Az ökológusok jó ideje a kevésbé szennyező, újratermelődő energiaforrások használatát javasolják, mint a napenergia, a biomassza, a szélenergia, a vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, az ár-apály-, valamint a geotermikus energia.
A zöldek által régóta remélt áttörést végül az energiaválság hozhatja el, a villanyáram és a földgáz drágulása ugyanis egyre több háztartást, vállalatot és országot vesz rá arra, hogy áttérjen megújuló energiaforrásokra.
A gazdasági mellett a politikai érvek is emellett szólnak: ha Európa függetlenedni akar Oroszországtól, kénytelen lesz maga megtermelni a szükséges energiamennyiséget.
Sosem fogynak el
Szakportálok szerint a bolygónkat érő egy órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség egy év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások előnye, hogy korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és sosem fogynak el. Mivel bárki bármikor hozzáférhet, nincs áruk, és bár tiszta energiának is szokták hívni őket, ez nem teljesen igaz. A napelemeknél használt akkumulátor szennyezi a környezetet, de kismiska ahhoz képest, amit a vízi erőművek tesznek a természettel: olykor falvakat árasztva el egy gátrendszer építésekor. A szélerőművek a madarakra jelentenek veszélyt, hogy a fakitermelésről – a tűzifa is megújuló energiaforrás – ne beszéljünk.
Az alternatív energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, de legnagyobb hátrányuk, hogy az így nyert energia nehezen tárolható.
Ráadásul természet függőek: vízenergiát csak ott lehet kinyerni, ahol vannak erős sodrású folyóvizek, tűzifát, ahol vannak erdők. Emellett szezonális jellegűek – a szél vagy nap ereje révén nyert energiát nehezebb később felhasználni, a nyári fölösleget nem raktározhatjuk el télire. A megújuló energiaforrások jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, így kiszámíthatatlanabbak, mint a fosszilis energiahordozók.
Fa helyett energiafűz?
Bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az energiát, a berendezések – napelemek, turbinák stb. –, amelyek begyűjtik és árammá alakítják, már pénzbe kerülnek. Hosszú távon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövid távon nagyobb költségeik vannak. Szakportálok szerint a napelemek öt éven belül képesek megtermelni azt az energiamennyiséget, amely miatt megéri a beruházás.
Az erdős hegyvidékeken, mint Székelyföld, a legáltalánosabb energiahordozó a fa, de az egyre nagyobb méreteket öltő fakitermelés miatt világszinten egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiahordozó növények termesztése. Az energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok – közös nevükön: biomassza – égetése kiválthatja a fosszilis energiákat, ráadásul a felhasznált növény egy éven belül újratermelődik.
Felénk az energiafűz hódít, de a cukornád is hasznosítható energiatermelésre.
A biomassza feldolgozásával biogáz, bioüzemanyag, például biodízel, bioetanol nyerhető. Szilárd biomasszának a legrégebbi tüzelőanyagunk, a tűzifa számít, de a faapríték, pellet és fabrikett is az.
