idő

Valamiért sehogyan se tudtam elképzelni, hogy egy hivatástudattal bíró pedagógus, aki szereti a munkáját, mi a csodát tud csinálni, ha nem tanít?

Össze kellene már csomagolni s odaadni valakinek. A terhesnadrágokat, a szoptatós melltartót, a kis rugdalózókat, a tenyérnyi ruhácskákat, a cicafüles fürdőlepedőt, mindent. Mert lejárt, elmúlt, megnőttek, hála Istennek!

Hétfő reggel van. Besüt a nap az ablakon. Lefőzök egy kávét. Leülök a laptop elé. Megnyitom a vágóprogramot. Egész hétvégén ezt vártam: dolgozhassak.

Sokat utazom. Egyedül, párral, barátnővel, édesanyámmal. Néha munkaügyben, egy-egy konferencia miatt, többnyire csak az utazás kedvéért, a kalandért, az élményekért. És állandóan erre buzdítok mindenkit.

Kies tájainkon a semmittevésnek pejoratív értelmet tulajdonítunk, henyél az, aki léhűtő, nincs jobb dolga vagy lusta. Pedig pihenésre, kikapcsolódásra mindenkinek szüksége van. Minden nap!

Valósággal „belenőtt” a civil szférába, már második évtizede tevékenykedik ezen a területen. 2013-ban volt először a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort szervező csapat tagja, nyolc éve ő a rendezvény főszervezője.

Egy kutatás szerint az emberek 17 százalékát érinti a folytonos késés problémája, ugyanakkor az emberek 20 százaléka legalább hetente egyszer elkésik a munkahelyéről. A szakemberek szerint számos – főként tudat alatti – ok állhat ennek a hátterében.

Ha már a tulipánok, nárciszok elhervadnak az ünnepi lelkület oltárain, mi van az ünnep után? Ha történetesen szabadnappal folytatódik? Nyaralós és hétvégi pihenős kultúránk van, de mit kezdünk magunkkal, ha szabad pihenni, csak úgy?

December neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban. A magyar népi kalendárium karácsony havának nevezi, az arvisurák álom havának, a 18. századi nyelvújítók szerint pedig a december „fagyláros”.

Az őszutó-, Szent András- és az enyészet hava is november, a régi római naptár kilencedik hónapja. A 18. századi magyar nyelvújítók a gémberes elnevezést javasolták a hónap elnevezésének, és aki ismeri a novemberi erdélyi ködöket, a kabátok alá bebújó, kíméletlen szelet és a csontig ható, késő őszi esőket, talán egyetért velük: legszívesebben ki sem bújna a paplan alól karácsonyig.

Újra itt vagyunk, és ezúttal immár nem „csupán” nyomtatott lappal, de arccal, képpel, hanggal. Határtalan az örömünk, hogy az olvasók ismét kézbe vehetik októbertől a Nőileget, és bízunk benne, hogy ez ragadós: örömünkben az offline világot kedvelő olvasóink is osztoznak. De miben változtunk az elmúlt kilenc év alatt?

Októbert a katolikus egyház a rózsafüzér hónapjának tekinti, a népi kalendárium Mindenszent havának, a székely-magyar naptár szerint Magvető hava, hiszen ekkor van az őszi vetés ideje. Protestánsoknál gyakran a reformáció hónapjaként is említik, a 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos.

Szeptember eredetileg a hetedik hónap volt az ókori római naptárban, innen a neve, de most már a gyümölcshozó kilencedik. A népi kalendáriumban Szent Mihály hava, számos világnap van ebben a hónapban is: 10-én az öngyilkosság megelőzésének világnapját tartják, de az illetlenségnek is van napja szeptemberben és a gyermekeknek is.

Gyakran szűkösnek bizonyul az időnk, nagy a család, végeláthatatlan a teendő, mindennek meg kellene lennie, lehetőleg most, ma, akár tegnapra. Nemcsak a munkahelyi feladatok terén lehetünk időzavarban, gyakran még húzósabb jó időbeosztással élni a magánéletünket. Kell-e egyáltalán a privát szférát menedzselni? Van, aki elzárkózik ettől, s van, akinek működésképtelen lenne nélküle az élete. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Vakáció, verőfényes napsütés, a nyár nyújtotta szabadság(vágy), felszabadulás – mindezek kimozdulásra, minőségi együttlétre sarkallják az embert – különösen ha gyerekek is várják otthon, hogy valami történjen a vakációban, a megszokott környezetükön kívül is. A több mint két hónapos vakációba a többség igyekszik beiktatni valamilyen szórakozással egybekötött kirándulást, amire ma már bőven van lehetőség a környékünkön is, a kérdés csak az, hogy mennyire pénztárcabarátok a kínálkozó kikapcsolódások?

Régen az augusztust az új kenyér- és a bőség havának is nevezték, de a római császárról, Augustus Octavianusról kapta a hónap az augusztus nevet. Ezekben a hetekben van a forint születésnapja, az anyatejes táplálás világnapja, és ugyancsak augusztusban tartják a fiatalok- és a balkezesek napját is.

A Julius Caesarról elnevezett júliust a népi kalendárium Szent Jakab havaként említi, nevezi, a meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, ugyanakkor őseink a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták.

Jupiter felesége, Junó római istennő ihlethette e hónap nevét, a népi kalendárium Szent Iván havaként említi, az Arvisurák szerint június a Napisten hava. Ebben a hónapban emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására, és június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is.