Ha a kliens és a terapeuta között kialakul a terápiás szövetség és ennek nyomán a bizalom, akkor a jövőben ez a jó kapcsolat létfontosságú a terápia sikerében. Sokszor nem is vagyunk tisztában (és a gyógyuláshoz nem is feltétlenül szükséges tudnunk), hogy a terapeutánk milyen módszerekkel dolgozik. Ha mégis érdekel minket a módszerek elnevezése és tájékoztatás arról, hogy mi rejtőzik a név mögött, bátran megkérdezhetjük a terapeutánkat.
Ugyanakkor
Napjainkban a pszichoterápiás irányzatoknak se szeri, se száma. Ezek közül nem minden érhető el a lakhelyünkön vagy akár az országban, azonban a legismertebb terápiás iskolák képviselői valószínűleg jelen vannak a környezetünkben. A pszichoterápiákat elsősorban aszerint szoktuk osztályozni, hogy milyen irányzathoz tartoznak, és milyen módszereket használnak benne, mi a terápiás cél és mennyi időt vesz igénybe a kezelések sora. Megkülönböztetünk: egyéni, csoport, pár- és családterápiás lehetőségeket.
Pszichoterápiás irányzatok
A nagy pszichoterápiás irányzatoknak több ága, altípusa van, most lássuk a legelterjedtebb irányzatokat.
A mélylélektani irányzatok jelentik a terápiás iskolák első generációját. Ezek legismertebb képviselője a klasszikus pszichoanalízis. A terápiákról alkotott legjellemzőbb képünk és gyakori téves elképzelésünk ma is ehhez az iskolához tartozik – egy kanapén fekve kell a gyermekkori élményekről beszélni. Természetesen, ennél jóval sokrétűbb ez az irányzat, és az évtizedek során rengeteg változáson mentek át az ide tartozó terápiatípusok. A mélylélektani vagy más néven pszichodinamikus terápiák képviselői abban hisznek, hogy a viselkedés számos belső tényező összekapcsolódása által jön létre. A jelen pillanat viselkedésében fontos ismerni ezeket az összetevőket, különös tekintettel a tudattalan késztetésekre, a korai élményeinkre és konfliktusainkra, a traumákra. A gyógyulás ezen mélyen fekvő okok elemzésével és megértésével lehetséges. Akkor érdemes ilyen típusú terápiás megoldást keresned, ha a viselkedésed mozgatórugóit is meg akarod érteni és, ha van elég türelmed önmagadhoz ebben a folyamatban, hiszen
így értelmezzük újra a viselkedést és magát a személyiséget is.
A szuggesztív eljárások közé tartozik a hipnózis, az autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek. Lényegük az, hogy olyan módosult tudatállapotot hoznak létre, ami irányítottan a pszichés nehézség feloldását segíti elő. A szuggesztiós eljárások alkalmazása során a kliens figyelme erősen koncentrálódik, ugyanakkor a valósággal való kapcsolat meglazul. Ebben a sajátos helyzetben könnyebben kerülhetnek a felszínre elfojtások és a hétköznapokban nehezen kifejezhető érzelmek. A filmekből ismert hipnózis a valóságban sokkal árnyaltabb, komoly, hosszú éveken keresztül tartó speciális képzettséget igényel.
ahhoz, hogy rábízd ezeket a mélyről jövő felismeréseket és érzéseket.
Egy másik nagy irányzat a kognitív- és viselkedésterápiás kezelések csoportja. Ez a módszer az egyik legjobban kutatható terápiás irányzat, számos tudományos felmérés is bizonyítja a hatékonyságát, ugyanakkor nagyon elterjedt is, ezért könnyen lehet, hogy a környezetedben találhatsz olyan terapeutát, akinek van ilyen jellegű képzettsége (is). A viselkedésterápia jellegzetessége, hogy a viselkedés pontos regisztrálására és elemzésére koncentrál. Úgy tartja, hogy
Így a pszichés rendellenességek a hibás tanulás eredményeként jöttek létre. A terápia célja a szituációban megjelenő viselkedés újratanítása immár megfelelő működésekkel. Ha például valakinek nehezére esik új emberekkel kapcsolatot teremteni, akkor először megfigyeljük, melyek azok a konkrét esetek, amikor ez problémát jelent, majd különféle módszerekkel, például szerepjátékkal védett környezetben kipróbáljuk, elemezzük a kapcsolatépítés módját, és növeljük az önbizalmat, végül a tényleges kipróbálásra is sor kerül. A viselkedésterápiákat a nagyobb hatékonyság és a szorongáscsökkentés érdekében gyakran kombinálják relaxációs, mindfulness technikákkal.
„Ezt én sosem fogom megérteni”
A kognitív terápiás módszerek abból indulnak ki, hogy az emberi viselkedést gyakran rosszul berögzült, automatikus gondolatok (pl. „ezt én sosem fogom megérteni"), az események értelmezésének a hibái befolyásolják. A terápia lehetőséget ad ezek felismerésére, valamint annak megértésére, hogy nem maga a helyzet, hanem a helyzetnek tulajdonított jelentés a fontos. Ezt követően azon dolgozunk, hogy a kliens gondolatai módosuljanak az énhatékonyságának érdekében. Ehhez szükség lehet arra, hogy az önmagunkról és a világról meglévő vélekedéseinket, ún. hiedelmeinket, valamint az ezeken alapuló attitűdjeinket megértsük.
Akkor érdemes ilyen típusú terápiába belekezdened, ha a jelenlegi élethelyzeteidet szeretnéd jól kezelni függetlenül a múltadtól és ennek mélyebb megismerésétől, ugyanakkor az elköteleződésed elég erős ahhoz, hogy a terapeutád által kijelölt feladatokat rendszeresen elvégezd.
A humanisztikus (emberközpontú) irányzatok közé soroljuk például a rogersi személyközpontú pszichoterápiát. A terápiás cél eléréséhez a humanisztikus terápiában emelték ki először a terapeuta empátiájának, elfogadásának és a hitelességének a fontosságát. Ma már minden irányzat nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek.
Alapvető kiindulópont az is, hogy mindenki rendelkezik a fejlődés lehetőségével. A terápia ennek a fejlődésnek, az önmegvalósításnak az akadályait próbálja elhárítani, összességében pozitívabb és optimistább megközelítést igyekszik kialakítani. Elsősorban akkor hatásosak ezek a technikák, amikor az egyén saját élményvilágától szenved, az élet értelmetlensége foglalkoztatja.
Megtanulunk a szerepeinkben működni
Az irányzatok egy része abból indul ki, hogy a pszichés zavarokat a szűkebb és a tágabb környezet és kulturális hatások határozzák meg. Ehhez a környezethez hozzátartozik a családi struktúra, azok a kommunikációs minták, amelyeket gyermekkorban tanultunk meg, és az alapkapcsolatainkon kívül is mozgósítjuk őket: a szociális pozíció és a szerepek, amelyekbe beleszülettünk (pl. valakinek a lánya vagyok) és amelyeket választottunk (feleség vagyok, tanár vagyok), a szociális kapcsolatok és a szociális stressz. Ennek értelmében a terápia azáltal lesz hatékony, ha ezeknek a szerepeknek, kapcsolatoknak és struktúráknak a hatékony működését segítjük elő. Az ide tartozó terápiák többnyire csoportos módszerekkel dolgoznak, például a pszichodráma (vagy egyéni módszerként a monodráma), a család- és párterápia.
ennek mozgatórugóit, és képes más nézőpontok befogadására, meghallgatásra, és szívesen vesz részt másokkal együtt a fejlődési folyamatban.
Ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerült!
Az irányzatok sokszínűsége mutatja, hogy számos lehetőségünk van a legjobb módszerek igénybe vételével fejlődni. Mivel minden pszichoterápia egy diagnosztikus első beszélgetéssel kezdődik, a szakember ennek végére már meg tudja állapítani, hogy az általa képviselt módszer(ek) illeszkednek-e a kliens problémájához és a személyiségéhez.
A terápia segíthet megérteni az összefüggéseket múltbeli és jelenbeli működésünk között, megértjük, hogy mit miért teszünk a kapcsolatainkban, milyen helyzetek milyen érzéseket váltanak ki belőlünk és miért. Ennek eredményeképpen jobban működünk, és hatékonyabbak vagyunk a kommunikációban, a kapcsolatainkban. Így kerek egésszé válik a saját történetünk, felismerjük pozitív és negatív vetületeit, megfelelő erőt és magabiztosságot kapunk ahhoz, hogy elfogadjuk önmagunkat, hogy a fejlődés és önmagunk megértése mellett köteleződjünk el.
A digitális világban egyre gyakrabban halljuk, hogy a gyerekeket már csak a képernyő érdekli. Borcsa Tímea csíkszeredai tanítónő azonban nap mint nap azt tapasztalja: a kíváncsiság nem tűnt el, csak meg kell találni hozzá a megfelelő kulcsot.korábban írtuk
Borcsa Tímea a Lélekhangban: A házi olvasmány spenót, de csokitortaként kell tálalni (VIDEÓ)
