Pakot Mónika: Immunrendszerünk „zöldítése” tavasszal Teadélután

Áprilisban rend szerint felbolydul a természet: viharok söpörnek végig a tájon, magukkal ragadva a tél maradványait. Bár még visszaköszönnek olykor a fagyos éjszakák, néhol fergeteges hóeséssel tréfálkozik az április, a nap ereje sokkal erőteljesebben mutatkozik már. Melegíti a talajt, cirógatja a fákat, cserjéket. Megjelennek az első rügyek, az első friss zöld hajtások tavaszt hirdetnek. A természetnek ez a tavaszi bolydultsága egy nagyon fontos erőforrást tudatosíthat bennünk, mégpedig a megújulás képességét.

Fotó: Illusztráció: Shutterstock.com

Nem véletlen, hogy a zöld szín a reményhez, a feltörekvő élethez kapcsolódik. A zöld a megújulás és a tél feletti győzelem színe, a reményt és a halhatatlanságot, az életet és a természetességet szimbolizálja, gyakran társítják a boldogsággal és a megelégedettséggel is. A zöldnek nyugtató és kiegyensúlyozó hatása van a pszichére, harmonizálja a testet és az elmét egyaránt. Nem csoda, hogy

a zöld színt ma is az egészséggel társítják. Az újonnan ébredő élet, a termékenység újabb jele.

A természetnek ez a tavaszi bolydultsága egy nagyon fontos erőforrást tudatosít bennünk: a megújulás képességét. Ez a képesség segít minket abban, hogy testi és lelki rezilienciát fejlesszünk ki magunkban. Ha a természetnek ezt a folyamatát végigkísérjük, láthatjuk, hogy minden felbolydulás, szélsőséges időjárás, eső, hó, szél, napsütés megújulást hoz, és egyben rendet teremt. Hiszen a tavasz után mindig nyár jön, felmelegedéssel, virágzással, élet közvetítéssel. Ez nemcsak a nyövényvilágban tapasztalható, hanem az állatvilág is erre van berendezkedve. Tavasszal beindul az élet. Az állatok elleni kezdenek, a tyúkok ismét tojnak, a méhek is nekiállnak a beporzásnak. A régi hitvilágban az ételek egy részét gyakran adták hálából a természetszellemeknek. Talán ide kapcsolódik vissza az ételszentelés is húsvét vasárnapján.

Ezeknek az ételeknek egészségvarázsló ereje van.

A fiatal lányok húsvét reggelén elmentek a forrásokhoz és patakokhoz, virágokkal díszítették fel azokat, és vizet merítettek. Úgy tartották, hogy húsvét reggelén és a napéjegyenlőség napján különösen szent a víz. Hitük szerint ez a rituálé egész évben megvédi őket a betegségektől, és egyúttal biztosítja a termékenységet is. Őseink szoros kapcsolatban álltak az őket körülvevő természettel:

tudták, hogy a természet részei, és hogy mennyire fontos a természettel harmóniában élni.

A tavasszal megjelenő gyógynövények zöld részei támogatják szervezetünket a megújulásban. Vasat, káliumot, A, B, C és K vitamint tartalmaznak, erősítik az immunrendszert és az emésztést, energetizáló, jó hatással vannak a vesékre, valamint a légzésre is.

Első ilyen gyógynövényünk, amit a környékünkön is használunk, a csalán. Finom levest lehet belőle készíteni, mi leginkább főzelékként fogyasztjuk. Ha ínyencségre vágyunk, szedjünk nagyobb csalánleveleket, és ha találunk, egy tucatnyi medvehagymát is. A friss leveleket megtisztítjuk, és forró olajban kisütjük. Vigyázzunk, hogy sütés közben ne barnuljanak meg a levelek, mert akkor már megégettük.

Friss, ropogós textúrája igazi kulináris élvezet.

Húsvétkor vagy a tavasz kezdetekor sok helyen hagyomány, hogy egy különleges étellel nyitják meg a „zöld szezont”. Számos nyugat-európai régióban nagycsütörtökön zöld fűszernövényeket és zöldségeket ettek az üdvösség és a gyógyulás reményében. Nem csoda, hiszen vitalizáló, vitaminokban gazdag és méregtelenítő hatású a hosszú téli időszak, valamint böjt után.

A természetben barangolva gyűjtsük kilenc élénkítő, vadon termő zöld hajtást, és készítsünk ízletes levest belőle. Jó hatással van a test méregtelenítésére és tavaszi revitalizációra. A kilences szám a megújulást is szimbolizálja.

„Zöld kilenc” leves

Hozzávalók (4 személy részére):

1 marék fiatal csalánlevél, 1 marék podagrafű, 1 marék frissen szedett vad fokhagyma vagy metélőhagyma, 1 marék gyermekláncfű fiatal zsenge levele, 1 marék sóska, 1 marék cickafark zöld hajtása, 1 marék frissen szedett lándzsás útifű, 1 marék tyúkhúr, 1 marék százszorszép, 30 g vaj, 2 evőkanál tönkölybúzaliszt (vagy más liszt), 2 közepes nagyságú hagyma, 1 ½ liter zöldségalaplé, fűszerezéshez só, bors, szerecsendió, édes tejszín, tejföl vagy tej

Elkészítése:

A vajban megpirítjuk a megtisztított és apróra vágott hagymát, majd hozzáadjuk a lisztet, és kavarás közben hagyjuk, hogy a liszt megbarnuljon. A zöldségalaplével vagy húslevessel felengedjük. Ha szeretjük, adhatunk hozzá tejszínt, tejfölt vagy tejet. Ezután forraljuk fel, és adjuk hozzá a megmosott és finomra vágott fűszernövényeket. Ha lehet, távolítsuk el a szárakat, és csak a fiatal hajtásokat használjuk. Hagyjuk az egészet kb. 10-20 percig lassú tűzön főni, majd ízesítsük a fűszerekkel. A növényeknek nem szabad sötétzöldre színeződniük. Tálaláskor százszorszép virágával díszíthetjük.

Megújulást hozó tavaszi felmelegedést kívánok!

korábban írtuk

Tudós nők – Dr. Sántha Ágnes: Sokat tanulok a fiataloktól
Tudós nők – Dr. Sántha Ágnes: Sokat tanulok a fiataloktól

Sántha Ágnes ízig-vérig marosvásárhelyi. A Sapientia EMTE szociológus oktató-kutatója hatalmas türelemmel és derűvel építgeti szakmai útját, emellett szeret duplázni: két doktori fokozatot is szerzett, ugyanakkor kétszer két gyermek szólítja édesanyának.