Meddőség. Ez az a diagnózis, amitől minden pár retteg, akinek egy évnyi intenzív szexuális élet mellett sem fogan meg a babája. Számos nő figyeli hónapról hónapra feszülten a naptárt, a saját teste jelzéseit, elmarad-e végre a menstruáció. Ha kiderül egy barátnőről, várandós, már csak az a keserű gondolat jut a babára vágyó, leendő anyuka eszébe, „neki bezzeg miért sikerült?”. Sokan ekkor kezdenek a lombik-programba, amely sikerrel, de sok nehézséggel is járhat.
A test
A mesterséges megtermékenyítést megelőzi egy nagyon komoly vizsgálat-sorozat, amely mind a nőt, mind a férfit érinti. „Ez egy hosszú lista, hogy melyek a kötelező vizsgálatok – mondja dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyász, a kolozsvári Gynia nőgyógyászati magánkórház egyik alapítója. – Nagyvonalakban, ellenőrzik a szervezet saját hormontermelését, a pajzsmirigy hormon értékeket, a prolaktin szintet. Törvényi feltétel, hogy a fertőzéseket kizárják, a méhnyakrák vizsgálat is ott szerepel a kötelezők között. A férfi oldalon rendkívül fontos a spermavizsgálat, a hímivarsejtek számának és mozgásképességének az ellenőrzése, és természetesen itt is szerepel a fertőzések kizárása.”
Sokszor adódik a kérdés, hogy vajon melyik félnél áll fenn probléma, ami miatt nem érkezik a baba.
A nőgyógyász azt mondja, a szakirodalom szerint az esetek 40 százalékában van férfifaktor és körülbelül 20 százalékban ismeretlen az ok, ugyanakkor fennállhat az is, hogy mindkét félnél akad probléma. Tehát igen, nem csak a nők a „hibásak”, mint ahogyan sokan gondolják, hogy a nő nem tud megfoganni. Lehet, hogy a férfi nem tudja teherbe ejteni, és az is lehet, semmi konkrét, kimutatható betegség nincs a háttérben.
A hormonkezelés
A lombikbébi kezelés egy drága eljárás, és Romániában ugyan létezik lombik-program, amire bizonyos klinikák pályázhatnak, ám ha ennek az anyagi kerete kimerül, már nincs esély támogatott kezelésre. Magyarországon jobb a helyzet, ott az állam öt alkalmat finanszíroz. Mivel költséges eljárásról beszélünk, próbálják a beavatkozások mennyiségét lecsökkenteni, a hatékonyságot növelni.
Egy egészséges nő szervezetében egy hónapban egy petesejt érik meg.
Ám a lombik kezelés alatt arra törekednek, hogy több petesejt érjen meg, így többet lehessen megtermékenyíteni és beültetni, adott esetben el is tárolni későbbi beültetésre, ha az előzőek sikertelenek lennének.
• Fotó: Zsigmond István archívuma
„A petesejtleszívás nem természetes ciklusban történik – mondja dr. Zsigmond István. – A leszívást megelőzi a petefészek stimulálása, ezt hormonkezeléssel lehet elérni. Leállítják a petefészket stimuláló hormonok termelését és mesterségesen adagolják ezeket, sokkal nagyobb dózisban, mint ahogy azt a test normál esetben teszi. Akár tíz-tizenötször nagyobb a kívülről bevitt hormonadag.” A petefészek túlstimulálásával elérik, hogy nem egy, hanem több tüsző érik meg. A petesejtet egy táptalajjal ellátott üvegedényben megtermékenyítik a hímivarsejttel, figyelemmel kísérik az osztódást, és általában két vagy három embriót beültetnek a méhbe. A fel nem használt embriókat lefagyasztják, hogy egy későbbi embriótranszfer során fel tudják használni. A hormonkezelések sokszor megterhelőek, mind testi, mind lelki tünetekkel járnak.
Mit ne mondjunk soha egy gyermektelen párnak: - Akartok ti igazából gyereket? - Nekünk elsőre összejött, biztos nektek is sikerül egyszer. - Mire vártok, ti sem lesztek fiatalabbak! - Hány évesek is vagytok? A mi időnkben ekkor már mindenkinek gyereke volt! - Ne görcsöljetek rá, akkor biztosan jönni fog! - Nem baj, hogy elment, majd jön a következő!
A lélek
Ha nem akar érkezni a baba, érdemes pszichológushoz fordulni, hogy az esetleges lelki okokat is feltárjuk, ugyanis a meddőségnek akár lelki háttere is lehet. Ugyanakkor a lombikkezelés beavatkozása is egy lelkileg megterhelő folyamat, és egy jó szakember megkönnyítheti ennek az elviselését.
Kovács Zsuzsa csíkszeredai pszichoterapeuta azt mondja, ha valaki azzal keresi meg, hogy nem akar megfoganni a kisbaba, megvannak azok a témák, amiket első körben mindenképpen átbeszélnek a klienssel.
Ekkor a saját nőiesség elfogadása, a saját édesanyával való kapcsolat, az anyasággal és várandóssággal, a szüléssel kapcsolatos tudattalan félelmek felszínre hozatala, családi traumák, családi minták kerülnek terítékre.
„Nagyon fontos, hogy górcső alá vegyük a párkapcsolaton belüli szerepeket, van-e alá-fölérendeltség – mondja a pszichológus. – De előfordulnak szülőről való leválási problémák, amikor még mindig gyermeki szerepben van a leendő anyuka, és ez akadályozhatja az anyává válást, felelősségvállalást. Általában több probléma is fennáll, ezeket szoktuk átbeszélni a terápiás üléseken”.
Ha elfárad
Kovács Zsuzsa úgy látja, az első beültetésre még lelkesen és optimistán mennek a párok, ám a sikertelenséggel, a beültetések számának növekedésével nő az elkeseredés, a kétségbeesés, a reménytelenség. „A párok érzelmileg is belefáradnak a vizsgálatokba, kezelésekbe, utazásokba, várakozásba. Szoktam is mondani, hogy ha tőlem függne, én beletenném a lombik-programba kötelező elemként a pszichoterápiát” – mondja a szakember.
Sok nőnek szükséges a terápia, számos esetben ez az egyedüli támasz, ugyanis a sok sikertelen beültetés során szociálisan izolálódnak.
Fájdalmas nekik látni, hogy a barátnők, testvérek, szomszédok várandósak, nem tudnak örülni mások boldogságának, ez pedig bűntudatot okoz. „Ne ijedjenek meg, természetesek ezek a negatív érzések is! Helye van az irigységnek, ami nem annak szól, hogy a másiknak van gyermeke, hanem hogy nekem nincs. Úgy látom, hogy amelyik pár felvállalja a lombikozást, ahol tudja a család, a baráti kör, nyíltan lehet róla beszélgetni, annak a párnak érzelmileg könnyebb. Ha titokban próbálják a beavatkozásokat elvégezni, lelkileg sokkal nehezebb átvészelni ezeket a hónapokat, sőt, lehet, hogy éveket. Jobb beszélni róla!”
• Fotó: Kovács Zsuzsa archívuma
Újratervezés
Sokszor a párkapcsolatot is megterheli a lombik-program. „A párok már nem igazán beszélgetnek egymással, mindkét félnek fáj, ami történik, mindkettő tehetetlen. Milyen férfi vagyok, hogy nem tudom teherbe ejteni a feleségemet, és milyen nő vagyok, hogy nem tudok teherbe esni, nem tudok gyereket szülni? Ezek a gondolatok szoktak felmerülni” – meséli Kovács Zsuzsa.
„Azt látom, a sikertelenség sokszor a női és férfi méltóságot veszi el. Felerősödik az érzés, hogy selejt vagyok, erős a szégyenérzet, a fájdalom.
Mindenképpen azt javaslom, beszélgessenek a párok, mondják ki a negatív érzéseiket, félelmeiket egymásnak. Erősítsék a párkapcsolatuk érzelmi alappilléreit, helyezzék középpontba azt, ami összetartja őket. Ez egy támogató erőforrás lehet. És ha úgy érzik, nem megy a visszatalálás egymáshoz, kérjenek mindenképpen segítséget” – javasolja a szakember.
És mi történik, ha túl van a pár öt, nyolc, tíz lombikon, és nincs tovább? A szakember azt tanácsolja, keressenek új életcélt. Bár nehéz, próbálják áthelyezni a fókuszt, hiszen eddig az anyává, apává váláson volt a hangsúly. Sok pár ekkor dönt az örökbefogadás mellett. Ugyanakkor számos esetről tudni, hogy amikor elmúlik a szorongás, a pár belenyugszik a helyzetbe, akkor kopogtat be a gólya.
