ARCHÍV Dr. Borbényi Erika: Nagyon nagy szükségük van a terápia alatt álló rákbetegeknek kozmetikai kezelésre

Évente körülbelül ötvenezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt Romániában, ám szerencsére egyre nagyobb a gyógyulási arány. Túlélési stratégia lehet, ha úgy teszünk, mintha nem lenne komoly baj. Dr. Borbényi Erika holisztikus onkológus főorvossal beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. januári számában jelent meg.)

Fotó: Illusztráció: Pixabay

A nők által látogatott Facebook-csoportokban gyakran feltűnik egy bejegyzés. A képen egy királynő van, a szöveg mellette pedig a következő: „Elesik, feláll, koronát igazít, és megy tovább.” Ez a problémamegoldási stratégia tulajdonképpen a génjeinkbe van már kódolva.

Kicsit másképpen fogalmazott Coco Chanel, amikor azt mondta: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned.” A lényeg azonban ugyanaz.

Dr. Borbényi Erika holisztikus onkológus főorvossal arról beszélgettünk, tényleg olyan fontos-e, kivitelezhető-e egyáltalán, hogy az élete talán legrosszabb, legkeményebb időszakában lévő vagy azon éppen csak túljutott nő azzal is foglalkozzon, hogy mit lát, amikor a tükörbe néz.

‒ A legfontosabb, hogy leszögezzük: nagyon nagy szükségük van a terápia alatt álló rákbetegeknek kozmetikai kezelésre.

A közérzetem és hogy hogyan nézek ki, oda-vissza működik. Ha valaki rosszul érzi magát a bőrében, akkor hatásos segítség lehet az is, ha a külsején, a kinézetén változtat.

Talán furcsa első hallásra, de a túlélési arány is nagyobb azoknál, akik nem veszítik el az életkedvüket, az életszeretetüket. Márpedig a kihulló szemöldök, szempillák, az elveszített haj látványa is megviseli az embert. Ilyenkor egy kis szempillatő- vagy szemöldöktetoválás is nagyon sokat jelenthet, hogy amikor a tükörbe néz, ne egy megviselt, beteg arc nézzen vissza, hanem nőnek érezhesse magát a terápia, a betegség elleni küzdelem során is.

‒ Egy ilyen komoly tortúra során van arra igénye, energiája az embernek, hogy a szépségével foglalkozzon? Nem inkább a túlélésre koncentrál száz százalékban?

‒ Az, hogy a betegek mennyire igénylik, hogy a terápia során is ápoltak legyenek, hogy a jelentkező bőrszárazságot, pluszráncokat, a szőrzet elvesztését miként kezelik, az személyiség- és lelkiállapot-függő is. Van, aki szeret elmerülni a fájdalmaiban, az egyébként teljesen jogos bánatban, halálfélelemben. Számára akár fontos is lehet a megrendítő kinézete, amivel sakkban tarthatja a környezetét, hogy sajnálják, pátyolgassák, az egész család élete körülötte forogjon. Mások pedig próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történt volna, és mindent megtesznek azért, hogy legalább a külsőségekben tarthassák ezt. Sokszor kérdezem a pácienseket, hogy használnak-e például fürdés után testápolót vagy bármit. A válasz a legtöbb esetben az, hogy nem. Pedig ezt nem szabad elhagyni. Enélkül elviselhetetlenné válik, hogy húzódik a bőr, viszket, száraz, hámlani kezd. Egyszerűen muszáj valamit használni. A betegség mellett is egy csomó minden dolgozik az ellen, hogy az ember nőnek érezze magát. A kezelések során a kemoterápia, a sugárkezelés, emlőrák esetén például a műtét, és egy csomó minden történik a hormonkezelés során is… Megváltozik a nőiességünk. Ennek ellenére azt kell hogy mondjam,

a túlélés szempontjából is az a nyerő stratégia, ha az ember megpróbálja a maximumot kihozni a helyzetből. Ebben sokat segíthet az is, ha a csinos, nőies külsejét visszaszerzi.

Sajnos sok beteg gondolja, hogy az ő állapotában nem illik szemöldököt tetováltatni, szempillát pótolni, korrekciós mellműtétre menni, a szépségre, a nőiességre figyelni. A közérzetem és hogy hogyan nézek ki, oda-vissza működik. Ha valaki rosszul érzi magát a bőrében, akkor hatásos segítség lehet az is, ha a külsején, a kinézetén változtat.

Kerülni kell a napfényt és a túl meleget

Sugárkezelés után maradandó nyomot hagy a bőrön, ha napozunk. A napfény „felizzítja” a kezelés hatásait, és – míg napozás nélkül esetleg szépen elmúlnának ezek a bőrsérülések – a napfény miatt örökre megmaradhatnak a sötét pigmentek. Bőrpigmentáció kemoterápiánál is előfordulhat. Egyrészt fényérzékenyítenek a kemoterápiás szerek, tehát erős napsütés hatására extrém bőrreakciók alakulhatnak ki. A másik nagyon fontos dolog, hogy a kemoterápiás szerekből egy jelentős mennyiség a bőrben, a bőr alatti zsírrétegben raktározódik, és ott bomlik le. Ezt a lebomlási folyamatot bármilyen magas hőmérséklet megzavarhatja, ami extrém bőrreakciókat okozhat. Ezért

nem javasolt a kemoterápián átesett betegek számára a szauna, a szolárium, a termálfürdők igénybevétele, de még az otthoni forró vizes fürdő sem.

Sőt, például a kozmetikai kezeléseknél alkalmazott száraz vagy nedves melegítés is kerülendő ilyenkor.

A kemoterápiás kezelések időtartama általában fél év. A következő hat hónapban fontos elkerülni, hogy napfény érje a bőrt, majd még évekig nem szabad erősebb hőhatásnak kitenni. Már ezért sem érdemes a szaunához, termálfürdőhöz hasonló meleg, nedves helyekre menni.

korábban írtuk

Pakot Mónika: Ássunk le a gyökerekig!
Pakot Mónika: Ássunk le a gyökerekig!

Számos növény ilyenkor biztosítja a gyökerei jótékony hatását, amelyet teaként, tinktúra vagy kenőcs formájában lehet használni. Megszárítva port is készíthetünk, valamint kávét.