De nagy hagyománya van Szent Iván éjszakájának, azaz június 23-áról 24-re virradó éjjelnek is, amely még a kereszténység előtti idők óta a nyári napforduló ünnepe. Keresztelő Szent János napja több kultúrában is a Nap ünnepe, Cuzco-ban például ekkor elevenítik fel a legnagyobb inka szertartásokat.
„A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe”
A népi tapasztalat szerint június időjárása sok veszélyt rejteget, ebben a hónapban a szárazabb, meleg idő a kívánatos, ekkor lenne ugyanis a gabonaérés ideje. „A júniusi derült ég bőség, a júniusi sár szükség" – tartja a népi bölcsesség. Azt szinte mindenki tudja, hogy ha Medárd napján, azaz június 8-án esik, akkor esni fog a következő negyven nap mindegyikén is, ám azt már sokkal kevesebben, hogy a Margit és Barabás napján lehulló eső „viszi a termést”. Ha pedig pünkösdkor szép az idő, sok bort jósol előre.
Gyógynövény-szüret és öntözés
Az egyik legfontosabb feladat júniusban a kertben a gyomok elleni küzdelem és a talaj felszínének lazán tartása. Aki még nem vágta vissza a kerti cserjék, bokrok ágait, ebben a hónapban még megteheti, ha ugyanis visszavágjuk az ágakat, felpezsdül, új életre kel a növényünk. Ha minden jól alakul, ekkortájt lehet betakarítani a szamócát és a cseresznyét. De a pázsit is megfelelő gondozást, öntözést és nyírást igényel: locsolni a kora reggeli vagy esti órákban ajánlott. A paradicsom hónaljazását is érdemes ezekben a hetekben végezni: a levelek „hónaljából” előtörő hajtásokat minél korábban ki kell tördelni, különben elszívják a tápanyagot a virágzó főhajtások elől. Ugyanakkor szintén júniusban érdemes a gyógy- és fűszernövényeket betakarítani: kössük csokorba, és akasszuk szellős, árnyékos helyre őket.
Férjek, szerelmesek, vigyázzatok: itt a június!
„A lakás észrevétlenül megtelik virágokkal. A hétköznap, ünnepszerűen, virágfüzért aggat homlokára, s minden kissé húsos e hetekben, anyagias. Az előszobában is virágok állnak, befőttesüvegben, a szekrény tetején is csokrok virulnak, mintha állandóan menyegző lenne valahol, sikolyokkal, szivarfüsttel és rokoni csókokkal. Kissé bódultan élek e húsos érettségben, e nem egészen ártatlan testiességben, e júniusi, meleg és kitakart anyagiasságban. A nyaralóházak tornácain mindenfelé fiatal asszonyok hevernek a fekvőszékekben, kócosan, kissé elhízottan, délutáni szundítástól piros és meleg arccal, s önfeledt, álomtól tikkadt mozdulattal nyújtózva bámulnak a lombos fák távlatán át a kertajtó felé. Egészen biztos, hogy várnak valakit. A kavics csikorog a kerti úton. Már jön a nyár, gondolják; s behunyt szemmel, kezüket, álmosan, meleg szájuk elé illesztve, rövidet ásítanak. Mire gondolnak ilyenkor? Férjek, szerelmesek, vigyázzatok! Itt a június. Valaki jár a kertben.” Márai Sándor
Megjelent a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Ígéret hava: a nyár „aggodalmas adventje”
A latin Maius hónapot valószínűleg a régi római Maia istennő (vagy férfi párja, Maius) után nevezték el. A görögöknél Maia Zeusz szeretője, és Hermész anyja. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május is a növekedés hónapja. A május mindenütt a nyár „aggodalmas adventjének” tűnik, aminek a termés féltése volt az alapja. Az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt a május, Rómában tilos volt ekkor házasságot kötni és házaséletet élni, ekkor takarít
