Ez a nyár is bővelkedik jobbnál jobb fesztiválokban, Erdély nagy- és kisvárosai sorra zárkóznak fel minőségi programokkal, így felejthetetlen élményeket gyűjthetünk be az év legforróbb napjain.
Múlt hónapban kevésbé ismert, kisebb-nagyobb vagy épp teljes felújításon átesett erdélyi múzeumokat ajánlottunk a tavaszi napokra. Ezúttal időszakos tárlatokat javasolunk megtekintésre, amelyek minőségi tartalommal tölthetik meg a (kora)nyári napokat.
Vakáció, verőfényes napsütés, a nyár nyújtotta szabadság(vágy), felszabadulás – mindezek kimozdulásra, minőségi együttlétre sarkallják az embert – különösen ha gyerekek is várják otthon, hogy valami történjen a vakációban, a megszokott környezetükön kívül is. A több mint két hónapos vakációba a többség igyekszik beiktatni valamilyen szórakozással egybekötött kirándulást, amire ma már bőven van lehetőség a környékünkön is, a kérdés csak az, hogy mennyire pénztárcabarátok a kínálkozó kikapcsolódások?
Ki ne várná a nyári hónapokat, a melegebb időt, a hosszabb nappali órákat? A nyári szabadság, a hétvégi strand, a baráti és családi kirándulások, a nyaralás idejét? Mindez sokat adhat mentális jólétünknek. A dolgozó szülők számára azonban a július és augusztus rendkívüli kihívást jelenthet, amikor az iskolák hetekre, hónapokra zárva vannak. Romániában idén ez 12 hetet jelent.
A világjárvány nyarán figyeltünk fel arra, amikor belföldön rekedt az ország színe-java: közlekedési dugó és parkolási káosz uralkodott a legismertebb turistahelyeken – ahogyan ma is, minden hétvégén és vakációban –, aki azonban veszi a fáradtságot, hogy egy-két órát sétáljon az aszfaltút benzingőzétől távol, káprázatos (természeti) élménnyel lehet gazdagabb. Megéri exkluzív programok után nézni, a tömegturizmus több bosszúsággal jár, mint valódi örömforrással. Székelyföldi nőktől érdeklődtünk, mi ad nek
Időnként meglátogatom anyai nagynénémet Kolozsváron, a régi Pap utcán át kanyarodok rá a Belső Magyar utcára. Csak lépésben haladok kocsival, a forgalom óriási. Mint ahogy óriási a változás is, ami e két utca lakóit illeti az elmúlt ötven évben…
HR-szakértő, vállalkozó, háromgyermekes édesanya, de azon kevés erdélyi nők egyike, akik a politikában is szerepet vállaltak - Arros Orsolya több szerepkörben is ismert lehet számunkra. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Egyáltalán nem mindegy, hogy terhesen, várandósan vagy állapotosan ébredsz. Egy dolog azonban biztos: egyik sem fog kímélni… A szülővé válás, meglehet, életed kihívása. Tényleg az. Egészen addig, amíg fel nem merülnek más, örökérvényű kérdések.
Épp az éves „jól megérdemelt” digitális detoxomat töltöttem, amikor a Kamaszok (Adolescence) című sorozat felkerült az egyik legismertebb streaming szolgáltató platformjára.
A zene értelmezése ugyanolyan szabad, mint bármely más művészeti ágé. Jó, ha vannak (szakmai) fogalmaink az interpretációra, de itt ez nem fontos. Minden üzenet érvényes.
Egy éve ezen a napon már az örökölt föld alatt sorakoztak a dughagymák a kertben. Két éve ilyenkor a zöld hagymaszárak már bújtak is. Ma meg hóvihar tombol a vidéken, zaklatott lelkében szorongások cikáznak.
Titkon színész akarok lenni, de félek, ez túl nagyképűen hangzana. Ne viccelj! Az én testalkatommal? Tudom, hogy ennek az egész zenesulinak is csak akkor van értelme, ha tizenkettedik végére egyszer s mindenkorra lefogyok.
Van az a mondás, hogy az idő relatív, képesek vagyunk tíz percet egynek vagy egy órának érzékelni a körülményeink függvényében, de azt hiszem, ez az anyaságra fokozattan igaz. Az elmúlt két évben voltak napok, amikor úgy éreztem, hogy hónapokat öregedtem.
Jártál már úgy, hogy beléptél egy boltba csak „szétnézni”, aztán hirtelen két-három ruhadarabbal a kezedben találtad magad? A pénztárnál pedig talán átvillant benned a gondolat: tényleg kellenek ezek nekem?
Minden az előkészületen múlik – mondja Ionescu Éva kozmetikus, sminkes a korrektor-használat kapcsán. A szemkörnyéki elszíneződés, karikák elfedésénél figyeljünk a bőr megfelelő hidratálására, és ne feledjük: a kevesebb több a sminkben is!
Meleg fények, meghittség, és mégis lényegre törő funkcionalitás jellemzi Sólyomék gyergyóújfalvi házát. Az egykori kommunista kockaház tornácos parasztházzá alakult, sok, kalákában végzett munkával, türelemmel és a gyökerek megtartó erejével.
Üde színfolt a Székelyhon szerkesztőségében, Bencze Emese kolléganőnk az a fajta nő, akit szeret a kamera méregzöldben és „boszorkányszoknyában”, romantikus-virágosban, de akár a szürke visszafogott árnyalataiban is.
Éppen repülőn ülök, amikor ezeket a sorokat írom. A meleg, a napsütés feltöltött, így ideális pillanat ez, hogy megválaszoljam a sokszor hallott kérdéseket: mit ad nekem az utazás, és mire tanít?
Van az a pillanat, amikor felöltözöl reggel, végignézel magadon a tükörben, és... valami nem stimmel. Sokszor észre sem vesszük, de a cipő az, ami vagy felemel, vagy lehúz – nemcsak képletesen, hanem szó szerint is.
Kolléganőnk a marketingmenedzserek gyöngye, hosszú évek óta hűséges társunk a lapkészítésben. És nem csupán a rózsaszín megannyi árnyalata ragyog rajta, de mindig mosolyog a szeme is.
Ahogy a színek újra megjelennek odakint, és az egyhangúságot felváltja a vibrálás, megújulásra vágyunk nem csak a ruhatárunk, de a tányérunk tartalmának tekintetében is. Könnyedségre vágyunk, élénk színű, könnyű, ropogós, harsogó összetevőkre.
Nem egyszerű a nagyérdemű előtt lemosni az évetizedekig személyes páncélként szolgáló sminket. Nekem elhihetitek. Bizalmi lépés ez.