Ahhoz viszont, hogy motiválni tudjunk másokat, először is belső késztetésre, önmagunknak megfogalmazott, elérendő célokra van szükségünk. Van-e vajon jelentős különbség a női és férfi vezetők között ilyen tekintetben, vagy ugyanazok a mozgatórugóik?
Egy 2017-ben, több ezer főre kiterjedő, Kelet-Közép-Európa országaiban lezajlott, vállalati környezetben végzett vezetői kutatás során az derült ki, hogy a két nem bizony eltérő ösztönzőkkel működik. Míg a férfiaknál a profitorientáltság, a hatalom és a hagyománytisztelet domináltak, addig a női vezetők esetében ugyan szintén megtaláljuk a hatalom utáni vágyat, de az elismerés, azaz a külvilágból érkező megerősítések és az esztétikai igények, vagyis a „valami szépet létrehozni” is kifejezetten fontosak, míg, mondjuk, a profitorientáltság már jóval kevésbé mérvadó szempont náluk.
Motivációja zsigeri, mondja Csép Andrea
Hasonlóan fogalmaz Csép Andrea Maros megyei parlamenti képviselő is, akire különösen a kívülről jövő visszacsatolás hat ösztönzően: „A motivációim mindig érdekes módon működnek, hiszen nagyon hatásosak lehetnek az elért eredmények, a visszajelzések, a kihívások, az elismerések, a megoldott esetek vagy akár a bizalom, amivel hozzám fordulnak” – vallotta be.
Ugyanakkor a vezetői kutatásból az is kiderült, hogy a nőknek sokkal nehezebb a motivációikat megfogalmazniuk, azokat a külvilág felé kommunikálniuk, ami persze nem meglepő.
Korábbi cikkeinkben már több oldalról megvizsgáltuk, hogy melyek azok a tényezők (társadalmi-gazdasági berendezkedés, üvegplafon, önbizalom és önismeret hiánya stb.), amelyek akadályozzák a nők vezetővé válását. Ebbe a sorba szorosan illeszkednek a motivációval kapcsolatos bizonytalanságok is, éppen ezért elengedhetetlen, hogy külön foglalkozzunk a témával, és megnézzük, mit tehetünk nőként, hogy belső ösztönzőinket felismerve, azokat erősítve és kiteljesítve sikereket érhessünk el vezetőként és a karrierünkben.
A motiváció négy lába
Ahhoz, hogy megtaláljuk és hosszú időn keresztül megtartsuk belső motivációnkat, amelyekkel majd ösztönzően hatunk vezetőként is, négy területre kell fókuszálnunk: az önbizalom és az önfegyelem fejlesztésére, a tiszta célok megfogalmazására és a megfelelő társaság, támogató környezet kialakítására.
Az önbizalom-építés fontosságáról már korábban is szóltunk, nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy egy női vezető esetében mekkora jelentősége is van ennek. Az önismereti munka mellett a szakmai, vezetői kompetenciák fejlesztésével, az állandó tanulással, a tökéletesség hajszolásának elengedésével rengeteget tehetünk azért, hogy magabiztosak legyünk, de legalább ennyire lényeges, hogy ne féljünk a hibázástól, a bukástól sem. Önbecsülésünk fenntartásához testi egészségre is szükség van, ahogy fontos a külső megjelenés is.
Bár az önfegyelem nem a legkedveltebb kifejezés a szótárunkban, anélkül nincs sem belső, sem külső ösztönzés. Egy hatékony vezető ugyanis saját magát is legalább ugyanolyan effektíven és korrektül képes szabályozni és irányítani, mint munkatársait, beosztottjait, és nemcsak aszerint cselekszik, hogy éppen milyen kedve van, hanem azokkal a feladatokkal foglalkozik, amiket meg kell oldania. Csép Andrea ezt már elég korán felismerte és alkalmazta is életében: „Egyetemistakoromban, kisgyerekes diákként is képes voltam újra vizsgázni pótvizsgaidőszakban és javítani 9-es jegyeimet, mert tudtam, hogy többet érdemlek, és fel vagyok készülve. Ami a legfurcsább sokak számára, nálam ez a motiváció zsigerből is sok esetben működik, ilyen vagyok én, ez számomra a természetes, és semmi megterhelőt nem érzek benne.”
Gündisch Ágnes motivációja abból fakad, hogy töretlenül szereti a munkáját
A tiszta célok meghatározása legalább olyan fontos elem egy vezető esetében, mint az önbizalom és az önfegyelem fejlesztése. A motiváció növeléséhez nem érdemes olyan általános célokat kitűzni, mint például „sikeres akarok lenni” vagy „több pénzt akarok keresni”, hanem specifikus és elérhető eredményeket kell magunk elé tűzni, rövidebb és hosszabb távon is. Ezek megvalósítása során ugyanis már eleve használjuk az önbizalmat és önfegyelmet, az elért cél pedig pozitívan visszahat magára a motivációra is. Így van ezzel Gündisch Ágnes, a Nobila Casa ügyvezetője is: „A magam motivációja abból jön, hogy nagyon szeretem, amit csinálok, és persze a legjobb akarok lenni ebben a domíniumban. Tetszik ez a terület, amiben dolgozom, a trendek, és motivál, ha van eredményünk.”
Lehetünk azonban a világ legihletettebb vezetői, ha a környezetünk negatív, lehúzó, akkor nagyon nehezen fogjuk képességeinket és elképzeléseinket kibontakoztatni.
Ezért tudatosan kell törekednünk a megfelelő, támogató társaság, közeg kialakítására, azaz olyan emberekkel vegyük magunkat körbe, akik ösztönzően hatnak ránk, és akiket mi is inspirálni tudunk.
Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány ügyvezetője erről így gondolkodik: „Az együttműködés, az összedolgozás mindig fontos volt számomra. A nehézségekben sem vagyok egyedül, mindig van, akihez fordulni. Olyan emberek vesznek körül, akiknek bízom az ítéletében és a véleményében.
Voltak nehéz helyzetek, mondja Bereczki Kinga, de erőt merített a környezetéből
Bizony, voltak nehéz helyzetek, és örömmel tölt el, hogy mindig sikerült az értékek mentén összefogni, és ez legtöbbször nem a könnyebb megoldást jelentette. Az anyagi biztonság helyett a szabadságot választottuk. Pillanatnyilag nem könnyű, de hosszú távon minden ilyen döntésnek meglesz a pozitív hozadéka.” Vezetőként az is lényeges, hogy hozzánk hasonló szinten lévő vezetőkkel is legyen kapcsolatunk, ezzel Gündisch Ágnes is egyetért: „Ihletet a körülöttem lévőktől merítek: van a környezetemben több olyan vezető is, aki tud motiválni a vezetői munkám elvégzésében.”
Amikor híján az inspiráció
Nincs olyan vezető a Földön, aki mindig jobb lábbal kel ki az ágyból, és folyamatosan képes magát és környezetét lelkesíteni, ösztönözni. Néha még a legjobbaknak is szembe kell nézniük azzal, hogy valami nem jön össze, hogy aggasztó a helyzet, ilyenkor pont a tiszta célok és a támogató környezet lehet a megoldás kulcsa:
„Sokszor kerülök nehéz helyzetbe a munkám során, de nem szoktam feladni dolgokat, mindig kitartok a végsőkig. Akár az utolsó percig is próbálom menteni a menthetőt, ismerőseim azt mondják ilyenkor, hogy naiv vagyok, és túl optimista, de vállalom, ez vagyok én. Helyzetenként kikérem olyan emberek véleményét, akik szakavatottak, akikben megbízom, és akikről tudom, hogy őszintén segítenek, számít a véleményük, tanácsuk – mondja Csép Andrea, majd így folytatja: – Ez nem jelenti azt, hogy esetenként nem csüggedek el, nem esnek rosszul olyan dolgok, amelyek körülöttem történnek. Szerencsés alkat vagyok, nagyon hamar talpra állok, és amikor olyan a helyzet, újragondolom, amikor pedig nem látok más megoldást, jöhet a B terv.”
Az önbizalom, az önfegyelem és annak részeként a kitartás, a tiszta célok, a támogató közeg mind-mind olyan terület, amely nélkül nincs vezetői, valamint szervezeti motiváció és eredményesség sem, ezért érdemes őket kiemelten kezelni és fejleszteni ott, ahol szükséges.
Ha így teszünk, akkor garantáltan jönnek majd az eredmények – még ha nem is mindig látványos formában –, ahogy a külső megerősítések is. Ezt így gondolja Bereczki Kinga is:
„Az eredmények jelentik a legnagyobb motivációt. Ha látom a munka eredményének konkrét megvalósulását és hasznosulását közösségi szinten, akkor ez erőt ad a nehézségek leküzdésében is. A pozitív visszajelzések is erősítenek. Ez azért fontos, mert a közösségi munkának nincs azonnali mérhető eredménye, hosszú távon tervezünk. Egy jó szó, egy őszinte elismerés vagy biztatás nagyon sokat jelent.”
Kiemelt kép: Shutterstock
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2019. júniusi lapszámában jelent meg.
