Szarvadi Lóránd vállalkozó, a Domo Retail elektronikai cég egyik alapítója. Az a fajta üzletember, aki magabiztosággal kezd bele minden vállalkozásba, kihívásnak tekinti a problémákat, és megoldást keres. Nem csak munkájának él, maga vallotta, hogy nem úgy érzi, bármiről is le kellett volna mondania a siker érdekében. A bukaresti vállalkozói szférát nemrégiben cserélte fel a bálványosi tájakra, megavállalkozása után most a turizmus ragadta magával, de ez korántsem azt jelenti, hogy az élete nyugodtabb lenne.
- Úgy tűnik nekem, hogy minden, amihez hozzányúlsz, arannyá változik. Először a Domo Retail, majd a Toyplex. Mi a sikered titka?
- Az egy kicsit túlzás, hogy minden aránnyá válik. A ’90-es években könnyebb volt vállalkozni, ha akart az ember és dolgozott, annak volt eredménye. Igazán addig vált arannyá minden a kezemben, amíg mi döntöttünk. Amiután eladtuk a céget (a Domo Retailt – szerk. megj.), és másnak a döntéseire kellett várni, sokkal nehezebb lett. A Domo története ma már esettanulmány, többen kérték, hogy mondjam el, hogyan lett egy sikeres vállalkozásból csődtömeg. Még nem érett meg rá az idő, de egyszer szívesen beszélek róla. Amíg vállalkozó vagy, és dinamikusan döntesz, szívet-lelket beleteszel, megy a dolog. A Toyplex a Domóval párhuzamosan működött, ezért nem tudtam rá kellőképpen odafigyelni. Az ottani menedzserek pedig tévútra térítették azt a vállalkozást. Huszonkét év kereskedelem után eljött az ideje a váltásnak, azt szeretném bebizonyítani, hogy lehet minőségi turizmust létrehozni Erdélyben, Romániában. Óriási potenciált látok abban, hogy a bálványosi hegyen olyan csodát varázsoljunk, amelyre nemcsak az országban élők, hanem a külföldiek is kíváncsiak lesznek.
Fotó: Ürmösi Levente Mihály
- Ezzel nem válaszoltál a kérdésemre. Mi a siker titka?
- Nincs titka. Sokat kell dolgozni. Rengeteg sikertelenség útján lehet elérni a sikerhez, és nem kell feladni. Mi sem voltunk az első héttől sikeresek. Aztán beindult a gépezet. A sikertörténet nem az első naptól kezdődik. Én szeretek egy csőd szélén álló vállalkozást megmenteni. Így van ezzel a szállodával is. Amikor átvettem, veszteséges volt, most nullszaldós, remélem, valamikor kényelmes profitot fog hozni.
- Volt valamilyen különösebb oka annak, hogy kiléptél a hatalmas vállalkozásból?
- Nem kiléptünk, hanem eladtuk a Domo részvényeinek huszonöt százalékát, majd még ötven százalékot. A kisebbségi tulajdonrészt az új tulajdonos egy pénzügyi trükkel ellopta tőlünk. Három éven keresztül még a Domo vezérigazgatója voltam, de már nem volt tulajdonrészem. Nem volt könnyű egy új és hozzá nem értő tulajdonossal vezetni a céget. Illetve úgy vezetni, ahogy ő diktálta. Az a három év nagyon nehéz periódusa volt az életemnek. Ennek közös megegyezéssel szakadt vége. Most Bálványoson van szükség rám. Ha már dübörög a szálloda, valószínűleg megosztom az életem Bálványos, Kézdivásárhely és Bukarest között. Mindig is szerettem volna visszatérni Székelyföldre. Valószínű, hogy ahogy korban haladok előre, több kell Székelyföldből, és kevesebb Bukarestből.
Fotó: Ürmösi Levente Mihály
- Miről kell lemondania egy üzletembernek?
- Akkor sikeres az üzletember, ha nem kell lemondania semmiről (nevet). Kell áldozatokat hozni az üzlet sikeréért, de nem gondolom azt, hogy fontos dolgokról le kellett volna mondanom emiatt. Meg vagyok elégedve az életemmel.
- Fontos a segítő társ? Úgy tudom,feleséged egyben üzlettársad is.
- Nagyon fontos. 23 éve közösen üzletelünk, 19 éve a feleségem. Rendben van ez így, és szép, ha a család együtt tud vállalkozni.
- Véleményed szerint milyen a sikeres nő?
- Az sikeres nő, aki a családot össze tudja egyeztetni a munkájával. Nem tartom ideális nőnek, aki csak üzletasszony.
- Ott szerepeltél Románia leggazdagabb embereinek listáján, ez kötelez?
- Ezeket a listákat nem kell komolyan venni, nem reálisak. Az utóbbi években meg sem néztem, egyáltalán rajta vagyok-e, tehát engem semmire nem kötelez.
Fotó: Ürmösi Levente Mihály
- Mire vagy a legbüszkébb?
- A családomra, a lányomra, mindenképp. A sikeres vállakozásaimra is, ha éppen van ilyen (nevet). Amikor valami új kezd összeállni, mindig nagy büszkeséggel tölt el. Most például készül a wellnessközpont, a resort területrendezése, így egyre érdekesebb számomra az ittlét. Volt egy időszak, amikor a bukaresti mozgalmas élet után az itteni stagnálás értelmetlennek tűnt. De most, hogy kialakulóban van, amit a nejemmel megálmodtunk, újra jó érzés. Arra lennék még büszke, ha az egyetlen lányunk folytatná, amit elkezdtünk.
- Azt tudni rólad, hogy szereted a jó borokat. Szabadidődben minek hódolsz?
- A bortúrák, a borkóstolás valóban az egyik hobbim. Tagja vagyok több borközösségnek, és tervezem, hogy hivatásszerűen is foglakozzak borral. Szeretek terepjárózni, Bálványos kapcsán lett szenvedélyem a természetjárás. Egy jó teniszmeccsért sok mindenről le tudok mondani,s ha időm engedi, még mindig nézek filmeket, és olvasok.
Fotó: Ürmösi Levente Mihály
- Mit gondolsz, mi dolgod van még a világban?
- A Bálványos Resort befejezése most a dolgom. Az építkezés után a rendszert hatékonyra és nyereségesre kell beállítani. Lehet a turizmust csinálni, de hogy színvonalas is legyen, a vevő is megkapja, amit akar, és a vállalkozó is maradjon valamivel, nem könnyű összeegyeztetni. Ezután nem tudom, mi következik. De ötletből nincs hiány.
