Minden gyermek áldás, minden gyereknek örülni kell, halljuk gyakorta. Meg azt is, ha negyven fölött akarsz szülni, ki fogja felnevelni azt a szerencsétlen gyermeket? Már az érettségijét se éred meg! Na, akkor döntsük el, hogy is van ez, mert a két „bölcselet” igencsak ellentmond egymásnak. Szociológust, szülész-nőgyógyászt és coachot kérdeztünk, mi a hozadéka annak, ha egy nő negyven éves kora után vállal gyermeket.
Mennyi az annyi? Egy kis demográfiai háttér
Ha elmegyünk egy óvodai vagy iskolai szülői értekezletre, nem feltétlenül huszonéves arcokat látunk. Szembesülünk azzal, hogy harminc alatt szinte már nincsenek is édesanyák, édesapák a megbeszélésen.
„Eltolódott a gyermekvállalás, és ezt a folyamatot pontos statisztikai adatokból is látjuk”
– mondja Veres Valér szociológus, demográfus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi tanára. „Romániában az első gyermeket 1990-ben átlagosan 22 éves korban szülték a nők, 2000-ben 23,7 éves korban, tehát majdnem 24 évesen, jelenleg 27 és fél évesek, amikor az első gyerek érkezik a családjukba. Ráadásul a városi népesség körében még magasabb ez az életkor, átlagosan 29,2 év.”
Elsősorban társadalmi okok állnak a háttérben, mondja a szociológus. Kitolódott az iskolapadban töltött idő, ma már nem nyolc osztályt járnak sem a nők, sem a férfiak, legtöbben 18 éves korukig tanulnak, és sokan utána még egyetemre is mennek. „Persze tanköteles korban is vannak iskolaelhagyók, leányanyák, főleg a mélyszegény rétegben” – teszi hozzá Veres Valér. De az látható, hogy egy városi, iskolázott nő majdnem 30 éves, amikor tipikus esetben az első gyereket vállalja. Ugyanakkor az is fontos, hogy ez egy statisztikai adat, átlag, így vannak fiatalabbak is, akik szülnek, és idősebbek is. Így jutunk el oda, hogy negyven fölött is vállalnak utódot a családok vagy a nők egyedül, és az is előfordul, hogy az elsőt. És akkor még nem beszéltünk a párválasztás nehézségeiről, hogy sokszor évekbe telik, amíg megtaláljuk a megfelelő társat.
Kétféle történet
Kata 41 évesen esett teherbe, bár nem tervezte, fel sem merült benne, hogy nem tartja meg a babát. „Sem a környezet, sem az orvosom nem csodálkozott azon, hogy 41 évesen vállaltam gyermeket, miért is csodálkoztak volna? Egészséges nő vagyok. Nagyon könnyű volt a terhességem, még fejfájás, lábdagadás, vagy magas vérnyomás sem fordult elő, igaz, a terhességi cukor jelentkezett, de nem hiszem, hogy a korom miatt, inkább a korábbi életmódom lehetett a ludas. Riogatni nem hagytam magam, a baba-mama klubokat, a huszonéves para-anyákat messziről kerültem.
Bízom benne, hogy a korom miatt hátha nyugodtabban, kissé bölcsebben tudom nevelni a gyermekem”
– meséli saját történetét Kata. Julcsi viszont azt mondja, az orvosa a papírjára ráírta latinul: „idős elsőszülő”, ekkor volt negyven. A terhesgondozás alatt mindvégig hallgathatta, milyen kockázatai vannak a késői gyermekvállalásnak, miért kellett ilyen későre hagyni, jobb lett volna hamarabb szülni... Jobb lett volna hamarabb szülni, értjük, na de kitől?
Ma szültél már?
A politikusok és az orvosok rendszeresen a nőket nyomasztják azzal, hogy fogy a népesség, utódokat kellene produkálni. A tudomány mai állása szerint azonban ehhez szükség van férfiakra is. Ám úgy tűnik, a potens férfiak nem rúgják le a kilincset, hogy rátörjék az ajtót a fogamzóképes korú nőkre, hogy azt mondják: „most azonnal elveszlek, legyen gyermek, három”.
„A férfiaknál fel sem vetődik ez a kérdés 20–24 éves korban” – ismerteti az adatokat a szociológus. „Romániában átlagosan, de még a falusi népesség körében is, ha megnézzük az első házasságkötéskor a férfiak átlagéletkorát, akkor az 30 fölött van, városokban pedig már 33 év. Ez előrevetíti, hogy a gyerekvállalást sem tervezik huszonévesen. Az más eset, hogy esetleg megtörténik, de nem tervezik. Tehát erről beszélni kell, hogy a férfiak egyáltalán nem akarnak 30 előtt gyereket vállalni. Ez gond, mert
ha azt mondjuk, hogy a nők nem szülnek időben, akkor azt is meg kell kérdeznünk, hogy jó, de kitől szüljenek?”
– hívja fel a figyelmet a professzor.
Mamahotel
Később növünk fel? Igen – mondja a szociológus. „Hamarabb kezdünk serdülni, de tovább is tart a kamaszkor. A lányok hamarabb menstruálnak, és a fiúknál is korábban jelentkeznek a pubertás jelei. De az ifjúkor kitolódik, és a fiatalok sem tartják magukat felnőttnek nagyon sokáig, ugyanakkor a társadalom sem ítéli érettnek őket. 18 éves kor után jogilag annak számítanak, de ha körbe kérdeznénk, senki nem mondaná azt, hogy egy 18 éves ember érett a házasságra, gyermekvállalásra.” Sokáig élnek otthon a fiatalok, mosnak, főznek rájuk, ugyanakkor a szülők nem annyira korlátozók, mint régen, így nem is nagyon akarják elhagyni a családi fészket az ifjak” – sorolja tapasztalatait Veres Valér. Ám ez a helyzet nem ösztönzi az önállósodást és a családalapítást, így meg kell vizsgáljuk a szülők felelősségét is, teszi hozzá.
A kor csak egy adat
Biológiailag 20 és 30 év között a legideálisabb gyereket vállalni, akár a petesejtek minőségét, akár az anya vagy a baba egészségét nézzük, mondja Laczikó Szidónia szülész-nőgyász. „40 éves kor után megnő a kockázata például a terhességi cukorbetegségnek, a magzati rendellenességeknek. Ekkor már sok a lombik eljárásból fogant baba, és a mesterséges megtermékenyítésnek is megvan a maga rizikója. De mégis, a legidősebb első szülő anyukám 43 éves volt, a legidősebb szülő nőm pedig 54 éves. Manapság már nem ritka, hogy az első babát vállalják 40 fölött, és ma már elég jól tudjuk szűrni a genetikai betegségeket” – meséli tapasztalatait Laczikó doktornő. „Én mindig azt mondom,
a kor csak egy adat, sokkal fontosabb, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk.
Ha egy 30 éves nő szeretne gyereket vállalni inzulinrezisztensen vagy cukorbetegen, autoimmun betegséggel, vagy éppen dohányzik, mozgásszegény életmódot folytat, elhízott, ez is mind kockázat. Egy 40 éves, egészséges anyának teljesen jó esélyei vannak. Tehát én úgy gondolom, az egészségnek sokkal fontosabb szerepe van, mint a kornak.”
A nők akármikor tudnak szülni
A természetes szülést sem zárja ki a magasabb életkor. Sőt, a VBAC-et sem, vagyis a császármetszés utáni hüvelyi szülést. „Sok kolléga azt gondolja, a nők negyven év fölött nem tudnak szülni. A nők akármikor tudnak szülni, persze problémamentes várandósság után. Semmilyen nőgyógyászati tankönyvben nem írják, hogy a kor magas rizikófaktornak számítana. Még mindig a hüvelyi szülés a kevésbé megerőltető a császármetszéshez képest, ami egy hasi nagyműtét, és elég nagy sokk a szervezet számára. Sokan úgy gondolják, hogy ez a könnyebbik út, pedig nem az. Pláne, ha úgy gondoljuk, hogy egy 40 éves nőnek nem olyan erős a szervezete, mint egy 20 évesnek, akkor főleg azt kellene mi, szakemberek ajánljuk, hogy próbáljuk meg a hüvelyi szülést. Aztán lesz, ami lesz, de legalább fussunk neki. Tehát
nincs a szakkönyvekben olyan ajánlás, hogy 40 év fölött kötelező a császármetszés.
Én a 40 fölötti programozott császároknak nem látom a jogosultságát, a logikáját” – mondja a szülész-nőgyógyász. „Tehát az egészségi állapot számít, hangsúlyozom újból. Akár 20 évesen, akár 40 évesen történik, a szülés a világ legtermészetesebb dolga. Nem mondom, hogy nem fordulhat elő komplikáció, de akkor azt majd kezeljük” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Kisbaba egy érett családban
Borzasztóan káros szemléletmód, hogy megáll az élet, ha kisbaba születik, mondja Csatlós Csilla, Magyarország egyik legelismertebb, kiégés specialista coach-a. „A társadalom azt sulykolja, hogy ez a helyzet rendkívül nehéz lesz, kezelhetetlen, megoldhatatlan. Pedig nem az. Egy anya, aki 40 éves korára már megállta a helyét a munka világában, vagy akár befutott egy komoly karriert, elég ambiciózus ahhoz, hogy a gyerekneveléssel is megbirkózzon. Hiszen 40 éves korára a munkájában is be kellett ossza az idejét, meg kellett szervezze a teendőit, miért lenne ez más egy kisgyerekkel? Persze azt is el kell mondjam, hogy
semmivel sem könnyebb mondjuk egy 100 fős céget vezetni, mint egy kisgyereket felnevelni,
de nyilván nem megoldhatatlan” – vallja a szakember. Szerinte hatalmas probléma, hogy a nőknek mindig meg akarják mondani, mikor szüljenek, hogyan szüljenek, hogyan neveljenek gyereket, akarjanak-e karriert gyerek mellett, stb. Csilla azt mondja, ez az élethelyzet egy család belügye, nem kell mindenkinek beleszólni, nem kell mindenkinek véleménye legyen róla.
Anya töltőre teszi magát
„Valaki lelassulásra, megállásra használja a kisbabás időt, teljesen kicsekkol a rendszerből, nem foglalkozik munkával, nem foglalkozik a cégével, a karrierjével, hanem feloldódik az anyaságban. Mert neki így jó, így döntött. Aki azonban tudja magáról, hogy szüksége van külső ingerekre, kellenek neki a kihívások, az dolgozzon, tanuljon a baba mellett is” – hívja fel a figyelmet a coach. Ugyanakkor kitér egy fontos dologra, ez pedig a párválasztás. Azt mondja,
nagyon fontos, milyen a társunk, de akár a tágabb családunk, a háttér is.
„Kell egy apai döntés is, hogy ő is beleáll a helyzetbe, ő is kiveszi a részét a gyereknevelésből, a babázásból. Direkt nem mondom, hogy segít, hanem részt vállal, hiszen nem vendégként van otthon. Nagyon szeretem, amikor hallom a férfi klienseimtől, hogy rohanok haza, mert anyanap van, vagyis apa van a kisgyerekkel, mert anya elmegy töltődni, pl. barátnőzni, képzésre vagy bárhová, ahol ő is feltöltődik, mert ettől jól lesz, és százszor annyit tud majd visszaadni a családnak.”
A kisgyerek megfiatalít
Csilla a saját tapasztalatát is elmeséli. „Amikor közel a negyvenhez megérkezett a fiam, az maga volt a csoda, hogy megint kisgyerekes anyuka lettem, megint lett egy pici élet, akit el kell indítani, akit fel kell nevelni, akit szeretgetni kell, és ez igenis ad egy pluszt az embernek. A környezetemben lévő nőkön is azt láttam, akik a harmincas éveik végén vagy a negyvenes éveikben szültek, hogy nekik is jót tett, megfiatalította őket” – osztja meg saját megélését a coach. Ugyanakkor azt is látja, hogy
a 40-es szülők az átlagnál jobban törődnek magukkal, az egészségükkel, mert fel kell neveljék a gyereküket,
lépést kell tartsanak vele, így nem hagyhatják el magukat. „Ha vállaltál egy késői gyereket, vigyáznod kell magadra. Oda kell figyelned a mozgásra, az étkezésre, arra, hogy szellemileg friss maradj, és nem vagyok biztos benne, hogy mondjuk egy 45 éves embernél, akinek már nagyok a gyerekei, ez alapból jól működik, főleg, ha még egy életközepi válság is éppen kopogtat az ajtaján” – mutat rá a szakember.
De ki fogja azt a szegény gyereket felnevelni?
A szülei. Már nem az őskorban élünk, amikor csak minden negyedik ember élte meg a 30 éves kort, ma már 70–80 év a várható élettartam, mondja Veres Valér szociológus. „A késői gyerekeket is simán felnevelik a szüleik, ez nem reális kérdés, ne riogassuk az anyákat, apákat. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy szükség is van a késői gyermekvállalásra, mert ahogy fentebb említettem, korábban nem történik meg. Azt is hozzátenném, hogy az én megfigyeléseim szerint
az érettebb szülők nagyon tudatosan és sok szeretettel nevelik a gyerekeiket,
ritkán fordul elő, hogy teherként élik meg őket, és ez nagyon fontos. A társadalom szempontjából nem mindegy, hogy egy kiskorúból milyen nagykorú válik, és az biztos, hogy boldog felnőtt a boldog gyermekből lesz” – összegzi a szociológus.
korábban írtuk
Pakot Mónika: Immunrendszerünk „zöldítése” tavasszal
Áprilisban rend szerint felbolydul a természet: viharok söpörnek végig a tájon, magukkal ragadva a tél maradványait. A természetnek ez a tavaszi bolydultsága egy nagyon fontos erőforrást tudatosíthat bennünk, mégpedig a megújulás képességét.
