlegetik. De a szoknyaidőszak sem múlt el teljesen, a kicsiknél szinte virágkorát éli. Mónika emlékei szerint Janka kis totyogóként azt élvezte, ha egymásra halmozta a szoknyákat, még a poncsó is ezt a funkciót kapta.
A nagyra becsült handmade táskák
Mostanában a hétköznapok elfoglaltságai alakítják a nagylányok öltözetét, a ritmikus tornán viselt leggings típusú nadrág és a hozzá viselt, testhezálló blúz a legpraktikusabb. Ami viszont kimondottan hiánycikknek számít a lányok ruhatárában, az a tréningszerű öltözet.
Alkalomhoz illő népi stílus
Ünnepségekre, különlegesebb alkalmakra a népi stílust részesíti előnyben a család. Egyszerűbb alkalmakon farmernadrághoz parasztos ing kerül a lányokra, de mindegyiküknek van népi stílusú szoknyája, nagymama által varrt ruhája, esküvőkön például székely ruhát vesznek fel.
E ruhák stílusban ugyan azonosak, de Mónika ritkán öltözteti egyformán a lányait. Még az ikrek, Eliza és Abigél ruhatára is többnyire eltérő. Talán a kirándulásokon a csomagolást megkönnyíti, ha egyes darabok duplán vannak. Megtörtént, hogy mind a négyükön ugyanolyan piros népi szoknya és barna blúz volt, s a család mellett elhaladó kirándulók ámulva számolták a libasorban haladó lánykákat, aztán mosolyogva megállapították: egy helyre tartoznak – meséli az anyuka.
Fotók: Boda L. Gergely
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. májusi lapszámában jelent meg.
