Ha NŐ a főnök

Bár a csúcsvezetők között még mindig elég kevés a nő, a középvezetői szinten jelentős arányban képviseltetik magukat a szebbik nem képviselői. Na de mi lesz a nővel, ha vezetői státusba kerül?

Novemberi Egyensúly rovatunban megutatjuk, hogyan látják az alkalmazottak a „vezérnőket”, akikből sokszor furcsaságokat hoz elő ez a státus. Asztalos Ágnes és Magyari Tekla négykezesének alapgondolatait olvashatják.

 A vezetők, politikai, közéleti, művészeti és tudományos téren is, gyakorlatilag majdnem teljes mértékben a férfiak közül kerültek ki, sőt, gyakran a férfiak legjobbjai közül. Akik a legcélratörőbbek, a legmerészebbek, a leggátlástalanabbak voltak, akik tudtak gyorsan és objektíven dönteni, ellentmondást nem tűrően viselkedni, kíméletlennek lenni. A hazai prérin a nőtől, ha vezetői szerepbe kerül, általában ugyanazt és ugyanúgy várják el, mint a férfitól, és gyakran maguk a nők is olyanná akarnak válni.

A stílus…

A közmegegyezés szerint a férfias stílusú vezető domináns, jól szabályozott, alá-fölé rendeltségi szervezeti formában teljesít jól, alárendeltjei között versenyszellemet generál, általában ezzel sarkallja őket jobb teljesítményre. A női vezetési stílust „puhábbnak” írják le, amelyben már jelentős szerepet kap az elköteleződés, az együttműködés, az intuíció, azaz a hagyományosan nőiesnek mondott jellemzők. Egy másik magyarázat szerint a férfiak inkább feladatorientáltak, míg a nők stílusa kapcsolatorientált. Persze nem minden női vezető ilyen.

Némely kutatás azt állítja, hogy a mostani női vezetők kemények és merészebbek, sőt, sokkal jobban képesek ösztönözni a munkatársakat, tudnak erőt és céltudatosságot sugározni, miközben – ha kell – empatikusabbak, rugalmasabbak, és jobb a kapcsolatteremtési és a kommunikációs készségük is.

…mint második bőr

Gyakran lehet hallani „vezérnőkről”, akik nagyon tudják, hogy mit akarnak, de tisztelik a munkatársakat, azonban a mindennapokban sokszor azt látjuk, hogy a női vezetők elvesznek a szerepkívánalmak, külső elvárások és a saját személyiségvonásaik útvesztőjében, nem tudják, hogy abból, amit mutatnak, vagy amilyenekké váltak, mi a sajátjuk, és mi átvett tulajdonság.

Egy kis statisztika

Statisztikákat böngészve és nyitott szemmel járva kirajzolódik, hogy a nők még mindig alulreprezentáltak a döntéshozó funkciókban. Az egyik legátfogóbb hazai elemzés (genderplus.ro) 2017-es adatokkal szolgál, eszerint az igazságügyben állunk a legjobban mi, nők, ahol majdnem annyi a férfi bíró, mint a női. A parlamentben és a kormányban 22 százalék körül volt két éve a szebbik nem aránya.

Egy nagyon friss tanulmány az üzleti szférára is reflektál: Románia adott esetben még az EU-s átlagnál is jobban áll, ami a nők általános vezetői szerepvállalását illeti (41 százalék szemben a 36 százalékkal), de a kereskedelmi társaságok igazgatótanácsának tagjai közül mindössze 11 százalék a nők aránya, miközben az európai átlag 27 százalék (Roland Berger-tanulmány: Nők vezetői pozícióban a digitális korban, doingbusiness.ro).

Ne maradj le a további részletekről, keresd a novemberi Nőileget a lapárusoknál!

Illusztráció: Drăgan-Chirilă Diána