– Mielőtt karrierutakról beszélnénk, kérlek meséld el, hogyan indult a te utad, hogyan lettél épp HR szakértő?
– Jelenleg a Zenitech nevű cégnél vagyok a munkatársak tanulásáért és fejlődéséért felelős vezető. Alapképzésen és mesterin pszichológiát végeztem Kolozsváron, és az egyetem alatt jöttem rá, hogy a HR érdekel igazán, és ezen belül a felnőttoktatás, a tréningek, az emberi potenciál fejlesztése. A 2008-as válság miatt azonban először nem ezen a területen helyezkedtem el: könyvesboltban dolgoztam, majd adminisztratív munkakörben. 2011-ben kerültem be a HR-be, multinál kezdtem, ahol adminisztratív feladatokkal és nemzetközi HR projektekkel foglalkoztam. 2016-tól informatikai környezetben dolgozom, csaknem hét évet töltöttem a Codespringnél, és most két éve a Zenitechnél folytatom.
– Szerinted létezik olyan, hogy valaki „vállalkozó alkat”, vagy ez inkább fejleszthető készségek kérdése? Mitől függ, hogy valaki vállalkozóként vagy alkalmazottként tud kiteljesedni?
– A vállalkozás tanulható: vannak veleszületett személyiségjegyek, de a készségek és attitűdök nagy része fejleszthető. Nem gondolom, hogy valaki csak „alkalmazotti” vagy csak „vállalkozói” alkat lehet – sokkal inkább azon múlik, milyen környezetben vannak, milyen támogatást kapnak, és mennyire merik felvállalni a saját útjukat.
– Milyen készségek elengedhetetlenek ma egy vállalkozónak (vagy akár egy ambiciózus munkavállalónak)?
– Az önismeret és tudatosság mellett a következők a legfontosabbak: rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a reziliencia, a kreativitás, a kitartás és az állhatatosság.
Ha önfegyelem van, akkor a célkitűzés, az időbeosztás és a kitartás is rendben lesz. Ezek egyformán fontosak vállalkozóknak, de pályakezdőknek is, és amúgy mindenkinek.
– A fiatal generációt gyakran job hopperként (állásról állásra ugrálók) emlegetik, hiszen nagyon könnyen, gyorsan váltanak munkahelyet. Mennyire probléma ez?
– Tíz éve még gyanakodva néztünk azokra, akik rövid idő alatt több helyen dolgoztak: lojalitáshiányt feltételeztünk. Ma már teljesen más a helyzet. A fiatalok bátrabban váltanak, és ez gyakran arról szól, hogy keresik a fejlődési lehetőségeket. A karrier ma nem lineáris. Régen létrát emlegettünk, ma inkább sziklamászást: felfelé haladunk, de sok oldallépés is kell hozzá. Ezek néha többet adnak, mint egy újabb előléptetés. A pályaváltás is egyre gyakoribb – ismerek orvosból lett informatikust is.
