Úgy kezdődött, hogy Éva és Mari férje minden kedden focizott, és hogy ne unatkozzanak, elkezdtek feljárni Székelyudvarhelyre, uszodába, hogy Éva tanuljon meg úszni. Ez megtörtént, és a bérlet lejártával a mozgás sétává alakult – mesélik a „keddi lányok”, ahogy magukat nevezik, azaz Fülöp Pál Éva, Gui Katalin Kacó, Sebők Mária és Vári Zita. Mára már egy egész délutánt kitöltő program lett ebből, rengeteg ötlettel, színnel, hangulattal, hatalmas kacagásokkal, néha jövés-menéssel és gyakran „kiöltözéssel”.
Székelykeresztúron mindig más utcát, helyszínt választanak, olyan helyeket, amelyeket nem igazán ismertek, de gyakran ruccanak át Székelyudvarhelyre, Segesvárra, Szebenbe, Brassóba is – ha úgy hozza a kedvük.
Szappanbuborék stressz ellen
„Maga az öltözködés valahogy onnan indulhatott, amikor az egyik kedden bementünk egy turkálóba, és találtunk három csillogó kalapot, akkor már Zita is velünk volt, aztán érkezett Kacó. Feltettük, nézegettük magunkat a tükörben, fotóztuk magunkat, s nyomban ki is dobtuk a közösségi oldalunkra, hogy más is lássa” – meséli Mari. Az első beöltözős-kiöltözős alkalom nagyjából négy éve egy szovátai kiruccanás volt, amikor ő kitalálta, hogy úgy menjenek, mint az egykori nyári fürdőző hölgyek: virágos kalapban, hosszú ruhában, szoknyában. Naccságásan – teszi hozzá Éva.
Nagyjából akkor történt az is, hogy Mari váratlanul megtudta, hogy hamarosan nagymama lesz. Felkészületlenül érte, és az esedékes keddre hozott egy fonott kosárban egy-egy mojitót, és arra kért minket, hogy öltözzünk tündérruhába – ez a keddi lányok szakzsargonjában mindig földig érő ruhát jelent – és találkoztunk Keresztúr központjában. Mari ott elmondta a történetét, aztán lefeküdtünk a fűbe, fényes nappal, hétköznap, és szappanbuborékokat fújtunk, mert mondtam, hogy ez egy jó terápiás módszer a stressz oldására – meséli Éva.
Kevésből nagyszerűt
A mára kialakult szokásrend szerint akinek közeleg a névnapja vagy születésnapja, az mondja meg, hogy mibe, hogyan öltözzenek a nagy napon. Két-három hét van a felkészülésre, de van, amikor több is. A lányok egyszer felleltározzák a saját gardróbjukat – ami bevallásuk szerint egyiküknél sem mondható kicsinek –, ha pedig hiányzik valami a „megrendelt” szetthez, turiban keresnek, ritkább esetben boltban vásárolják meg. „Nehogy azt hidd, hogy vagyonokat költünk! Ez a pink szoknya például, ami rajtunk van, 8,50 lejbe került egyenként” – mondja Kacó.
Pink szoknyában készült az interjú, természetesen kedden
Egyébként a turkálókban már félre is teszik, ha valamiből négy darab is van, vagy ha valami különleges érkezik. A szelfiket Kacó készíti, és ismerősöket, járókelőket kérnek fel, hogy készítsenek néhány fotót róluk egy-egy neves napon.
Boszorkányok és erdészfeleségek
A cikk írója akkor szeretett bele a történetbe, amikor szembejött vele egy fotó a Facebookon, amelyen a keddi lányok cabrióban, retró napszemüveggel, lobogó selyemkendőkkel suhannak tova. Mint kiderült, ez Marinak a születésnapján készült, az ötlet már azelőtt egy évvel megszületett benne.
Szülinapi száguldás pöttyösben, kockásban
Pöttyös cuccokat rendelt, autót szerzett, amivel aztán a nagy napon bajok lettek, de Kacó zseniális, utolsó perces közbelépésével mégis megvalósult a szülinapi álom: fehér-fekete szett, gracekellys hangulat, boldog száguldás a városon át. Egy átlagos kedden.
„Egy másik alkalommal a nemrég beszerzett sötét tónusú szoknyákhoz fekete garbót és fekete kalapot vettünk fel, és ez volt az a pillanat, amikor egy kisgyermek boszorkánynak hitt minket” – mesélik hahotázva.
Amikor épp zöldben pompáztak, azt kérdezték tőlük egy boltban, hogy milyen egyesületnek dolgoznak. Kacó nevetve vágta rá: erdészfeleségek vagyunk. De volt olyan is, amikor az „olyan színű legyen a ruhád, amilyen a baretted” jeligére öltöztek fel, körbe járták Udvarhelyt, s többen is rákérdeztek: maguk színészek?
Egyformák és mégsem
Viszonylag kevés az egyforma ruhájuk, csak mivel egy megadott „tematika”, például két szín kombinációja szerint állítják össze a szettjeiket, na meg, hogy négy szőke nő jelenik meg valamiféle keresetlen extravaganciával – ezért tűnik úgy első pillantásra, hogy egyformán öltöznek. Nem félnek a stílusuktól távol álló ruhadarabokba sem belebújni, volt már német népviseletes és gumicsizmás kedd is.
Látványos összeállításokat tudnak produkálni a lányok, ilyenek voltak például halványkék-narancs dallamra megalkotott szettek, és gyakran elég egy hajpánt, egy kendő, ami felteszi az i-re a pontot.
A hétköznapokon is fontos számukra a megjelenés, imádnak öltözködni, és – ahogy mondják – így 40 év fölött imádják a rúzst. Mari a hatvanas évek stílusáért rajong, a mindennapokban a hangulata szerint választ szettet, és elképzelhetetlen számára, hogy szabadidő-ruhában kimenjen a házból. Éva, ha tehetné libegő tüllökbe, fodrokba bújna, és többnyire szoknyában jár, Kacó meg a szexitől a sportosig sok mindent szívesen visel. Zitának sincs tréningje, a hétköznapokoban pedig visszafogottabban öltözködik, épp ezért szereti az extrémebb keddi öszeállításokat.
Polgárpukkasztás?
Anyátoknak azért jó, mert összeülnek a barátnőkkel és egymást dicsérik a Facebookon. Ez volt az egyikük férjének a véleménye, de mondták már őket polgárpukkasztónak is. „Az emberek most már kíváncsiak, nekem például az iskolában szokták mondani, hogy oszi néni, alig várjuk a keddet” – mondja Éva. Kiderül, hogy gyakran kapnak olyan pozitív visszajelzéseket, hogy milyen egy vagány dolog hétköznap ennyire választékosan, különlegesen, néha bevállalósan felöltözni.
Mari szerint igazából nem történik semmi, mégis jól telik. „Adrenalin löketet adnak a beöltözős keddek, már azelőtt is, amikor tervezel, és vársz valamit nagyon. Azt láttatjuk, hogy így is lehet. Látom a társaimon, hogy szépek, rendben vannak, és együtt jól érezzük magunkat” – vázolja az egyszerű, mégis nagyszerű receptet Mari. Gyakran mondják, hogy Keresztúr olyan kicsi, hogy itt semmi nem történik, mi meg teszünk róla, hogy ne így éljük meg – állítják egybehangzóan.
Járványidők, arany maszkban
Négy különböző méret (S, M, L, XL), négy különböző egyéniség (Kacó, Éva, Mari harsányabbak, Zita csendesebb), a harmónia azonban süt róluk. És az életigenlés, a nőiség dicsérete, a szépség szeretete, a játék öröme és az együttlét kohéziója. Azt mondják, hogy nem adnák fel semmiért ezt a projektet. Tiszta terápia, más fizet ezért. Ha sírva mész a találkozóra, akkor is kacagva mész haza – összegeznek a keddi lányok.
Fotó: Keddi lányok
korábban írtuk
Tűzpiros, pöttyös, sárga: a „ruhavadász” prédái
Nem kell vastag pénztárca ahhoz, hogy jól öltözködjünk – vallja István Szidónia, a Rádió Gaga Marosszék műsorvezetője, aki minden nap délidőben szól a hallgatókhoz. Sokkal fontosabb szerinte az, hogy ismerjük magunkat, legyünk tisztában adottságainkkal, azzal, hogy mi előnyös számunkra, mert így csak olyan ruhákban fogunk járni, amelyek jól állnak nekünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg.)
