Nagyon összetett az épület-egészség témakör, és ezen belül a beltéri levegő minősége is sokféleképpen befolyásolja az emberi szervezet működését – magyarázza dr. Incze Réka radonkutató, környezetvédelmi szakember, aki már tíz éve foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mint mondja, az épület és egészség összefüggésére egyre fontosabb odafigyelni, és ennek számos vetülete van: például a (nem) természetes fény kérdésköre, a vizuális, termikus, akusztikus, ergonomikus komfort, de a beltéri levegő minősége is.
Ha túl magas a beltéri levegő páratartalma (tartósan 60 százalék feletti), számos baktérium és gomba elszaporodhat, ami légúti és allergiás betegséget okozhat, de a poratkák és a pollen is allergiás tüneteket válthatnak ki.
Füst, pára, vegyszerek…
A vegyi anyagok – például a festékekből és tisztítószerekből – szintén a légtérbe kerülhetnek, és aszerint, hogy éppen milyen vegyület, milyen mennyiségben és mennyi ideig hat egy emberi szervezetre, okozhatnak enyhe tüneteket (pl. szem- vagy légúti irritáció), de súlyos esetben akár visszafordíthatatlan máj- vagy vesebetegséget is. És
Érdemes tehát beruházni olyan jó minőségű készülékekbe, amelyek jelzik, sőt némelyek javítják is a levegő minőségét.
A radon és a tüdőrák
A radon gáz is ott van mindenhol: a levegőben, a talajban, a vízben, még az építőanyagokban is. Dr. Incze Réka gyakran fogalmaz úgy, hogy a radon a mi radioaktív munkatársunk, sőt, lakótársunk, mert bár láthatatlan gázról van szó, mégis sokat vagyunk a „társaságában”.
Ha egy épület belsejében túlságosan megnövekszik a radon gáz koncentrációja, ez hozzájárulhat bizonyos betegségek, elsősorban a tüdőrák kialakulásához. A tüdőrák kialakulásáért felelős tényezők között a radon foglalja el az első helyet a nemdohányzóknál, és a második helyen van a dohányzóknál – világosít fel a szakértő.
Ott van mindenhol
Bár a radon jelenlétét nem érzékeljük a levegőben, megfelelő mérőműszerek segítségével számszerűsíthetjük azt. A mérést azonban csak szakszerű készülékkel érdemes elvégezni – hangsúlyozza a szakember:
ahol mérni kívánjuk a radonaktivitás koncentrációját. A releváns érték az éves átlag, így mi ezt mérjük, illetve számoljuk ki. A kapott eredményt viszonyítjuk egy országosan és nemzetközileg is elfogadott küszöbértékhez.”
Hogy mit is jelent ez? Réka egy példával is szolgál: „Ha valaki egy olyan házban lakik vagy olyan osztályteremben tanul/tanít, ahol küszöbérték közeli a radon szintje, akkor az olyan terhelés a tüdőnek, mintha naponta elszívna körülbelül tíz szál cigarettát.”
Levegőt!
Érdemes tehát a legalapvetőbb dolgokra odafigyelni, amelyekkel jobbá tehetjük a levegőt otthonunkban vagy munkahelyünkön. Szabályozzuk megfelelően a lakás levegőjét, nappal melegebb, éjjel hűvösebb hőmérséklet az ideális. A páratartalmat próbáljuk meg 40–50 százalék között tartani, mert az az ideális. Tisztítsuk rendszeresen a légkondicionálókat, tartsuk jól elzárva a tisztítószereket, és cseréljük le a nem megfelelő nyílászárókat. A szakszerűtlenül végzett szigetelés szintén fokozza a beltéri levegő minőségéhez kapcsolódó problémákat.
Amikor hosszabb ideig bent tartózkodunk (otthon, munkahelyen, iskolában), figyeljünk a szellőztetésre. Tudni kell viszont, hogy a szellőztetés csak egy adott szintig oldja meg a problémát, bizonyos radon-értékek felett már nem elégséges – hívja fel a figyelmet a szakértő. A legjobb tehát, ha lemérjük/leméretjük a radont az otthonainkban, a munkahelyen, és ha szükséges, megtesszük a megfelelő intézkedéseket a sugárterhelés csökkentésére.
Az SBS (sick building syndrome) néven ismert tünetegyüttes a zárt térben lévő, rossz levegőminőség miatt jelentkezik. Míg régen csak munkahelyek kapcsán merült fel ez a probléma, a világjárvány következtében egyre fontosabbá vált az otthoni környezet hatása is az egészségre. Az SBS-nél az allergiához hasonló tünetek (szemviszketés, orrfolyás, hányinger, fejfájás, fáradtság, köhögés stb.) jellemzően az épületben jelentkeznek, és távozáskor megszűnnek.
korábban írtuk
Pakot Mónika: A természet gyógyít és megtart
Sokan írnak és beszélnek a klímaváltozás szorongató hatásáról, arról, hogy egyensúlyvesztésben vagyunk. A forró, embert és természetet kiszipolyozó nyári napok erőnket veszik. A kora reggeli és a késő esti órák váltak a mindennapok élhető idősávjaivá.
