Furcsa születésnap

Amikor ezt írom, már tíz napja otthonról dolgozunk, átszerveztük a tevékenységünket, újragondoltuk a kommunkációnkat, belerázódtunk, hogy valahogy mindenről kicsit másképp gondolkodjunk, mi hárman, akik alapvetően naponta a Nőileget „megjelenítjük”. Szerencsések vagyunk, hogy mi ezt tehetjük.

Szerzőink is azonnal reagáltak az új helyzetre, mindenkit ez foglalkoztat a honlapunkra küldött írásaiban, vagy a humort részesítik előnyben, aminek mi nagyon örülünk. Bearanyozza a napomat az a tíz perc, amikor jókat nevetek egy-egy íráson. 

Tíz napja itthon, épp mától lépett érvénybe a kijárási tilalom. Bár eddig is komolyan vettem a szabályokat, de embert próbáló ez a fajta létezés. Többnyire magam vagyok, és magamat ismerve tudom, kötelezettség nélkül szétesnének a napjaim. Vannak órák, amikor érzem, mélyre zuhanok, ha nem figyelek. Valósággal kényszerítem magam egyfajta rendszeresség betartására, a napok megtervezésére, és hogy ne olvassak több hírt, mint amennyi szükséges. 

Pár hete még a Nőileg születésnapjára készültünk, csapattalálkozóra, rendezvényekre, arról beszélgettünk a szerkesztőségben, hogy mennyi pluszenergiát, motiváló hajtóerőt hoz majd, hogy ismét találkozókat szervezünk veletek. 

A 6. születésnapi lapszámunk ez az áprilisi. Nem pont olyan, mint amilyenre február elején terveztük, mondhatjuk, hogy az előző és mostani életünk gondolkodásának lenyomata. Veletek együtt változunk! – volt tavaly a szlogenünk a megújuláskor, ez talán most még aktuálisabb üzenet. 

Az élet fricskája, hogy épp ennek a lapszámnak a melléklete még tavaly a Befejezetlen álmok címet kapta, és hogy a fogyasztási szokásaink is egyik vezető anyagunk témája lett. Van két olyan történetünk is, amelyek önmagukon túlmutatóan példák arra, hogy hogyan lehet segíteni egy közösséget. Erre épp szükségünk van.

Sokat gondolkodom azon, mit tanít nekem ez a helyzet. Most mindenki osztja üzeneteit a közösségi oldalakon: hogy minek jött el az ideje, mit kellene tennünk, hogyan kellene változzunk… Igen, így van, tanulhatunk, és jó, ha vannak nézőpontok irányadónak, de változni mindenki a maga tempójában, erkölcsi tartása szerint tud. Érdekes, hogy épp a böjt időszaka van, és pont azt vonja meg a jelenlegi helyzet tőlünk, amiről nehezen mondunk le, és pont arra sarkall, hogy belső nagytakarítást végezzünk. 

Ennek alapja azonban a fegyelem. És milyen furcsa a viszonyunk ezzel a magatartással, sokszor csak addig tudunk fegyelmezettek lenni, amíg a saját érdekeinket szolgálja. Nem véletlen, hogy naponta ezt harsogja a média, hatóságok, celebek, sztárok: Tartsd be a szabályokat! Magadért és másokért! 

A fegyelem nem a legnagyobb erényünk. Ezt illetően önmagamra is kritikusan tekintek. Egy érdekes beszélgetésem volt minap a fiammal. Azt osztottuk, hogy elfogadható-e, ha nem közlik, hogy a mi településünk kórházában vannak-e fertőzöttek. Én erősítettem, hogy engem zavar, nekem tudnom kell. Erre megkérdezte:

Hirdetés

Min változtat, ha tudod? Ugyanúgy be kell tartanod a szabályokat, ha van beteg nálunk, ha nincs. Milyen bölcs, ugye?

Köszönöm a Nőileg csapatának az elmúlt hat évet, és nektek, kedves olvasók, hogy minket választotok. Ez ad értelmet a munkánknak! 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánok! 

Kiemelt kép: Shutterstock