Az európai uniós átlag az első gyermeküket szülő nők esetében 29,4 év. Ehhez képest a romániai átlag kicsivel alacsonyabb, huszonnyolc év körüli, a magyarországi magasabb, valamivel harminc év fölötti. Természetesen nagyon fontos számolni a harmincöt év fölött szülő nőkre vonatkozó kockázatokkal (a különböző genetikai betegségek, a terhességi cukorbetegség, a koraszülés stb. megjelenésével), és azzal is, hogy társadalmi szinten milyen következményekkel jár (kevesebb az esélye egy második, illetve többedik gyermek vállalásának), ha egy családba az első kisbaba későn érkezik, mégis azt tapasztaltam, hogy igen sok negatív hozzáállást, becsmérlést kell átélnie annak, aki későn válik anyává.
Négyet akartam, egy lett belőle
Egy rövidke kamaszkori időszakot leszámítva, amikor minden hétköznapi, átlagos életvitel ellen lázadtam, mindig szerettem volna anyává válni. Sőt, nagycsaládosként, négy lurkóval képzeltem el magam a húszas éveim legelején. Harmincasként már két gyermeket tartottam reális és megvalósítható tervnek, s hogy végül lesz-e második gyermekem, azt még nem tudom biztosan.
Az élet maga változott, változtak a körülményeim, a lehetőségeim, a párkapcsolataim, és ezek hatására én is. Mindezeket a tényezőket ritkán veszik figyelembe azok, akik úton-útfélen megjegyzéseket tesznek, olykor észre sem véve, hogy az, akihez vagy akiről beszélnek, talán komoly belső harcokat, dilemmákat él át a gyermekvállalás kapcsán. Bármelyik életkorban éljük is át a szülővé válást, annak megvannak az előnyei és a hátrányai is. A késői gyermekvállalás társadalmi jelenségét azonban jó néhány sztereotípia övezi.
Az egyik ilyen tényező az egészséggel kapcsolatos, ugyanis a harmincötödik életév utáni szülés rizikóit ismerve, a leendő anyukák óvatosabbak, igyekeznek a meglévő problémákat még a várandósság előtt megoldani vagy megelőzni. A terhesség alatti felelősségteljes hozzáállás, az orvos összes ajánlásának betartása is jellemzőbb rájuk. További jó hír, hogy a későn szülő nőknél csökken a méhnyakrák kockázata is.
Idősebb szülő gyermeke nagyobb biztonságban van
Az édesanyákra vonatkozóan kimutatták még, hogy jobb mentális kapacitással rendelkeznek, főként a verbális és a vizuális memória terén, valamint a problémamegoldási képességben akkor, ha későbbi életkorban szültek. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a harmincharmadik életévük után szülő nők jelentősen tovább élnek azoknál, akik a harmincas éveik előtt szülik gyermekeiket.
Sokan abbéli aggodalmukat is hangoztatják, hogy aki későn válik szülővé, valószínűleg nem fogja látni gyermekei felnőtt életeseményeit. Ráadásul, egy másik vizsgálat azt is bizonyítja, hogy a hosszú élettartam mellett a kognitív képességek épségét is jobban megőrzik ezek az anyák.
Ugyanakkor a születendő gyermekekre vonatkozóan is számos pozitívumot mutattak ki idősebb szülők esetén. Brit és japán vizsgálatok például azt mutatták ki, hogy
A kutatók nem tudtak egészen pontos magyarázatot adni ennek okára, de a jelenséget azzal hozták összefüggésbe, hogy ezeknek az anyáknak nagyobb az élettapasztalata, könnyebben ismerik fel a veszélyesebb helyzeteket és körültekintőbbek.
Nem mind karrierista, aki (még) gyermektelen
Magam is szembesültem azzal a rosszalló megjegyzéssel, hogy a nők egy része az anyaságot a karrier miatt adja fel, illetve emiatt vállal későn gyermeket.
és azok az összefüggések sem, amelyeket ma már kutatások is igazolnak a magas gazdasági státusz és a születendő gyermek jövőbeli kilátásai között. Az idősebb édesanyák többnyire stabil keresettel és jó életminőséggel rendelkeznek a gyermekvállalás pillanatában, így olyan anyagi hátteret tudnak biztosítani a kicsiknek, amilyet egy korai életkorban szülő nő nem biztos, hogy meg tudna valósítani.
Ezt a kutatók nem csak az anyagiakkal magyarázzák, hanem azzal is, hogy a szakmájukban már kiteljesedett nők képesek teljes mértékben az anyai szerepükre koncentrálni, úgy érzik, hogy szakmai téren már nem kell bizonyítaniuk, ezért türelmesebbek, és több időt tudnak a gyermekeikre szánni, ez pedig jó hatással van az értelmi fejlődésükre.
Tanult anyának stabilabb a gyermeke
A tanult anyák szókincsének fejlettségét is kapcsolatba hozták a gyermekek hosszú távú iskolai eredményeivel, és kimutatták, hogy a később szülő és magas végzettségű anyák gyermekei a legsikeresebbek. Egy holland vizsgálat ugyanakkor rávilágított arra, hogy a harmincegy évnél idősebb édesanyák gyermekei tinédzserkorra több előnyt is mutatnak a társas-érzelmi kapcsolatokban, és érzelmileg stabilabbak. Ugyanakkor ebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy
Gyermekeik közösségbe kerülve kiegyensúlyozottabbak, jobban beilleszkednek, kevésbé agresszívek. Érdekes összefüggés az is, hogy a harmincas éveik végén szülő nők nagyobb arányban vannak és maradnak párkapcsolatban vagy házasságban, mint a korábban szülők, ezért a gyermekeik nagyobb valószínűséggel nőnek fel kétszülős családban.
Nagyobb valószínűséggel nő fel családban az idősebb anya gyermeke
Természetesen nem lehet eltekinteni azoktól a biológiai hátrányoktól, amelyek érinthetik a harmincas éveik végén vagy a negyvenes éveikben szülő nőket. Az életkor előrehaladtával nehezebb a teherbeesés, megnő a koraszülés kockázata, a terhesség alatt a mamára és a babára is veszélyes betegségek kialakulása, valamint a genetikai betegségek megjelenése. Azonban
Szerencsés esetben mind a korábban, mind a később szülő nőket olyan környezet, közösség veszi körül, ami támogató és lehetővé teszi a gyermekek kiegyensúlyozott nevelését, valamint elfogadó azokkal, akik személyes okokból kifolyólag a gyermektelenség mellett döntenek.
korábban írtuk
Tudós nők – Dr. Somfalvi Edit: Feltöretlen úton jártam
Dr. Somfalvi Edit református lelkész és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója. Kutatási területei közé tartozik többek között a gyermekek lelki gondozása, a bibliai történetmondás terápiás alkalmazása, újabb oktatásmódszertan a katekézisben.
