Napjaink nagy részét zárt terekben töltjük, így rendkívül fontos, hogy milyen azok levegőminősége, mert nagyban befolyásolja közérzetünket és egészségünket.
Levegőnk minősége a lakásban
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a belső terek levegőminőségét kizárólag a külső levegő minősége határozza meg, pedig ez függ a belső térben használt termékektől is. Számos tényező szennyezi a belső tereinket, a legfontosabbakat azonban egyszerű odafigyeléssel meg lehet változtatni. Ilyen a mennyezet és a falak borítása, a festékek, tapéták, padlóburkolatok, ragasztóanyagok megfelelő használata, és nem elhanyagolhatóak a berendezési tárgyak sem: szekrények, konyhai és fürdőszobai bútorok, ágyak, kárpitozott bútorok. És
Ugyanakkor a belső klímára szintén érdemes figyelnünk, ha jó közérzetet szeretnénk. Ez pedig nagyban függ a levegő mozgásától (huzat), a levegő nedvességtartalmától (túl száraz vagy fülledt), a levegő hőmérsékletétől (túl hideg vagy túl meleg) és annak egyenletességétől, valamint a falak átlagos hőmérsékletétől is.
Páratartalom és hőmérséklet
Kellemes hőérzetünk akkor van, ha a levegő mozgásával, a levegő nedvességtartalmával és hőmérsékletével egyaránt elégedettek vagyunk. A levegőt akkor érezzük kellemesnek, ha a relatív páratartalom nyáron 40–55 százalék, télen 45–65 százalék körül alakul. 20 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérséklet esetén ennél magasabb páratartalom ajánlott. A 70 százalékot meghaladó nedvességtartalom esetén a pára könnyen lecsapódhat, így a berendezési tárgyakon penész és doh képződhet, amelyek kellemetlen szagokat árasztanak.
Nincs egy általános hőmérséklet, amely minden lakás és minden szervezet számára elfogadható. A lakóhelyiségek hőmérséklet határértékét 19–24 Celsius-fok közé sorolják a szakemberek, ez 20–24-re növekszik a fürdőszoba esetében, és 14–18 fokra csökken a hálószobában.
Szellőztetés – mennyire fontos?
Nagyon! A javasolt szellőztetési idő télen öt perc. Télen annál hatékonyabb a szellőztetés, minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet. Ugyanakkor ilyenkor nagyon sok ember arra kényszerül, hogy bent szárítsa a kimosott ruhát, amitől a szoba páratartalma nagyon megnő. A kiteregetett ruhával akár két liter víz is kerülhet a levegőbe, erre jelenthet megoldást egy páramentesítő készülék.
a helyiség ablakait, ahol szárítunk, hagyjuk egy kicsit nyitva, és szellőztessünk gyakrabban.
Alvás, alvás, alvás!
A jó közérzetet természetesen nemcsak a lakás miliője határozza meg, hanem a mindennapi szokásaink és az életvitelünk is. A közérzetünk egyik alapköve márpedig az alvásunk minősége. A jó alvásra van néhány egyszerű praktika:
– a késő esti edzés nem ajánlott, ahogyan a késői vacsora sem – válasszunk a test vonalát követő matracot, nem túl magas párnát és megfelelő vastagságú paplant. A minőségi alvást ideális este 10 és reggel 6 óra közé időzíteni, a szakemberek pedig 18-19 Celsius-fokos hőmérsékletet ajánlanak a hálószobába.
Fény és mozgás
Másik fontos tényezője a jó közérzetünknek a megfelelő fénymennyiség. Ahhoz, hogy kiszámolhassuk, hány izzóra van szükség egy szobában, először azt kell kiszámolni, hány négyzetméteres a terület, azután azt, hogy mekkora a helyiség fényigénye. Köztudottan, ha túl sötét van, a hangulatunk sem lesz fényes, ha túl világos van, az fárasztja a szemet, ezáltal mi is hamarabb elfáradunk. Az izzók milyensége sem mindegy,
Apróságokon múlik, de hatalmas hatást gyakorol az életünkre a jó közérzet. Ennek megőrzésében segít heti háromszori mozgás vagy a gyakori séta, ezért a téli időszakban is sportoljunk, vagy bár gyalogoljunk a munkahelyünkre.
korábban írtuk
Nagy Károly: A cég sikere nem függhet a vezető folyamatos jelenlététől
Mítosz vagy valóság olyan vállalatokat építeni, amelyek a tulajdonostól függetlenül is jól működnek? Mikor érdemes a cégvezetést menedzserre bízni? Nagy Károlyt, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnökét egyebek mellett erről is kérdeztük.
