ARCHÍV Életmentő segítőink: a véradók

1988 óta a Magyar Vöröskereszt javaslatára november 27. a véradók napja – 1954-ben ezen a napon adtak először kitüntetést a többszörös véradóknak. Ők valóban azok, akik megérdemlik, hogy a társadalom megbecsülje őket, hiszen vérhez jutni sehogy máshogy nem lehet, csak ha vannak közöttünk hétköznapi hősök. Olyanok, akik a saját vérüket adományozzák rászoruló embertársaiknak. (Cikkünk a 2020-as Nőileg novemberi számában jelent meg.)

Lehet életet menteni úgy, hogy a zebrán totyogó járókeretes nénit elrántjuk a száguldó kamion elől. De ilyet leginkább csak a filmekben láthatunk. És lehet úgy életet menteni, hogy elmegyünk vért adni. Mert a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem állítható elő. Az egészségügy úgy tudja biztosítani a rászoruló, életveszélyben lévő betegek számára, ha mi, emberek megértjük: csak mi tudunk segíteni.

Mikor van szükség vérátömlesztésre?

Sokaknak talán az jut eszükbe a vérátömlesztés szóról, hogy a balesetek áldozatainak van szükségük erre leginkább, hiszen ezek a karambolok, szerencsétlenségek okoznak nagy vérveszteséggel járó sérüléseket. Ám a nagy műtétek is sokszor vérigényesek, a szív- és  idegsebészeti, ortopédiai, hasi, nőgyógyászati operációk, de a súlyos vérképzőszervi vagy rosszindulatú megbetegedések is jó eséllyel gyógyíthatók, ha a kezelés során vagy a fenntartó kezelés részeként a páciens folyamatosan vért vagy vérkészítményt kap.

A vérhiány országos jelenség

Megnőtt az igény a vér és a vérkészítmények iránt az elmúlt hónapokban. Dr. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont vezetője azt mondja, nem lehet előre kiszámítani, pontosan mennyi vérre van szükség, és ugyan mindig van készleten valamennyi, de ez a mennyiség jelenleg éppen hogy elégséges. „Bármikor történhet egy baleset, egy nagy műtét, és a megyében lévő kórházak kérhetnek hirtelen több egység vért. Az a baj, hogy országosan is nagyon nagy vérhiány van, és sokszor mi el kell lássuk a Maros és Kolozs megyében levő betegeket is”.

Azt mondja, nagyban nehezíti a munkájukat, hogy a koronavírus-járvány miatt nem mehetnek terepre, nem szervezhetnek külsős véradást,

csak attól tudják levenni a vért, aki bemegy hozzájuk a központba. „Ezzel az a gond, hogy sokan félnek bemenni az egészségügyi intézménybe a mai vírusos időszakban, bonyolult, vagy éppen veszélyeket rejthet az utazás, gondoljunk a busszal vagy vonattal történő közlekedésre, ugyanakkor sok a fertőzött vagy sokan éppen kontaktszemélyek. Ilyen körülmények között nehéz megszervezni, hogy legyen elég vér” – mondja az igazgatónő. Régebben az volt a kérés, vagy inkább rendelkezés a felettes bukaresti vezetőség részéről, hogy a vérközpont munkatársai „menjenek a véradók elébe”, vagyis szervezzenek különböző helyszíneken, városokban, községekben véradást, ne csak a megyeszékhelyen legyen erre lehetőség. Erre igény is volt a véradók részéről, hiszen nem kellett másik településre utazni. Ám a koronavírus, illetve a fertőzésveszély miatt a külső véradó helyszínek használatát az országos hematológiai intézet igazgatója megtiltotta. „Még úgy sem szervezhetünk külső helyszínen véradást, hogy azt mondtam, én személyesen vállalom a felelősséget a biztonságos lebonyolításért. Szóval

gondban vagyunk, mert jelentősen megcsappant a véradók száma”

– vázolja a jelenlegi helyzetet Dr. Kopacz Ildikó. 

Ki lehet véradó?

Olyan egészséges ember, aki betöltötte a 18. évét és legalább 50 kiló. Az első véradásnak 55 éves korig meg kell történnie, és ha valaki rendszeres véradó, ezt 65 éves koráig teheti meg.

Nick Tosa, negyvenszeres véradó

„Korábban hosszabb időn keresztül éltem külföldön, és láttam, hogy ott a véradás mennyire működik, akkor szembesültem vele, hogy ez mennyire fontos. A vér nem egy olyan dolog, ami tárolható a végtelenségig, és ha baleset van, a vért azonnal elő kell venni valahonnan, s ha nincs készleten, egyszerű kikövetkeztetni, mi történik: az illető meghal. S miért? Mert nem voltunk képesek elmenni vért adni. Pedig nem tudhatjuk, mikor lehet szükségünk nekünk vagy egy családtagunknak rá. Mikor először mentem vért adni, nekem is volt egy furcsa érzésem, de legküzdöttem a félszemet a segítés érdekében. Egy 60 perces időbefektetéssel egy egész életet tudunk ajándékozni valakinek. A vérünkkel. Ami mindannyiunknak van!”

Ha kétszer adunk vért évente, rendszeres véradónak számítunk. Meg van határozva, milyen beavatkozás, betegség után mennyi időnek kell eltelnie, amíg adhatunk vért. Műtét után fél évet kell várni, ugyanígy tetoválás után is. Nagyobb fogászati beavatkozás után három hónap a várakozási idő, szülés után pedig egy évnek kell eltelnie. Ha az édesanya szoptat, másfél évnek. Menstruáció után öt napot kell várni. 

Sokan bizonytalanok, hogy az esemény előtt lehet-e enni, és ha igen, mit. „Könnyű reggeli javasolt, egy kifli, egy perec, a lényeg, hogy ne legyen zsíros az étel, mert a nagy zsírmolekulák a perfúziós készüléken is nehezen haladnak át, és aki kapja a vért, annak se tesz jót. Szénhidrátot lehet enni, mézes kenyér, lekváros kenyér, bukta nyugodtan mehet, kávét, teát is lehet inni. Folyadékot, vizet mindenképpen kell fogyasztani véradás előtt, ám az alkohol a véradást megelőző 48 órában szigorúan tilos. Felhívnám a figyelmet, hogy a sör se megengedett!” – hangsúlyozza a vérközpont igazgatója. Minden véradás alkalmával ki kell tölteni két nyomtatványt, és elbeszélgetnek a jelentkezővel a kórelőzményekről. Az első alkalommal jelentkező véradóknak kitöltenek egy űrlapot, megnézik a vércsoportjukat és a hemoglobinjukat, utóbbit azért, hogy kizárják a vérszegénységet. Ehhez az ujjbegyet szúrják meg. Utána történik az orvosi vizsgálat, majd következik maga a vérvétel. 

Hogyan történik a véradás?

A kart fertőtlenítik, majd keresnek egy vérvételre alkalmas vénát. Az ágy mellett lévő vérvevő géppel történik a véradás, ami folyamatosan mozog és ezáltal biztosítja az alvadásgátló oldattal történő folyamatos keveredését a zacskóba folyó vérnek.

Egy felnőtt ember testében 56 liter vér kering, a véradás során levett körülbelül 4 és fél decit a szervezet könnyedén újra tudja termelni. Maga a véradás csupán 510 percig tart, és a végén mindezt hét darab 9 lej értékű étkezési jeggyel honorálják.

Mi történik a vérrel?

A véren kötelezően elvégeznek néhány tesztet, hogy kizárjanak átadható betegségeket, ezek a hepatitis B, C, a HIV, a HTLV, a szifilisz, csinálnak egy májpróbát, és újból megnézik a vércsoportot. 

Már a vércsoportok ismerete előtt is próbálkoztak vérátömlesztéssel az orvosok, de ez a beavatkozás gyakran a beteg halálával végződött. Később jöttek rá, hogy nem mindegy, kinek milyen vért adnak. Ma már mindenki csakis olyan vércsoportú vért kap, amilyen az ő vércsoportja. „A laboreredmények után felírjuk a vérre a lejárati határidőt, majd hűtőben tároljuk, illetve a plazmát fagyasztóban. A vérnek a tárolási hőmérséklete 2 és 8 fok között van, és 42 napig tárolható. A kórházak egy igénylőlappal érkeznek, amelyen fel van tüntetve, hogy milyen és mennyi vért vagy vérkészítményt kérnek. Reméljük, az emberek megértik a véradás fontosságát, és soha nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy valakinek ne tudjunk adni” – mondja a doktornő. 

Meggyógyultál a koronavírusból? Adj vért!

A gyógyult fertőzöttek véréből előállítható különleges plazmakészítménnyel a súlyos állapotú betegeket gyógyítják.

  • pozitív Covid-teszt után 28 nappal adhatsz vért
  • negatív Covid-teszt után 14 nappal
  • meg kell felelned a véradási követelményeknek 

Kérj bővebb felvilágosítást telefonon a megyei vérközpontoktól!

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock