Egy év és hét hónap telt el az első „kapavágástól” a beköltözésig, „de a vállamat kétszer műtötték, annyit dolgoztam rajta” – meséli mosolyogva Ignácz. A nappali-konyha-étkező száz négyzetméter, de a teljes házat a nappali központi eleme, a monumentális kályha melegíti ki. Mintha a tűzhely köré épült volna maga a ház.
A kályha melletti fatartóban aprított gallyak. „A melegvízkészítő rendszert is én találtam ki, be van építve a kályhába” – mutatja Ignác, és a gallyakat aprító gépet is maga készítette. „Kiszámoltam, nem egészen 150 lejünkbe fog kerülni a fűtés egész télre. Melegvízzel, fűtéssel.” Százötven! – hüledezünk tágra nyílt szemekkel.
Hétágra süt az őszi nap a hangulatos nappaliban – és ez sem véletlen: a terasz árnyékolását úgy tervezte Ignácz, hogy télen, az alacsonyabban járó nap besüssön egészen a szobákat leválasztó közfalig, hogy melegítse azt. Nyáron, a magasan járó nap azonban nem jut be, az árnyékolás miatt.
Nemcsak természetes, költséghatékony is
A fekete zongora felett mutatós ablakkeretben mosolygnak a gyerekek, a szintén Ignác által készített konyhabútor erezete egyszerű természetességével hat. Nem csak a polcok, de még a gőzelszívó is Ignácz munkája.
A legnagyobb csoda azonban talán mégis az otthonos családi ház energiatakarékossága. 110 négyzetmétert fűtenek, 3 méter a belmagasság, 1 méter 40 centi vastagak a szalmabálából készült falak. Október közepén (!) mesélik, hogy idén ősszel még nem kellett begyújtaniuk a kályhába.
„Nem együtt kezdtük az életet, mert mindketten elváltunk, s újrakezdtük, de Ignácz által én is szerelmese lettem a fának, mert megismertem, hogy milyen vele és benne lakni” – magyarázza Ajvász Sára, házigazdánk párja. „Kitalálom, mit szeretnék, és ő megcsinálja.” A „minden kislány álma” sminkaszkalát mutatja.
A természetes anyagok szerelmesei: Ajvász Sára és Koszta Ignácz
Új életet nyert szövőszék-borda, gereblye és borona
A bárszekrény mögött ún. igazságablak rejtőzik, hogy bárkinek meg lehessen mutatni, szalma van a falban. Egy régi szövőszék bordájából készült a mutatós falilámpa, és ugyancsak lámpaként született újjá az évszázados borona. A pohártartó gereblye volt egykor, a gyerekek könyvespolca sokat megélt létra. Az egyik gyerekszoba íróasztala ajtóként szolgált korábban, s a lámpatestek alatt telefontöltési lehetőség a lurkóknak.
Még az étkezőasztal alá is asztali töltőt szerelt Ignácz, ha valaki laptoppal dolgozna rajta. A két gyerekszobát mutatós faliszekrény választja el egymástól, titkos ajtaján át közlekednek a gyerekek – Ignácz két gyermeke, valamint Sára fia és lánya.
„Minél több cérnás egy ház, annál jobban szeretik a gyerekek – ezt egy barátomtól hallottam. Ez most háromcérnás: vagyis a kályhát és a többi helyiséget is körbe lehet járni, és a gardróbon át is lehet bujkálni. A gyerekek imádják, amikor körbe tudnak szaladni, egymás elé tudnak menni” – magyarázza kreatív vendéglátónk.
Sehol egy derékszög, bántóan egyenes vonal
A felnőttek hálója, gardróbja és fürdőszobája külön „rezidencia”. A legtöbb bútor alapanyaga a tűz általi haláltól lett megmentve Ignácz gyűjtő szenvedélye által.
A fürdőszobai kagylót és csigavonalat idéző zuhanyzót szintén maga készítette, sehol egy műanyag, egy csempe: egyetlen fadarab a polc, minden gömbölydeden kerek.
Puritán természetesség még a fürdőszobában is
Az évszázados, korhadt gerendából Ignácz csodás tükörkeretet készített, mögé bújtatták a mosókonyhát, csak az tolja el az „okosajtó” tükröt, aki tudja a trükkös rejtekhelyet.
Azt hinnénk, csak egy tükör, pedig a mosókonyhát rejtő titkos ajtó is egyben
80 tonna szalma: ennyi kell a boldogsághoz, rokonok, barátok segítettek az építkezésben Ignácznak, de előtte csaknem két évig tanulta a szalmaházépítés csínját-bínját Magyarországon. Télen-nyáron 23 fok van a fenyédi családi házban, ugyanakkor szellőztetni sem szükséges: szellőzik magától. „Az építkezéskor, az energiaválság előtt még bolondnak néztek, amiért szalmaházat építek” – mondja ma már nevetve.
Kincset ér a szigetelés
A ház alapjának a szigetelése is megérne egy „misét” – beszéljük Ignáczcal: 1 méter 30 centiig szigetelte lefelé 20 centis XPS szigeteléssel. „Külföldön már a polcokon a 20, a 30, a 40 centis szigetelés, itt, amikor bementem 20 centist keresve az építkezési céghez, hülyének néztek. Csak 10-est találtam, és azt raktam duplán. A mennyezet fölé egy lélegző geotextilt tettünk, rajta tömörített agyag van 7–8 centi vastagságban, és erre jött 90 centi magasságban szalmabála tömören, s arra még egy réteg agyag” – derül ki a remek hőtartó képesség titka. „Olyan téli hideg még nem volt, hogy napi két tűz kelljen leégjen. Este begyújtok, van 23 fok, lefekszünk, és reggel 23,2-t mutat a hőmérő” – hallgatjuk ámulattal.
„A szalma szigetelőképessége a kőzetgyapotéval majdnem tökéletesen megegyezik. A kőzetgyapot amilyen drága most, s nekem 1 méter 40 centi vastagok a falaim szalmából. Én pénzért vettem ugyan, tonnaszámra, de mondhatni ingyen van a szalma” – győz meg a szalmaház hőtartásáról.
Ignácz is, mint sok hobbibarkács, gyerekként, kutyaóllal- és nyúlketrec készítéssel kezdte pályafutását, aztán kétszintes, csigalépcsős gyereklakot épített a körtefára. „Szeretem a fát, szeretek vele dolgozni” – összegzi egyszerűen. Mintha csak egy gyerekbarát Waldorf iskolában járnánk, azt a benyomást kelti Kosztáék családi háza. Mai világunkban kincset ér egy jól szigetelt ház – de talán még többet egy ügyeskezű ezermester, aki meg is csinálja.
Fotó: Csedő Attila
korábban írtuk
Régi fák új élete: a Kosután család otthona
Értékmentés – ez volt az elsődleges célja annak, hogy Kosután Attila egy lebontásra ítélt ház faanyagát használta fel saját otthonához. A gyergyócsomafalvi építész élhető és fenntartható, mégis mai igényekhez igazodó házat épített helyi szokás szerint, kalákában. A házhoz tartozó hatalmas kert őszi pompájában fogadott minket, s a motívumgazdag, hagyományos technikával épült családi fészek házigazdái meséltek életük fontos döntéseiről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)
