A szakember kiválasztása előtt van egy fontos döntés, amit meg kell hoznunk, éspedig annak elhatározása, hogy pszichoterápiás segítséget kérünk. Ez azért nagyon fontos, mert a terápiához szükség van a kliens elköteleződésére és felelősségvállalására, azaz aktív lelki munkára.
A változtatás igényének küszöbén
Ne várjuk el a terapeutától, hogy tanácsot adjon, hiszen ezzel éppen a fejlődéstől, saját énerőnk megtapasztalásától fosztana meg, a terápia inkább egy aktív kísérése a kliens életének, melynek során hozzásegítjük az egyént erőforrásainak felismeréséhez, a hibás mechanizmusok korrigálásához, új készségek kialakításához, érzelmeinek felismeréséhez és tudatosításához, társas kapcsolatai és önmaga megértéséhez.
Ez a folyamat olykor lehet fájdalmas, hiszen nem könnyű az életünk nehéz pillanatait felidézni és ezekről beszélni, sem szembesülni azokkal a tulajdonságainkkal vagy hibás működésekkel, amelyek gátolják az életben való hatékony boldogulást. A terápiás folyamatban ezeknek az élményeknek a feldolgozására azonban mégis sor kerülhet, ha megértő és elfogadó kapcsolat alakult ki a terapeutával. Így a nehéz érzések is kibírhatók, a terapeuta képes „tartani” a kliens problémáját, azaz érzelmi támaszt, megértést tud tanúsítani vele szemben.
A pszichoterápia vagy önismereti foglalkozás elkezdése különleges elhatározás, hiszen az a célja, hogy változtassunk életünkön, így egyáltalán nem csoda sem az, ha hosszasan fontolgatjuk az elindulást, sem az, ha izgulunk és feszélyezve érezzünk magunkat a bejelentkezés során vagy az első alkalommal.
Ha a számunkra megfelelő szakemberrel dolgozunk, a terápiás folyamatban ez a kezdeti feszültség fokozatosan leépül majd.
Hogyan válasszunk pszichoterapeutát?
A szakember kiválasztása során érdemes tájékozódni több pszichoterapeutáról. Kérhetünk segítséget vagy ajánlást ismerőseinktől, akikről tudjuk, hogy jártak már pszichoterápián vagy olyan személytől, akinek van rálátása a problémára, amivel küzdünk. Jó, ha meggyőződünk a kiválasztott szakemberek szakmai hátteréről (végzettség, engedélyek megléte stb.). Ezek jó kiindulópontnak számítanak, azonban a legfontosabbak mégis a saját megélésünk a kiválasztott szakemberrel kapcsolatban. Ma már nagyon sok pszichoterapeuta rendelkezik szakmai profillal a közösségi oldalakon vagy honlappal, ahol tájékozódhatunk arról, hogy az illető milyen problémákban tud segítséget nyújtani, de a fotója, a bejelentkezés során a hangja, személyiségének kisugárzása alapján ráérezhetünk, hogy mennyire tudunk majd az adott személyben megbízni. Az első találkozások alkalmával arra érdemes odafigyelnünk, hogy a szakemberrel való beszélgetés során biztonságban érezzük-e magunkat, elfogadó, támogató közeget biztosít-e számunkra.
A jó szakember nem sajnál időt szánni az ismerkedésre, akár 3–4 alkalmat is, ami alatt a terapeutával együtt el tudjuk dönteni, hogy sikeres lehet-e a hosszú távú együttműködés. A hatékony, gyógyító munkához biztonságos, szimpátián alapuló, őszinte kapcsolatnak kell kialakulnia, amelyben létrejöhet a hosszú távú elköteleződés egy szakmailag jól képzett, érzelmileg stabil szakemberrel.
A pszichoterápiás beszélgetés alaptényezői
A pszichoterápiás munkában sokféle módszerre szakosodhatnak a terapeuták (ezekről a legközelebbi alkalommal ejtünk majd szót), azonban van néhány olyan összetevője a terápiás üléseknek, melyek közösek, azaz nem függnek a módszertől, amelyre valaki képesítést kapott, hanem szerves részei a terápiás folyamatnak.
Az egyik ilyen tényező a fentebb már említett bizalomteljes és elfogadó kapcsolat a kliens és a terapeuta között. Ehhez hozzátartozik egymás megbecsülése, emberi méltóságának tisztelete és elismerése. Az elfogadó kapcsolatban a kliens azt tapasztalja, hogy előítélet nélkül hallgatják meg és emberi mivoltában értékelik őt. Empátiát tanúsítanak, igyekeznek a kliens szemével látni a világot és elfogadni azt a maga természetességében. A szakember kifejezi, hogy megérti a kliens problémáit és hisz abban, hogy meg tudja őket oldani. Terápiás irányzattól függetlenül támogatást biztosít akkor, amikor a kliens saját problémáját egyedinek, leküzdhetetlennek látja. Ilyenkor a terapeuta megnyugtató jelenléte azt sugallhatja, hogy nem tartja szokatlannak az adott nehézségeket. Azt is megfogalmazza a résztvevő számára, hogy hisz abban, hogy ő aktív, változásra képes és hajlandó személy, aki felelősséget vállal azért, hogy a nehézségeket leküzdje.
A terápiás munkában kimondhatók a különféle feszültségek, vágyak, aggasztó érzelmek és a kimondással egyidőben ezek elvesztik ijesztő voltukat, így az események és érzések kibeszélésével a szorongás, a szégyen és egyéb gátló tényezők is csökkennek,
ami utat enged a hatékony megoldások feltárulásának.
Mivel a terápiás cél többnyire valamilyen változás elérése, fontos, hogy a terapeuta alkalmazzon megerősítő gesztusokat: egy mosoly, egy dicsérő szó, egy bólogatás azt az érzést váltja ki a kliensből, hogy jó úton halad.
A terápia során többnyire választ kap a szakember a kliens problémáinak természetéről: hogyan kezdődtek, miért állnak fenn, hogyan lehet őket megváltoztatni. Ezeket megosztja a klienssel, mivel a legtöbb esetben az egyén számára megnyugtató, ha a terapeuta átláthatóvá teszi a problémákat és a megoldáshoz szükséges stratégiák kidolgozásában is segítséget, támaszt tud nyújtani.
A továbbiakban azokról az egyéni terápiás módszerekről olvashatsz részletesebben, amelyeket a leggyakrabban használnak a hazai pszichoterápiás gyakorlatban, és amelyekről érdemes tudnod, amikor pszichoterápiára jelentkezel.
Kiemelt kép: Shutterstock
