A gazdák ilyenkor a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására figyeltek. Sok helyen az aratást imával, áldáskéréssel kezdték, a templomkertben összegyűjtötték az aratáshoz használt eszközöket, amelyeket a pap megszentelt, ugyanakkor az aratók a búzatábla szélén is keresztet vetettek. Az aratás végén egy talpalatnyi gabonát mindig aratatlanul hagytak, hogy a következő évre is jó termés legyen, az utolsó kévéből pedig koszorút fontak: mezei virágokkal díszítették, a gazda a háza mestergerendájára akasztotta. Napjainkban számos országban júliusban ünneplik a függetlenség napját, de szintén ebben a hónapban lesz világnapja a rendszergazdáknak, júliusban van a csoki világnapja és a nemzetközi kaviár-nap is.
Július a kertben
A július az egyik legforróbb hónap, vigyáznunk kell rá, hogy a talaj soha ne száradjon ki. Ajánlott leginkább a kora reggeli órákban, a hajnali napsütésben locsolni, mivel így napközben van ideje párologni a földnek. Sokan öntöznek este is, bár a szakemberek szerint ettől gombásodás kezdődhet. A nedvesség megőrzésének érdekében mulcsot is szórhatunk a növények töve köré. Néhány zöldséget még most is elvethetünk: beérik még a bab, a retek, a cékla, a murok, az őszi saláta és a spenót is. Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy a kerti munkálatok mellett jusson időnk élvezni is az „aratást”: hálával szüretelni a zöldborsót, bevinni a vacsorához egy tál rukkolát, gyönyörködni az egekbe kapaszkodó paszuly virágzásában, az egyre piruló paradicsomban.
A népi időjóslásban
Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie – tartja a népi hiedelem, utalva a jó termés fontosságára. Ugyanakkor a régiek úgy tartották, hogy ha Mária-Magdolna napján szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas a terményre nézve. Ha Anna napján a hangyák bolyokat készítenek, abból csapadékos télre következtettek a népi időjóslásban, az Ernő-napi esőtől pedig langyos telet vártak. Az aratásra készülő gazdák úgy gondolták, szép idő várható, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Ha azonban a kakasok napnyugta után kukorékoltak, ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak, akkor rossz időre számítottak.
Nem lehet strandra járni és írni
„A tücsköket hallom. Az éjszakában nők nevetnek valahol, a füzes közt tót leányok fürdenek a folyóban. Ez a nyár, ilyen volt, emlékszem. (…) Író vagyok, mesterséges klímára van szükségem, hogy dolgozni tudjak. Nem lehet strandra járni júliusban és írni. Nem lehet negyvenfokos napfényben tántorogni az olvadó, szortyogó köztereken és írni. Az írás nem természetes mesterség. Sötét szobában, villanyfény mellett, e mesterkélt klímában dolgozom. Az ember maradjon hűséges mestersége feltételeihez. (…) Olvad az aszfalt, mondják, megöltek egy krupiét, az emberek ájuldoznak az utcán, a levegő elemeire bomlik a hőségtől, minden erjed, rothad és málladozik. A sötét lakásban nesztelenül élek, meghallgatom e híreket, aztán visszaülök asztalomhoz, s egy-két sort írok, esetleg a nyárról, az égésről, a préritűzről, mely pusztítja a külső világot. Mit csináljak, mikor ez a dolgom, kánikulában is?” Márai Sándor
Megjelent a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Az érés dicsérete
Jupiter felesége, Junó római istennő ihlethette e hónap nevét, a népi kalendárium Szent Iván havaként említi, az Arvisurák szerint június a Napisten hava. Ebben a hónapban emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására, és június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is.
