Profi(t) Benkő Ilona: A hibákból lehet a legtöbbet tanulni

Benkő Ilona, Ili csaknem másfél évtizede dolgozik HR-területen, ma pedig egy szoftverfejlesztő cégnél a munkatársak tanulásáért és fejlődéséért felelős vezető. Van-e olyan, hogy vállalkozó alkat? Vagy ez inkább fejleszthető készségek kérdése? Egyebek mellett ezt is megkérdeztük a pszichológus végzettségű HR szakértőtől. Újonnan induló sorozatunkban az erdélyi vállalkozó – vagy épp vállalkozást fontolgató – nőknek próbálunk hónapról hónapra fogódzókat adni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2026. januári lapszámában jelent meg.)

Hirdetés

Fotó: Antonia Horghidan

– Mielőtt karrierutakról beszélnénk, kérlek meséld el, hogyan indult a te utad, hogyan lettél épp HR szakértő?

– Jelenleg a Zenitech nevű cégnél vagyok a munkatársak tanulásáért és fejlődéséért felelős vezető. Alapképzésen és mesterin pszichológiát végeztem Kolozsváron, és az egyetem alatt jöttem rá, hogy a HR érdekel igazán, és ezen belül a felnőttoktatás, a tréningek, az emberi potenciál fejlesztése. A 2008-as válság miatt azonban először nem ezen a területen helyezkedtem el: könyvesboltban dolgoztam, majd adminisztratív munkakörben. 2011-ben kerültem be a HR-be, multinál kezdtem, ahol adminisztratív feladatokkal és nemzetközi HR projektekkel foglalkoztam. 2016-tól informatikai környezetben dolgozom, csaknem hét évet töltöttem a Codespringnél, és most két éve a Zenitechnél folytatom.

Hirdetés

– Szerinted létezik olyan, hogy valaki „vállalkozó alkat”, vagy ez inkább fejleszthető készségek kérdése? Mitől függ, hogy valaki vállalkozóként vagy alkalmazottként tud kiteljesedni?

– A vállalkozás tanulható: vannak veleszületett személyiségjegyek, de a készségek és attitűdök nagy része fejleszthető. Nem gondolom, hogy valaki csak „alkalmazotti” vagy csak „vállalkozói” alkat lehet – sokkal inkább azon múlik, milyen környezetben vannak, milyen támogatást kapnak, és mennyire merik felvállalni a saját útjukat.

– Milyen készségek elengedhetetlenek ma egy vállalkozónak (vagy akár egy ambiciózus munkavállalónak)?

– Az önismeret és tudatosság mellett a következők a legfontosabbak: rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a reziliencia, a kreativitás, a kitartás és az állhatatosság.

A folyamatos tanulás és az önfegyelem szintén teret nyer a jövő kompetenciáinak térképén.

Ha önfegyelem van, akkor a célkitűzés, az időbeosztás és a kitartás is rendben lesz. Ezek egyformán fontosak vállalkozóknak, de pályakezdőknek is, és amúgy mindenkinek.

– A fiatal generációt gyakran job hopperként (állásról állásra ugrálók) emlegetik, hiszen nagyon könnyen, gyorsan váltanak munkahelyet. Mennyire probléma ez?

– Tíz éve még gyanakodva néztünk azokra, akik rövid idő alatt több helyen dolgoztak: lojalitáshiányt feltételeztünk. Ma már teljesen más a helyzet. A fiatalok bátrabban váltanak, és ez gyakran arról szól, hogy keresik a fejlődési lehetőségeket. A karrier ma nem lineáris. Régen létrát emlegettünk, ma inkább sziklamászást: felfelé haladunk, de sok oldallépés is kell hozzá. Ezek néha többet adnak, mint egy újabb előléptetés. A pályaváltás is egyre gyakoribb – ismerek orvosból lett informatikust is.

•  Fotó: Antonia Horghidan

Fotó: Antonia Horghidan

– A multinacionális cégeknél gyakran már húszas éveikben vezetői pozícióba kerülnek a fiatalok: team leaderek, projektvezetők, kisebb-nagyobb csapatok szakmai irányítói lesznek. Felvetődik a kérdés, hogy ennyi tapasztalat elég-e ahhoz, hogy valaki mások fejlődését támogassa, döntéseket hozzon, vagy akár konfliktusokat kezeljen? A vezetői szerep tanulható „menet közben”, vagy szükség lenne hosszabb érési időre, mielőtt valakit emberek irányításával bíznak meg?

– Valóban, az egyik alapfeltétel az érett személyiség. A szervezetek tudást és eszközöket adnak a fiatal vezetők kezébe, akik rengeteget tanulnak munka közben is, vagy mentorok, coach-ok irányítása alatt fejlődnek.

A vezetés ma inkább támogatásról és facilitálásról szól, nem pedig parancsokról.

Hogyha a fiatal vezető elsajátítja ezeket a készségeket, sikeresen tudja irányítani, akár a csapat legjobb szakértőjét is – aki nem elvárt, hogy ő maga legyen.

– Vannak „tipikus hibák”, amelyeket a fiatalok elkövetnek a karrierjük elején?

– Igen: a türelmetlenség. Nagyon gyorsan várják az eredményeket és a jutalmat – ez az ún. instant gratification jelensége. Ha valami nem sikerül azonnal, mivel nehezen tűrik a kudarccal járó frusztráció érzését, könnyen feladják, pedig a hibákból lehet a legtöbbet tanulni. Sőt: jobb minél hamarabb hibázni, mert annál gyorsabban tudunk fejlődni. Sokszor egyszerűen nincs meg a kitartás. Ha van önfegyelem és cél, akkor megérkezik a siker is.

– Trénerként és coachként milyen kérdésekkel fordulnak hozzád leggyakrabban?

– Szinte minden tréningen ugyanaz a két kérdés bukkan fel: „mit tanuljak, mire fókuszáljak, hogy ne maradjak le – akár az AI mellett sem?” A másik pedig a szülőktől érkezik, akik teljesen jogosan bizonytalanok: „milyen irányba tereljem a gyerekem, amikor olyan szakmák felé készül, amelyek még nem is léteznek?” Én pedig mindig ugyanarra a két dologra térek vissza: tanulási készség és rugalmas alkalmazkodás.

Ha valaki képes tanulni, kíváncsi maradni, és nem ijed meg attól, hogy új helyzetekben kell feltalálnia magát, akkor szinte mindegy is, milyen technológia jön holnap.

Ugyanez igaz a gyerekekre is: ha megtanítjuk őket tanulni, nyitottnak lenni, akkor bárhol meg fogják találni a helyüket.

korábban írtuk

Dr. Hompoth György: Robbanásszerűen megnőtt az endometriózis előfordulása
Dr. Hompoth György: Robbanásszerűen megnőtt az endometriózis előfordulása

Március az endometriózis-tudatosság hónapja. A világszerte csaknem 200 millió nőt érintő krónikus betegségről, a tájékoztatás fontosságáról kérdeztük dr. Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályvezetőjét.

Hirdetés