Gáz és undorító, gondoljuk mi, pedig a fülsár nem csupán mocsok a fülben, annál sokkal fontosabb és talán izgalmasabb is. „Bizonyos módosult mirigyek termelik a fülsárt. Gyakorlatilag egy evolúciós maradványnak tekinthetjük: az ősembereket nagyon jól szolgálta a fülsár, meggátolta az élősködőket, hogy beköltözzenek a hallójáratba” – sorolja Szakács-Paál Ágnes. A fül-orr-gégész szakorvos hozzáteszi: ez, a színében változó olajos anyag biztosítja a hallójáratban a megfelelő közeget, ezért nem kell – sőt, nem szabad – egyfolytában azon ügyködnünk, hogy tisztára töröljük a fülünket.
Mutasd a füled, megmondom ki vagy?
Érdekes dolog a fülsár, a kutatók is sokat foglalkoznak vele. Migrációs mintákat is visszavezetnek általa, hiszen mint kiderült, fajtától függően az ősembereknek más és más volt a fülsárjuk. Manapság is változó, ilyen vagy olyan színű, van akinél kevesebb, másnál több termelődik. Mondjuk úgy, minden embertípusnak megvan a sajátja. De
egy új tanulmány szerint például Kortizol-szintet is lehet mérni fülsárból, azaz a stresszhormon mértékét.
Az elképzelés szerint pszichés betegségeket objektivizálni lehetne a fülsárból, ellenben ez az eljárás egyelőre kísérleti jellegű. „Többféle tanulmány készült arról is, hogy van-e antibakteriális hatása a fülsárnak vagy sem, egyik ellentmond a másiknak, ezért egyelőre nincsen konszenus a témában” – teszi még hozzá a szakember.
A fülsár tehát nem selejt, hanem az az olajos anyag, ami a fül megfelelő működéséhez szükséges. Ellenben ha a hallójáratot folyamatosan szárazra töröljük, akkor az viszketős lesz: a túltisztítással okozhatunk legegyszerűbben problémát.
Fülsár – ha túl sok
Adottság és anatómia kérdése, de van akinél túltermelődik a fülsár: az valóban el tudja zárni a hallójáratot, kellemetlen érzést kelt. Ilyenkor lehet szakorvoshoz fordulni (bár manapság a legtöbb háziorvos is elvégzi az egyszerű fülmosást), de magunk is kezelhetjük a problémát.
„Az, akinek nincsen semmilyen más problémája a fülével – nem fáj, nincsen dobhártya-hasadása, nem volt műtve – beszerezhet a patikában kifejezetten fültisztításra alkalmas készítményt vagy olyan olajos cseppet, ami erre alkalmas.
Az fellazítja a fülsarat, néhány napnyi hűséges használat után kitisztul a hallójárat” – ajánlja Szakács-Paál Ágnes. Az, hogy a fülsár, azaz a túltermelődésből képződő füldugó kijön-e magától, vagy csak segítséggel, függ az anatómiától is: vannak emberek, akiknek csontkinövések vannak a hallójáratukban, olyan is van, akinek más ok miatt ívelt vagy szűk a hallójárat, így nem tud kitisztulni a fülsár. Ilyenkor érdemes felkeresni a szakembert.
Fülpálca – minden másra jó, csak fültiszítatni nem
Nincsen pardon a fültisztítóként ismert vattás pálcika esetében: használhatjuk bármire, de a hallójáratban nincsen mit keresnie. Egyrészt,
ha fülsár van, akkor azt nem kitisztítjuk a pálcával, hanem csak bennebb nyomkodjuk, jó eséllyel így segítve a füldugó kialakulását.
„Előfordulhat, hogy élvezetből használjuk a pálcát, hiszen kellemes vele a fület piszkálni. Nem csoda, a hallójáratban számtalan idegvégződés van” – tudjuk meg a fül-orr-gégésztől. Ettől függetlenül is ellenjavallt a pálca használata, hisz ügyködésünkben felkaparásszuk, felsértjük a hallójáratban lévő felső bőrhámot. Az irritált bőr viszketni kezd, ami jó eséllyel ahhoz vezet, hogy ismét a pálcikával piszkáljuk meg: ez egy ördögi kör, ami könnyen fülgyulladáshoz vezet.
Szakács-Paál Ágnes, fül-orr-gégész szakorvos
Szakemberek tapasztalata szerint ugyanakkor a „fülpálca” más veszélyeket is rejt: a gyengébb minőségű pálcikákról könnyen leválik a vatta pamacsa, ami bent ragadhat a hallójáratban. „Gyakran fordulnak hozzánk a páciensek ilyen panasszal, hiszen a beragadt vattát már nem tudják maguk kiszedni. A fülpálca használata tehát egyáltalán nem javallott a hallójárat tisztítására, de egyébként ezt már nem is írják a legtöbb termék csomagolásán” – jegyzi meg a szakember. A pálcát tehát használjuk sminkeléskor, vagy esetleges a fülcimpa redőinek a tisztítására, de a fülben nincsen mit keresnie.
Akkor mégis hogyan?
A szakemberek azt szokták javasolni: zuhanyzás után a mutatóujjra húzott törölközővel finoman töröljük ki a hallójárat bejáratát és a fülcimpát. Akinél kialakult már füldugó, azaz hajlamos a fülsár-túltermelésre, az időszakosan használhat speciális fültisztító készítményeket a probléma elkerülésére.
Az egészséges fül esetében a legjobb, amit tehetünk, hogy nem rontjuk el a túltisztítással.
Igaz ez a gyerekek esetében is: bármilyen cifra vagy drága a kifejezetten gyerekeknek ajánlott fülpálca, akkor sem egészséges, ha használjuk. „A kisbabáknak a fülét sem kell másként tisztítani, tévedés, hogy a kisgyereket szakorvoshoz kell vinni, mert fülsár van a fülében. A gyerekeknél az az alapelvünk, hogy semmi olyat nem teszünk, amivel felesleges kellemetlenségnek tesszük ki a gyermeket” – hangsúlyozza a fül-orr-gégész.
Hiedelmek, tévhitek
Ha fáj, gyulladt vagy folyik, akkor se tegyünk vattát a fülbe: egyrészt, ha folyik, akkor annak a váladéknak ki kell tisztulnia a hallójáratból. Ha eldugaszoljuk vattával, akkor csak táptalajt adunk a baktériumoknak. Egyébként téves az az elképzelés is, hogy a huzattól megóvhatjuk a fület, ha vattát dugdosunk bele. A fül ugyanis nem igazán kap huzatot – érdekes módon más kultúrákban ezt a kifejezést nem is használják (!).
A hideg levegő érzékenyítő tényező, idegi fájdalmat kiválthat, de önmagában nem okoz más panaszt.
A hideg levegő egyébként kedvez a fertőzéseknek, kiszárítja a nyálkahártyát, így a szervezet fogékonyabb a bakteriális- vagy vírusfertőzésre, de a szakember fontosnak tartja hangsúlyozni: a megbetegedést nem maga a huzat vagy a hideg okozza.
Ami a népi gyógyászatot illeti: a helyi meleg valóban hatásos a fülfájdalom enyhítésében is, sópárnát használhatunk. Ezzel szemben a fülbe dugott fokhagyma, gyömbér is teljes mértékben hatástalan, ellenben veszélyes lehet, ha beleszorul a fülünkbe. Nem utolsósorban:
a drogériákban is kapható fülgyertyák használata ellenjavallott, sőt, kimondottan veszélyes!
A képlet tehát valójában nagyon egyszerű: szakszerűen tisztítsuk a saját és a gyerekeink fülét is. Ne ijedjünk meg, ha változik a fülsár mennyisége, hisz ez stressz miatt is előfordulhat. Amennyiben pedig valamilyen panaszunk van, forduljunk szakemberhez!
Hallásvizsgálat kicsiknél – mikor, hogyan? 2016-tól protokollszerűen végzik el a csecsemőkori hallásmérést a romániai kórházakban: nagy előrelépés ez, hiszen átlagosan ezerből 1-2 gyermeknek van hallásproblémája, ami – ha idejében felismerik és kezelhető –, a mai módszerekkel nagy segítséget nyújthat. Ha ez a teszt nem mutat kielégítő eredményt, akkor megismétlik 28 nappal az előző után. Amennyiben a második teszt sem mutat megfelelő eredményt, úgy három hónapos korban egy átfogóbb, fül-orr-gégész audiológus által kivitezelett, ún. küszöb feletti hallásmérésre kell sor kerüljön. Egyébként a gyerekeknél gyakrabban fordul elő középfülgyulladás: 6 és 18 hónap között a leggyakoribb, de 4 éves korig jellemzően gyakori. A hajlamot elősegíti a fül és fülkürt egymáshoz való viszonya, illetve egyéb alapbetegségek, környezeti tényezők, például az, ha dohányzók a szülők. A beszédkészség elmaradása vagy teljes hiánya, illetve autizmus-gyanú esetén is szükséges gyermekkorban az audiometria, ilyenkor a helyzet súlyossága, a gyerek életkora és egyéb tényezők határozzák meg, hogy milyen vizsgálati módszert választ a szakember.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Egészségi problémák? Jobb, ha alszunk rá egyet
Nem is olyan rég egy TED-es előadásban egy alváskutató a következőket szögezte le: az elegendő és minőségi alvás ugyanolyan jótékony, mint a nem dohányzás, illetve az alváshiány ugyanolyan káros, mint a dohányzás vagy a gyorsételek. Hogy az alvás és az egészség szoros összefüggésben áll egymással, sejtettük eddig is, ellenben azt, hogy mit kockáztatunk az éjjelezéssel, homályban volt.
