Pszichológusnak nevezzük mindazokat, akik pszichológiai diplomával rendelkeznek, de sem gyógyszerek felírására, sem pszichoterápiás kezelés végrehajtására nem jogosultak.
Sokan közülük a humánerőforrás területén dolgoznak, oktatnak vagy kutatók lesznek.
A pszichológusi diploma ugyanakkor „beugró” a pszichoterápiás képzéshez, hiszen a legtöbb terápiás módszer elsajátításához elvárt az egyetemi szintű pszichológiai előképzettség. Amennyiben a pszichológus dolgozik kliensekkel, akkor pszichológiai konzultációt, tanácsadást tarthat, ahol nem cél a személyiség átformálása és változása.
A pszichiáter orvosi végzettséggel rendelkező szakember, aki a tünetek alapján
gyógyszeresen kezeli a lelki betegségekkel küzdő pácienseket.
Vannak olyan lelki zavarok, amelyeknél a gyógyszeres kezelés hatására csökkennek a tünetek, ezek keletkezésének hátterében meghúzódó tényleges probléma azonban nem oldódik meg. Emiatt tartós gyógyszeres kezeléssel lehet csak elérni, majd fenntartani azt az állapotot, amiben az egyén képes a hétköznapjait hatékonyan élni. Ezért ezekben az esetekben is célravezető a kombinált terápia, amelynek során a pszichiáter a pszichoterapeutával együtt, egymás kezelési módozatait kiegészítve dolgozik.
A pszichoterapeuta (Romániában) olyan szakember, aki pszichoterápiás módszerek alkalmazására jogosult. Ahhoz, hogy valakiből pszichoterapeuta lehessen, el kell végeznie az 5 éves pszichológia egyetemet, ezt követően pedig többéves módszerspecifikus képzésben kell részt vennie, melyhez hozzátartozik egy többszáz órás önismereti rész, majd az adott pszichoterápiás módszer szintén többszáz órás elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése. A pszichoterapeuták eleinte szakmai felügyelet mellett (szupervízióval) jogosultak a tevékenység gyakorlására, később kapnak ún. autonóm státuszt. A pszichoterapeuta által alkalmazott eljárás gyógyító jellegű, tudományosan igazolt hatékonysággal rendelkezik. A pszichoterápia egy speciális emberi kapcsolatra épül, melyben a terapeuta szakmai ismereteinek felhasználásával segíti a páciens változását.
A pszichoterápiás beszélgetés a hétköznapi segítő szándékú beszélgetésektől abban tér el, hogy a terapeuta nem része a kliens magánéletének, így képes megőrizni függetlenségét és viszonylagos objektivitását.
A terapeuták munkája szigorú szakmai és etikai szabályok alapján történik. Romániában a pszichológusok és pszichoterapeuták egy szakmai kamarához (Colegiul Psihologilor din România) csatlakozhatnak aszerint, hogy milyen típusú oklevelekkel és továbbképzésekkel rendelkeznek. A Kamara honlapján megtekinthető a szakemberek névsora és az is, hogy közülük ki rendelkezik pszichoterápiás képzettséggel, valamint engedéllyel, illetve milyen más szakterületen dolgozik (pl. klinikai pszichológia, munkapszichológia, nevelési tanácsadás, nemzetbiztonsági pszichológia). A szigorú etikai szabályok, valamint a szaknévsor által biztosított átláthatóság elősegíti, hogy a legmagasabb színvonalú lelki ellátást kapjuk a pszichoterapeutáktól. Ugyanakkor mindhárom szakmában komoly etikai szabályozások vannak, pl. a kettős kapcsolat kizárása (nem fogadhatnak olyan klienst, aki közeli barát, felettes, közeli rokon), titoktartás, adatkezelési szabályok stb.
Mások
A lelki gondozás terén egyéb szakemberekhez is eljuthatunk, ilyenek például a coach-ok, trénerek. Ezek a szakemberek többnyire szintén valamilyen humántudományi területen szereztek alapdiplomát (pedagógusi, szociális munkás, menedzsment, mentálhigiénés szakember stb.), azonban a továbbképzésük rövidebb távú, emiatt pedig nincs lehetőségük a gyógyításra, csupán a személyiség fejlesztésére, enyhébb problémákban nyújtott tanácsadásra, alkalmazkodási nehézségek legyőzésére, megfelelő életmód kialakítására. Az ő szerepük elsősorban a megelőzésben és egészségmegőrzésben jelentős.
Érdemes továbbá körültekintőnek lenni és különbséget tenni a tudományosan bizonyított gyógyító hatással rendelkező terápiás módszerek és azok között a segítő szándékú, ám nem pszichoterápiás módszerek között, amelyeknek hatékonyságáról kevesebb tudományos ismeretünk van.
Mikor érdemes pszichoterapeutát keresni?
Mindannyiunk életében megjelenhetnek olyan nehézségek, amelyekről úgy érezzük, egyedül nem birkózunk meg velük. Ma már viszonylag
sokan (legalábbis egyre többen) élnek az önismeret vagy a pszichoterápia lehetőségével, akkor is, ha nem egy konkrét traumából akarnak kilábalni, hanem a hétköznapi élet során átélt stresszhelyzetekre, konfliktusokra, kapcsolati elakadásokra szeretnének megoldást találni
vagy rossz mintázataikat, melyek újra és újra rossz döntésekhez vezetnek, szeretnék megérteni és leküzdeni, esetleg önbizalom hiányával küzdenek.
Érdemes terápiába kezdeni akkor is, ha azt érezzük, hogy egy-egy helyzetet nem vagyunk képesek az addig működő stratégiáinkkal megoldani. Természetesen ajánlott szakemberhez fordulni súlyosabb problémák esetén is, amelyek a hétköznapi működéseinkre romboló hatással vannak. Ilyen gátló, romboló hatásról akkor beszélünk, ha az egyén a mindennapjaiban nem tud hatékonyan működni, olyan fizikai (pl. fejfájás, tenyérizzadás, gyomorproblémák), érzelmi (pl. szomorúság, düh, félelem) és kognitív (pl. koncentráció hiánya, emlékezeti problémák, döntésképtelenség) tünetei vannak, amelyek megnehezítik az alapvető társadalmi működéseket (pl. bevásárlás, barátkozás/kapcsolatteremtés, vizsgahelyzetben való helytállás, munkavégzés, családi szerepekben helytállás stb.).
A pszichoterápia széles hatókörű, ugyanis minden olyan kérdés válhat a terápia középpontjává, ami az egyénnek problémát jelent,
ami meggátolja őt a boldogulásban, az öröm, a kiegyensúlyozottság és a hatékonyság megtapasztalásában.
Hamarosan arról is olvashatsz, hogy hogyan válassz pszichoterapeutát, mire érdemes odafigyelned, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb szakembert.
Kiemelt kép: Shutterstock
https://noileg.ro/kellene-egy-jo-pszichoterapeuta/
