Apáról fiúra száll a huszárság Háromszéken
1994-ben, a dálnoki ménesben, Miholcsa József szobrászművész, idősebb dr. Kádár László és az akkori igazgató, Tóth Ferenc indították el a huszármozgalmat. 2003-ban megszűnt a ménes, s vele együtt a huszárság is Háromszéken. 2006-ban azonban ifjabb Kádár László huszárőrnagy, néhány színházi jelmez kikölcsönzésével, újraindította a mozgalmat, s a már több mint száz háromszéki huszár jelenleg többnyire a Szilaj- és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesületekbe tömörül.
A magyar huszár mindig a magyar szabadság szimbóluma lesz
„Székelyföldön, ezen belül pedig Háromszéken is kultusza van a huszárságnak” – vallja dr. Kádár László huszárőrnagy. „2006-ban kölcsönkértem a sepsiszentgyörgyi színháztól néhány János vitézes huszárruhát, majd megkértem néhány tenyeres-talpas legényt Gidófalváról, hogy vegyék fel magukra.
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület 70 huszárt tömörít Háromszékről
Az akkori március 15-i ünnepség szervezőit arra kértük, engedjék meg, hogy huszárosan vonuljunk fel. Aztán egyre több huszár csatlakozott hozzánk, mára pedig már elértük, hogy autentikus, 1848-as ruhákba öltözünk. A legtöbb huszár Háromszéken a XI. Székely Határőr Huszárezred öltözetét viseli. 2010-ben tartottuk az első huszártoborzót, a Székely Vágtán is jelen vannak a huszáraink, minden évben egyszer pedig huszárakadémiát tartunk.
Mindaddig, amíg a magyaroknak, ezen belül pedig a székelyeknek szabadságjogaikért ki kell állniuk, addig mi, a huszárok a magyar szabadságot szimbolizáljuk, és ezeket a törekvéseket erősítjük.”
A huszár kardja ne csak dísznek legyen, tanulja meg használni is
Kövér György, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya 2006-ban költözött haza Budapestről. Lovasíjászként kezdte, huszár lett belőle. Kisfia még csak kétéves, viszont úgy fog felnőni, hogy az édesapját gyakran látja huszárruhában. Ez kötelezi őt – mondja a huszárkapitány. „A hagyományőrző huszárnak alapvetően semmi köze nincs a klasszikus értelemben vett huszársághoz. Viszont az értelmét próbáljuk a mai életformának megfelelő tartalmakkal megtölteni” – állítja a kapitány.
„A huszár lóhoz kötött, tehát a lovat meg kell tudni ülni. Ugyanakkor a ruha is kötelez. Azáltal, hogy felveszi valaki a huszárruhát, kap egy tartást, amit megelőlegeztek neki az ősei. Viszont ha nem tölti meg tartalommal, akkor csak formaság marad.
Annak tud ez életforma lenni, aki naponta benne él, részt vesz a huszárrendezvényeken, gyakorol a lovával. Remélem, sikerül elindítani egy székelyföldi szablyavívó iskolát. Ezt nyárra tervezzük. Mert fontos, hogy a huszárnak a kardja ne csak dísznek legyen, hanem tudja is használni.”
Lakna nálunk, s megtudná, ki a kapitány…
…tréfálkozik Mihály József, a szentegyházi huszárok kapitánya. A Szentegyházi Hagyományőrző Huszárezred a millecentenárium 1100 éves évfordulóján, azaz 1996-ban alakult, s ők is a 11. Székely Határőrezred hagyományőrzői, azaz kék nadrágot és mentét, valamint fekete csákót viselnek. Az első években eljátszották a világosi fegyverletételt. Mert egyik legfőbb céljuk, hogy a magyarságtudatot erősítsék a helyi ifjakban. Ők 2006 óta tartanak rendszeresen huszártoborzókat.
A kackiás bajusz nem kötelező, de igencsak jól áll a huszároknak. Itt Mihály József pödri éppen
„Az egyik első ilyen alkalommal, amikor Homoródkeményfalvára vonultunk be toborozni, lovon, szebbnél szebb ruhákban, egy 80 éves bácsi ránk nézett, utoljára 1940-ben látott ilyent, s kiabált a bentieknek, hogy „gyertek ki, mert itt a magyar világ!” Énekeltük, hogy „hál’istennek, megfordult a világ, zöld ablakban piros, fehér virág…” Az öreg mama meg hozta kicsi futuckóban a pálinkát, kenyeret s szalonnát, s azt kérdezte: „maguk eddig hol voltak?” Annyi örömkönnyet láttunk, s élményt adtunk a falvak lakóinak.
A bevonulás hetvenedik évfordulójára felmentünk Kolozsvárra is vagy ötven lóval, a Főtéren csak úgy szórták a lovainkra a rózsákat. A templomkertben kötöttük meg a lovainkat, az esperes úr szerint ott 120 éve huszárló megkötve nem volt. Akkor azt mondtam, ha holnap meghalok is, megérte”
– meséli a huszárkapitány.
Az az ünnep szép, amit széppé teszünk
Mostanra már több mint ezren vesznek részt a huszártoborzókon, gyergyói, alcsíki, felcsíki, tusnádi, sepsiszentgyörgyi, baróti hagyományőrzők, az utóbbi tíz évben sok csapat alakult, rendszerint csatlakoznak a sárpataki, vásárhelyi, szovátai huszárok is.
A Szilaj Hagyományőrző Egyesület tagjai készülődnek
„Pontosságban és rendtartásban mi nem jeleskedünk annyira, de a nótázásban nagyon” – mondja magukról a szentegyházi kapitány. „Nemcsak a ruha s a ló teszi huszárrá a huszárt” – magyarázza Mihály József. „Viselkedéséből lehessen érezni.”
Kiemelt kép: Palotás Hédi
Segítsünk közösen a nehéz helyzetbe került erdélyi családoknak! A Nőileg, együttműködésben a Gyulafehérvári Caritasszal támogató programot indított, mellyel célkitűzésünk legalább 50 erdélyi család segítése fél éven keresztül. Adakozásra hívjuk a Nőileg olvasóit és nemcsak! Támogatásoddal segíthetsz munkanélkülivé vált családfenntartókat, kiskorú gyerekeiket egyedül nevelő szülőket. További részleteket itt olvashatsz, vagy kattints az alábbi gombokra:
