Az íreknél pedig ilyenkor vannak a „macska éjszakák": az ír népi hiedelem szerint a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Az utolsó átváltozás után pedig végleg macskák maradnak.
A paradicsom paradicsoma
Augusztusban újra vethető a borsó, a bab, a kapor, a metélőhagyma, és szintén augusztustól (egészen október elejéig) vethető az áttelelő fejes saláta, a hónap végétől szeptember közepéig a hónapos retek, az áttelelő spenótot pedig szeptember végéig vethetjük. Ugyancsak ebben a hónapban érkezik el az alma-, a körte-, és a szilvaszüret ideje is, a kétszer termő illatos málnákról nem is beszélve. Ugyanakkor továbbra is szedhetők a különböző tökfélék, a korai karfiolok, utánuk céklát, téli retket vagy őszi fogyasztásra szánt spenótot lehet termeszteni. És – nem mellékesen – augusztus a paradicsom paradicsoma is. Ezekben a hetekben kezdhetjük a pityókát betakarítani, és ebben a hónapban érdemes szaporítani a muskátlikat is.
Indulnak a gólyák
A népi hiedelem szerint Lőrinc napjától kezdődően nem érdemes már dinnyét enni, mert az lucskos, „lőrinces”. A dinnyeszezon azonban csak a szeptemberi Lőrinc-napon ér véget. De ha augusztus 10-én szép idő van, jó gyümölcstermés várható. Ugyancsak a népi időjóslás szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű lesz a bor, és azt is tartották a régiek, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony között ültetett tyúkok sok tojást tojnak. Szent István és az új kenyér napja után már nem tanácsos fürödni a természetes vizekben, a vízi szellemeket ugyanis nem szabad zavarni, és ettől a naptól kezdve indulnak délre a gólyák is.
Megtérnek a tengertől…
„Megtérnek a tengertől, a hegyek közül, az idegen, nagy városokból, ahol minden olyan különös, a reggeli teához sült szalonnát adnak, s az emberek nem veszik le kalapjukat, ha belépnek egy üzletbe, s a hölgyeknek nem csókolnak kezet: megtérnek a világból, lelkesen és hadarva adnak elő, két kézzel csomagolnak ki kagylót, melyben a tenger zúg, egy nő szemének emlékét, amint Velencében a vaporetto fedélzetén visszanézett, újfajta ruhafogast, amilyet nálunk nem ismernek. Lelkendeznek, aztán sóhajtanak, leülnek a félig kicsomagolt málhák között, kifulladtan, fáradtan, tehetetlenül. Egy pillanatig ülnek így, révedező pillantással, emlékektől csillogó szemmel, önfeledt mosollyal. Nem hallják, mikor ebédhez hívják őket. A padlón papucs hever s a Dávid-szobor apró gipszmása s egy villamosjegy Párizsból. „Igen, jövök már”, kiáltják az ebédlő felé. E pillanatban elkomolyodnak… A szobák, amíg odajártak, a világban, kihűltek… Eszükbe jut, hogy két hét múlva beíratás, s aztán kezdődik az a különös, szívós, ernyedetlen, megszokott és mégis nyugtalanító feszültség, ami az otthoni élet, az otthoni munka és az otthoni pihenés…” (Márai Sándor)
Megjelent a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Aratás és áldás
A Julius Caesarról elnevezett júliust a népi kalendárium Szent Jakab havaként említi, nevezi, a meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, ugyanakkor őseink a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták.
