Bár a hatóságok újabb szigorításokat vezetnek be, hogy megfékezzék a koronavírus terjedését, az Olaszországban dolgozó román állampolgárságú vendégmunkások tömegesen lépik át a határt, sokan úgy, hogy letagadják, Olaszországból érkeztek Romániába. Előfordult, hogy a csendőrséget is be kellett vetni, mert többen nem voltak hajlandóak karanténba vonulni, sőt, akadt, aki a pozitív koronavírus-tesztje ellenére sem működött együtt a hatóságokkal!
A legújabb szigorítás szerint betiltják a 100 fő fölötti rendezvényeket, színház, mozi egyelőre csak kis létszámmal működhet, a vallási eseményeket ajánlás szerint a szabadban kell megtartani. A tanítást távoktatásban kell megoldani, március 22-ig biztosan otthon maradnak az óvodások, iskolások.
Az állam ugyan hozott védőintézkedéseket, de ezek mit sem érnek, ha az emberek nem értik meg, hogy nekik is felelősségük van a vírus terjedésében avagy megfékezésében.
Ha koronavírustól függetlenül belegondolunk, hogy Romániában milyen állapotban vannak a nyilvános vécék, hány helyen nincs még csak sima, mezei szappan sem, de ha van is, hányan nem mosnak alapból kezet, rémisztő a kép. Ha megnézzük, hogy az ország lakóinak bizonyos hányada hogyan használja az angol vécét, hányszor látni, hogy lábnyom van az ülőkén, mert ráállt az illető, gyakorlatilag felguggolt a wc csészére, mert nem tudja, hogyan működik, majd nyilván le sem húzza, nincs kérdés.
Hogy soha a büdös életben nem vinne rá a szükség, hogy használatba vegyem egy vonat illemhelyét, mert kivétel nélkül mindig tömény mocsok és bacilus tanya, és a legutolsó, amit egy szülő hallani akar egy utazás alatt élete értelmétől, hogy „anya, kakálni kell”, mert lehetetlenség megoldani anélkül, hogy ne azt vizualizáljuk, most kapja el minimum a tífuszt a koszban a gyerek.
Hogy hogyan néznek ki a boltokban a bevásárlókosarak, hogy ötször meggondolom, beletegyem-e az ételt, és ha beleteszem, otthon, az étkezőasztalnál eszembe jut, hogy remélem, alaposan becsomagoltam és a kenyérnek semmi része nem ért hozzá a kosárhoz.
Apropó, boltok. Az üzleteket a vásárlók a pánikban megrohamozták, az olajos, lisztes, cukros polcokat kifosztották. Az, hogy pont ezek az árucikkek fogynak, hűen tükrözi az ország lakóinak gondolkodását az étkezésről, néhány dietetikus biztosan harakirit követett el a hír hallatán. Egyébként azt spájzoljuk, amit a háborúban.
Csakhogy nagyanyáink tudtak kenyeret sütni, és ma is akad persze, aki tud, de a nagy többség elbukna már a dagasztásnál.
(Ezekből az alapanyagokból maximum egy sovány palacsinta lesz, de azon sem lehet megélni egy combos karanténban.) Egy valamirevaló háztartásban így is, úgy is van a kamrában, hűtőben élelmiszer, a főzéshez alapanyag, és jó ezeket a raktárakat feltölteni értelmesen, de extrán bespájzolni lisztből, hogy pár hónap múlva kiborogassuk a molytanyát, nincs értelme.
A pánik nagy úr. A Facebook hírfolyamának vezető témája a koronavírus, az álhírgyáros oldalak bejegyzéseit ugyanúgy osztjuk, mint a hivatalos szervek állásfoglalását vagy az orvosok ajánlásait.
Igenis felelősségünk van abban, mit posztolunk ki a saját oldalunkra, mert hamis hírekkel riogatni egymást, pánikot kelteni nem túl etikus.
A stressz, a szorongás tudjuk, hogy sok betegség okozója, gyengíti az immunrendszert, ami most pláne nem szerencsés. Figyeljünk arra, milyen forrásból származik a hír, ha már mindenképpen a koronavírusról akarunk információkat kitenni, próbáljunk törekedni arra, hogy inkább nyugtassuk egymást, mint stresszeljük. A vírus terjedését semmiképpen nem szabad elbagatellizálni, de nem a szenzációnak számító tragédiákat kellene hangsúlyozni, hanem a kézmosás fontosságát és a zsebkendő használatát.
Most rendkívüli időket élünk. A szabályok betartására van szükség, a tisztaságra van szükség, a hiteles információkon alapuló döntésekre van szükség.
Mossunk kezet gyakran, minimum 30 másodpercig, olyan alaposan, mintha csili paprikát ettünk volna és a szemünket akarnánk megdörzsölni. Zsebkendőbe tüsszentsünk, köhögjünk, a zsebkendőt egyszeri használat után dobjuk a szemetesbe. Lehetőleg ne menjünk tömegbe, nem most van az ideje a bevásárlóközpontokban csatangolásnak, de még a játszóterezésnek sem. Kerüljük a zsúfolt rendelőket, orvoshoz azzal forduljunk, ami sürgős, a futószemölcs és az évek óta meglévő lúdtalp várhat. Ha felmerül a gyanú, hogy a koronavírus-fertőzés minket is utolért, telefonáljunk, semmiképpen ne induljunk be a rendelőbe, hiszen mind útközben, mind a kórházban további embereket fertőzhetünk meg. Telefonálás után a szakemberek megoldják a beszállítást.
Sürgős esetben a 112-es segélyhívó számon tudunk segítséget kérni, információhoz pedig a 0800 800 358 ingyenes számon juthatunk.
Valcea megyében egy férfi félholtra verte az Olaszországból hazatért szomszédját, mert az megszegte az elkülönítésre vonatkozó szabályt, és mielőtt letelt volna a 14 nap, kiment az utcára. Ehhez már nem is fűznék semmit. Illetve annyit, hogy a jóisten adjon eszet mindenkinek a rendkívüli helyzet átvészeléséhez, és leginkább a felelősségtudathoz. Mert ezen múlik most sok minden.
Kiemelt kép: Shutterstock
