A legtöbb anya számára ambivalens érzés a nyárnak a gondolata is. Várják, szeretnék, ha a gyermekeik pihennének, iskolai kötelezettségektől, sűrű programtól függetlenül telnének a napjaik, lenne végre idő mindenre, amit hónapok óta halasztgatnak. És mégis, furcsa aggodalmat is jelent a nyár és a vakáció közeledte.
A vakáció öröm, de hatalmas kihívás is egyben.
Lehetőség van arra, hogy élvezze a család a nagyon fontos és sokat emlegetett minőségi időt, és elszakadjon a mindennapi élet egyhangú taposómalmától – egy pillanatra ledobja a terheket és felfrissüljön. Miközben persze a gyermekek számára izgalmas tevékenységeket biztosítson, amelyek vidám, családias, maradandó emlékeket táplálnak.
A nyári vakáció izgalmas lehet a gyerekek számára, de nem piknik a szülőknek, főként nem az anyáknak
– ez derül ki egy közelmúltban készült kutatás alapján, amelyben kétezer anyát kérdeztek meg, akik legalább egy, 5 és 12 év közötti gyermeket nevelnek. Ennek a kérdőíves kutatásnak az eredményei alapján elmondható, hogy az anyák kétharmada nagyon várja már a tanítási időszak végét, de főként azért, mert a május-június nagyon zsúfolt, valamint az iskolai feladatok és tanulási teljesítmények miatti aggodalmaik miatt is szünetre vágynak. De a nyári hónapoktól az anyák nagy része főleg azt várja, hogy végre legyen elegendő idő mindenre, hogy több időt tölthessenek együtt szórakozással, játszhassanak a gyerekeikkel (35 százalék), és behozhassák az esetleges lemaradásokat őszig (35 százalék). Így nem is meglepő, hogy
tízből hat anya számára nehézséget jelent a nyári hónapok megtervezése, megszervezése,
főként az jelent hatalmas kihívást, hogy a munkát és a gyermekek szabadidős nyári tevékenységét is úgy szervezni, hogy élményszerű is-, anyagilag is kivitelezhető legyen, és a családtagok igényei és vágyai szerint alakuljon.
Ugyancsak ebből a kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbben nagyon szeretnék, ha a nyári szünet igazán különleges, testileg-lelkileg feltöltő, kikapcsoló és fejlesztő is lenne a gyermek(ek) számára. Ám ennek a megvalósítása komoly fejfájást okoz a legtöbb édesanyának.
Míg az anyák fele boldognak (47 százalék) vagy izgatottnak (45 százalék) érzi magát a közelgő nyár miatt, hasonló azok aránya is, akik (53 százalék) aggodalommal és szorongással tekintenek a hosszú nyári vakációra.
A kihívást főként az okozza, hogy nagyon szeretnének izgalmas, gyermekbarát és fejlesztő programokat tervezni, és fölöttébb aggódnak amiatt, hogy ez nem fog sikerülni, ám a „kütyüzés” megsokszorozódik, és az ezek miatti viták is hatványozódnak.
Az anyukák általában úgy készülnek a nagy vakációra - amely akár 12-13 hetet is jelenthet -, hogy nyári táborokat vagy sport csapatokat keresnek gyermekeik számára (59 százalék). Az anyák csaknem fele (47 százalék) azzal kezdi a nyarat, hogy megosztja gyermekeivel a teendők listáját, és keresi a közös nevezőt, próbál minden gyermeknek hasznos és érdekes mozgásformát és programokat találni.
Az anyák többsége talán azt is tudja, hogy a „szünet” kulcsfontosságú a mentális egészség szempontjából, számukra is.
Azonban ez lecsúszik a prioritási lista aljára, mivel az első helyeket elfoglalják a tevékenységeket és feladatokat sűrítő táblázatok, az időpontegyeztetések a nagyszülőkkel, testvérekkel, sógornőkkel, a nyári szabadságról és soron kívüli szabadnapokról folytatott tárgyalások a főnökkel, kollégákkal, az anyagi költségkeret szem előtt tartása. És ezeknek a kezelése már jóval az utolsó tanítási nap előtt elkezdődik. Aztán persze, hetente vagy naponta újratervezésre szorul minden. Mert mégsem akkor lesz az a tábor. Vagy várólistára kerültek, ki tudja, befér-e majd a gyermek. Vagy közbejön egy betegség. Rossz idő miatt elmarad a kirándulás. Kétszer annyiba kerül a program, mint azt előre látták.
Anyának nincs vakáció. De legyen valami feltöltődés betervezve a nyárba!
Ha nem is lehet az anyai lelkiismeretfurdalást megszüntetni, de lehet csökkenteni. Mentálhigiénés szakemberek javaslata, hogy érdemes tudatosítani: nincs tökéletes nyár, ne engedjünk a közösségi médiában látottaknak és frusztrációknak! A közösségi médiát görgetve kétségtelenül rengeteg olyan ismerőst látunk, akik végtelen(nek tűnő) napokat élveznek a napsütésben. De nem valószínű, hogy a tizenkét hét minden napja ennyire derűs. Minden a perspektíváról szól! Valószínűleg mindenkinek jutnak minden napra nagyszerű percek, félórák. Ami kevés idő munka után jut, azt tényleg érdemes jól együtt tölteni. Társasjáték, kutyasétáltatás, kertészkedés, szalonnasütés. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni. Jussanak eszünkbe gyermekkorunk nyarainak legjobb pillanatai: patak, sár, szilvalekvár, ribizliszedés, takarás...
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
A nyári táborok is a társadalmi egyenlőtlenségeket termelik újra és újra
Gyermekkorunkban a tábor egy dolgot jelentett: pár napig, hétig az otthontól távol, valahol gyermekek közt lenni, párizsit reggelizni margarin kockával és „petőfis, minek nevezzelek” leveseket ebédelni, sátorban vagy tömegszálláson aludni, tollasozni, volézni, tábortűz mellett népdalokat énekelni, patakra, folyóra járni fürdeni, kirándulni. Mire szülő lettem, megtudtam, hogy most már a tábor fogalma bővült: az ottalvós táborok talán még őrzik ezt a fogalmi tartományt, a többi pedig csak nevében tábor(ka)
