A császármetszés egy nagy, hasi műtét, indoka, ha az anya vagy a baba élete veszélyben van, vagy súlyos, maradandó károsodást szenvednének a hüvelyi szülés alatt.
A recorder.ro (Nastem si noi azi?, Alina Paduraru, Andrei Udisteanu, 2018) szerint Bukarestben átlag 60%-os, de van olyan kórház, ahol 80%-os a császármetszések aránya. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet szerint ez nem haladhatná meg a 10–15%-ot.
A császármetszés rengeteg nő és gyermek életét mentette meg, amikor a műtéti-, érzéstelenítési technika és a sterilitás odáig fejlődött, hogy már biztonsággal el lehetett végezni.
Ám az elmúlt években életmentő műtétből egyre inkább megelőző eljárássá vált. Az elszaporodott orvosi perek, a hüvelyi szüléshez képest a műtét kiszámíthatósága és rövidebb időtartama miatt sokszor akkor is császármetszésbe kényszerítik az anyát, amikor ennek valódi egészségügyi indoka nincsen, és ez nemcsak Kelet-Európában tendencia. Felhívjuk a figyelmet, jelen írás nem a valóban életmentő császármetszések okait boncolgatja, hiszen számos ilyen műtét történik naponta, és tudjuk, maguk az orvosok is megélnek sok nehéz történetet. Cikkünk az irreálisan megnövekedett számok mögé próbál benézni.
A szülészeti beavatkozások vezethetnek-e császármetszéshez?
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, akit tavaly neveztek ki a magyarországi szülészetek szakfelügyelőjévé, édesapja, a szintén szülészorvos Bálint Sándor nyomdokaiba lépett, és a háborítatlan szülés mellett tette le a voksát. Családjuk Háromszékről származik, a két orvos rendszeresen tart előadásokat Erdélyben. Azt mondják, van különbség természetes és hüvelyi szülés között. A hüvelyi kifejezés a helyet jelöli, ahol világra jön a baba, de ettől még nem lesz természetes a folyamat, mert sok olyan rutinszerű dolog történhet az anyával a kórházban, ami a természetben nem, pl. szülésindítás gyógyszerrel, géllel, ballonnal, zárt méhszáj mellett bekötött oxitocin infúzió, a kitolási pozíció kizárólag hanyatt fekve (nem választhatja meg az anya a vajúdási és szülési testhelyzetet) stb. Tehát itt olyan eljárásokról beszélünk, amelyek nem az életmentés miatt történnek, hanem gyorsítási szándékkal. Az orvosi beavatkozások pedig általában egy dominó-effektust indítanak el.
• Fotó: Bálint Balázs archívuma
„Ha már belenyúltunk a szülés folyamatába, és nem az történik, amit vártunk, akkor nagy valószínűséggel megint be fogunk avatkozni, és megint, és megint, aztán a dominó sor végén ott van a császármetszés, amit ekkor már muszáj elvégezni.
Én úgy látom, az első dominó eldöntésénél, vagyis az első beavatkozásnál van a kutya elásva. Ha az első dominót felborítottuk, dönti a többit, és ezt megállítani nehéz. Az elején nem szabad türelmetlennek lenni, mert igen, mondjuk ki, a türelmetlenség, és ezáltal a szülészeti beavatkozások igenis vezethetnek császármetszéshez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden szülés más, minden egyes esetet egyedileg kell mérlegelni” – hívja fel a figyelmet Bálint Balázs.
Mit mutat a statisztika?
A marosvásárhelyi Lorenzovici László orvos, közgazdász, aki egészségügyi elemzéseket is végez, azt mondja, a statisztikák szerint a városi, értelmiségi nők tetemes hányada maga kéri a császármetszést, a vidéki, rurális környezetből érkező kismamák részéről ez a kérés igen ritka. „Megfigyeltük, és ezt hamarosan publikálni is fogjuk, hogy a császármetszések aránya összefügg azzal, hogy az anya melyik régióból, milyen környezetből érkezik.
Kisvárosokban kisebb a császármetszések aránya, nagy, fejlett városokban pl. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, sokkal nagyobb. A legtöbb magánkórházban ez a szám 90–95 százalék”
– részletezi. Ugyanakkor azt is említi, hogy manapság a nők egyre később vállalnak gyereket, ez is növeli a császármetszések számát, arányát. Az idősebb nők körében gyakoribb a mesterséges megtermékenyítés, a nehezebb várandósság, ez is rizikófaktor a gyermek világrajöttét illetően.
• Fotó: Lorenzovici László archívuma
Újdonsült kismama nem szívesen kockáztat
„Azt sem szabad elhallgatni, hogy a hálapénz a császármetszések esetében sokkal magasabb, mint a hüvelyi szüléseknél, a hálapénzrendszer pedig Romániában nagyon erősen jelen van, ezt ki kell mondani – hangsúlyozza. – A szülésekkel kapcsolatban legalább 10 szempont, érdek van, amelyek erre vagy arra billentik a mérleg serpenyőjét, ha arról van szó, hogy természetes út vagy műtét.
Én azt vallom, hogy a nő és az orvos szabadsága kell legyen a döntés, de úgy, hogy az információkat az orvos átadta.
Persze a tájékoztatás-mentes kellene legyen a manipulációtól, mert melyik az a nő, aki ha azt mondják neki, hogy mintha kicsit szűk lenne a medencéje, nem tudni, kifér-e a baba, vagy túl nagy a magzat, nem biztos, hogy meg tudja szülni, vagy egyéb feltételezett problémát említenek, kockáztatja a gyereke életét? A korrekt tájékoztatás részei kellene legyenek mind a császármetszés rizikói, mind a hüvelyi szülés késői komplikációi” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Szép, virágos mező, kontra aknamező
Édesapjától vett hasonlattal élve Bálint Balázs azt szokta mondani, hogy egy nő számára a várandósság 9 hónapja egy szép, virágos mező, az orvos számára viszont aknamező. Az anyák életük legszebb szakaszát élik meg, amikor egy kisbaba fejlődik bennük. „Az orvosoknak viszont az egyetemen azt tanítják, hogy mentsék meg, aki bajban van. Ránk van bízva egy ember, egy nő, akinek éppen nagyon fáj mindene, szenved, kiabál, jajgat, nyilván segíteni akarunk rajta. Láttunk mindannyian kórházas sorozatot: bekerül a beteg, azonnal mellkascsövezés, két egység nulla-negatív vér, folyik az életmentés.
A gond ott van, hogy a szülészorvosnak ugyanazt tanítják, mint a sürgősségi orvosnak. De a szülészet más.
Az, hogy fáj, nem betegség jele, hanem egy természetes folyamat része. Egy normális lefolyású szülésnél nincs orvosi teendő, hagyni kell az anyát szülni. Nekünk akkor van dolgunk, ha kavics kerül a gépezetbe” – mondja a szakember.
Jó lenne megalapozott döntést hozni
Tiboldi Bea a Nőileg magazin Mutass jó példát! programjának Hargita megyei példaképe volt 2017-ben, ő a Csíki Anyák Egyesületének vezetője. A szervezet felvállalta, hogy a pandémia alatt is információkkal látja el a kismamákat, ehhez zárt Facebook-csoportot is létrehoztak Várandósok Covid-19 idején elnevezéssel.
„A tavaly márciusban felerősödő járványhelyzet előtt havi rendszerességgel tartottunk szülészeti látogatásokat a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Az intézmény munkatársaival létrejött egy különleges kapcsolat, befogadtak minket, elfogadtak a szorongásainkkal, kérdéseinkkel együtt, válaszoltak, informáltak, segítettek, ezt nagy dolognak tartom” – mondja Tiboldi Bea.
„Már korábban is szerettük volna, hogy a helyi orvosok ismeretterjesztő előadásokon mutassák be az alapvető tudnivalókat a hüvelyi szülésről és a császármetszésről, hogy az anyáknak meglegyenek a szükséges információik, tudjanak megalapozott döntést hozni a saját testükkel és gyerekükkel kapcsolatban, ám ez sajnos nem valósult meg.
Azt a választ kaptuk, hogy egy orvos sem fogja vállalni a témát mindaddig, amíg sokkal kevesebb per van folyamatban császármetszés alatt történt műhibával kapcsolatban, mint hüvelyi szülés miatt.
Tehát a törvényi szabályozás sem jó” – hangsúlyozza az egyesület vezetője. Bea úgy látja, az is hozzájárul a gyakoribb műtétekhez, hogy az apás szüléseket Románia legtöbb kórházában felfüggesztették a járványra hivatkozva.
Amikor egy anyával a társa is bent van a szülőszobán, más a viszony a személyzettel, ugyanakkor a kedves szó, a segítség, az, hogy a társ is kiveszi a részét a szülés-születésből, mind-mind segítik a vajúdást, így kevesebb művi beavatkozásra van szükség.
Pandémia alatt
A Covid-19-járvány elterjedésével több országban megnőtt a császármetszések száma. „Én is láttam ezeket az adatokat, ám azt, hogy a vírus miatt történtek ezek a műtétek, egy hivatalos kórlapon sem láttam leírva!
Munkámból kifolyólag folyamatosan olvasom a nemzetközi szakirodalmat, figyelem a kutatásokat, tudom, hogy a várandós nők körében a fertőzés nem volt magasabb számú, mint a normál populációban, így több helyen csak amiatt hoztak bizonyos óvintézkedéseket a szülészeteken, hogy megvédjék az egészségügyi személyzetet egy esetleges Covid-fertőzéstől - mondja a nőgyógyász. – De az apás szülés megtagadására sem indok a vírus, hiszen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a kismama eddig nem érintkezett az apával. A szülés beindulása előtt is egy háztartásban éltek, egy ágyban aludtak, tehát ha az apa fertőzött, valószínű, az anya is, egy kis túlzással élve teljesen mindegy, egyedül jön a kismama vagy másodmagával” - részletezi Bálint Balázs.
A nem várt császármetszés lelki hatásai
Kovács Zsuzsa szülésfeldolgozással is foglalkozó csíkszeredai pszichoterapeutát az augusztusi Nőileg lombikprogramról szóló cikkéből ismerhetik az olvasók. Azt mondja, legtöbbször akkor traumatizáló a császármetszés, ha felkészületlenül éri az anyát, ha nincs bevonva a döntésbe és nem kap megfelelő tájékoztatást a műtét részleteiről. „Sérülhet a női, anyai szerepfelfogás, a saját nőiességével, saját testével kapcsolatban negatív érzések kerülhetnek felszínre. Az anya-gyermek közötti kötődési folyamatban is jelenhet meg zavar, ha a kisbabát huzamosabb ideig elválasztják az anyától, ami császármetszéseknél gyakoribb.
Nehezebben indulhat be a tejelválasztás, ez pedig nehezítheti a kisbabához való kapcsolódást, és egyéb problémákat is okozhat.
A császármetszés esetében hiányzik a szülés aktív megélése, annak a látványa és érzete, ahogy a kisbaba megszületik, a lehetőség az azonnali érintésre” – mondja a pszichoterapeuta.
• Fotó: Kovács Zsuzsa archívuma
„Nem tudtad megszülni?”
Sok esetben a környezet nem megfelelő hozzáállása is megnehezíti a szülésélmény feldolgozását, gyakran elhangzik a kérdés: „hogy nem tudtad megszülni?”.
Ha egy édesanya nem tud túljutni a traumatikus császármetszés-élményen, érdemes szakemberhez fordulni.
„Fontos nem elnyomni a negatív érzéseket, felszínre kell hozni a csalódottságot, kiengedni a bánatot, a dühöt.
A pszichoterápiás találkozások alkalmával megtanulja elengedni az édesanya a ’nem vagyok rá képes’ érzést, hogy megkönnyebbülten tudjon a kis jövevényre hangolódni” – mondja Kovács Zsuzsa.
Ma már Erdélyben is egyre inkább elérhetők a szülésfelkészítők, ezek nagymértékben segíthetnek megérteni, melyik szülés esetében mi történik a testtel, a lélekkel, és a megfelelő szakember segíthet is az esetleges lelki blokkok feloldásában.
Bálint Balázs: A nőkben megvan az ősi tudás
„A természet a nők szervezetébe beépítette az összes tudást, hogy meg tudjanak szülni. Ha ez nem így lenne, akkor már 5000 évvel ezelőtt kihalt volna az emberiség. Ehhez képest nekünk nagyon sokat kell tanulnunk, hogy tudjunk a SZÜLÉSRŐL, és mi orvosok sokat is tudunk róla. Az asszonyok meg TUDNAK szülni. Nekünk, orvosoknak, muszáj megbíznunk az anya szervezetében. Persze ébernek kell lennünk, de én mindig elmondom minden szülésnél a nőnek, hogy ő tud szülni, mi meg itt vagyunk mellette, hogy ha esetleg bármi történne, tudjuk biztosítani a hátteret” – hangsúlyozza a szakember, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a szülésélmény bizony kihat a demográfiai mutatókra is, ha nincs traumatizálva az anya, nem esett át szülészeti erőszakon, nagyobb eséllyel vállal újabb gyermeket.
