Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, akinek a munkája, a hitvallása figyelemre méltó, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – erre vagyunk kíváncsiak Nosztalgia sorozatunkban.
– Évtizedek óta községvezető, a közösségi médiában aktív, többszázan tetszikelik a fotóit, a bejegyzéseit osztják, egy szó mint száz, népszerű. Mit jelent ez önnek?
– A mai világban a jó szónak és a szép üzenetnek több teret kellene adni. Az embert minél több életgazdag impulzus kellene érje, hogy legyenek minél több örömmel teli a napjai. Ha az általam közvetített képi vagy szóbeli mondanivaló percnyi megállásra készteti a figyelőt, esetleg továbbgondolásra, és erről valamiféle jelet ad, ez azt jelenti, hogy az általam generált impulzus révbe ért. És ez jó, mindenkinek!
– Nem volt egy fáklyás menet az elmúlt időszak, de kíváncsi volnék, mi volt mégis a legjobb dolog a múlt évben?
– A munka vonatkozásában gőzerővel mentek a beruházások. Nem volt semmiféle visszaesés. A mindennapi életre viszont keményen rányomta a bélyegét a járvány. A nekem fontosnak tetsző jótékony hatása, ha lehet így nevezni, az volt, hogy a családban szülők, gyermekek többet lehettek együtt és aki élt a lehetőséggel olyan hiányosságokat bírt pótolni, mint az egymásra figyelés, a szeretet, a közös lelki, szellemi megújulás vagy a közvetlen „kézügyben lévő” nevelés.
– Miben hisz, mondjuk, a jövőt illetően?
– Feltételek nélkül hiszek az egészséges közösség teremtő erejében! Minden arról szól vagy kellene szóljon, hogy egymásra odafigyeljünk és ne hagyjuk, hogy széthulljon a kéve. A jó közösség képes az alkotásra, az építkezése, a megmaradásra!
– Mi hozza ki a sodrából?
– Az emberi szabadosság. Ha hiányos tájékozottság, emberi butaság vagy indulatosság mellé társul, rendkívül rossz hatással tud lenni a közösségi hangulatra, és tettlegesen zavarja a közösségi tisztánlátást.
– Azt mondják, aki valamit szeretettel csinál, legyen az munka, hobbi, boldog ember. Tudjuk, hogy szenvedéllyel fotózik, nem kérdés számomra, hogy ez boldoggá teszi-e önt. Az érdekelne, hogy mit igyekszik a fotókon keresztül, általuk kifejezni, mi az alkotó üzenete?
– A körülöttünk lévő szépre és jóra való odafigyelés fölöttébb hasznos voltára próbálom az emberek érzékeit igazítani.
Apró fejmozdulatokon, gondolatfoszlányokon, látásszögön, fényeken, odafigyelésen múlik sokszor, hogy éppen sírunk vagy nevetünk. A nevetés jobbat tesz az embernek!
– Láttam „kifőtt” a pálinka… Hadd kérdezzem meg, sör, bor vagy pálinka?
– Mind a három egy „anyagi megtisztulás” értékes termése. Fontos az illat- és az ízvilág, hogy örömet okozzon. Mértékkel isteni ital mindenik.
– Ha valamit megváltoztathatna eddigi életében, mi lenne az?
– Semmit nem változtatnék meg. Az embert az élete, az életformája alakítják a hétköznapok személyiségévé. Cseppet sem változtatnék magamon. A hiú ábrándok, rózsaszínű álmok nem szolgálják a belső lelki békét.
A fotók Bálint Elemér Imre felvételei.
Friss lapszámunkat alább kérheted:
