Több tényezőtől is függ, hogy egy csoport hogyan fogad engem és a szexualitás témáját. Ezek közül három van, ami nagyon hamar előbukkan a foglalkozások során. Természetesen az egyik a csoport életkora.
Nem mindegy, hogy mekkora gyerekkel beszélünk
A kisebbek (kb. 3–6. osztályosok) rendszerint biológiatanárnőnek vagy orvosnak képzelnek, miközben bemutatkozom, látom a megszeppenést a tekintetükben. A nagyobbak már jobban értik, hogy egészen más a szerepem, mint egy tanárnak, ők – főleg a középiskolás korosztály – inkább a határaikat próbálgatják velem szemben, és közben arra kíváncsiak, hogy mennyire vagyok „jófej”. Akár egyalkalmas, akár többszöri találkozásról legyen szó, a bemutatkozós, feszültségoldó játékok után mindig megkérdezem a gyerekeket, hogy mit tudnak, miért jöttem, mit fognak tőlem tanulni.
Titkon ezt nagyon élvezem, mert sokat tanulok belőle a csoportról és a családról is, ahonnan a gyermekek jönnek. A tekintetek összevillanása, a szemérmes lefelé nézés sejteti, hogy a közösségen belül milyen a hangulat, mennyire bíznak meg egymásban, mennyire tudnak majd feloldódni a foglalkozáson. Válaszaikból pedig főként az derül ki, hogy otthon mennyire nyílt a kommunikáció, szülőkkel beszélgettek-e már női-férfi témákról, szexualitásról, hogyan készítették elő a szülők számomra a terepet. Így alkotom meg az első benyomásomat arról, hogy kik az osztály szószólói, kik a vezéregyéniségek, többnyire az is kiderül, hogy mennyire motiváltak és kíváncsiak, és a gyermekek közötti érzelmi és testi fejlettségbeli különbségekre is rá lehet érezni ezzel az indító kérdéssel.
Párbeszédre ösztönzöm a szülőt
A szexuális nevelés órákhoz jellemzően hozzá szoktam rendelni egy szülői beszélgetést is. A szervezéstől függően van, hogy ez a gyermekek foglalkozása előtt vagy ez után történik. Ha a foglalkozás után találkozunk, a szülők nagyon kíváncsiak arra, hogy miket kérdeztek a kamaszok. A kérdéseket, amelyeket a gyermekek feltesznek, informálódásra is használom, hiszen
A szülőket is arra buzdítom, hogy ne csak a válaszra koncentráljanak, hanem a gyermekeik kérdéseire is, mert ezekből fel lehet ismerni, mit tud a témáról a gyermek és sokat segítenek abban, hogy mire kérdezzünk vissza ahhoz, hogy a szülő és a gyermek között párbeszéd alakulhasson ki, ne csak egy monológ a szexualitásról.
Mi érdekli a kicsit? És a nagyot?
A kis- és a nagykamaszok között eltérés van abban, hogy milyen kérdések érdeklik őket. A kisebbek többsége akkor is, ha tud a témáról, vagy ha látott már szexuális tartalmat, inkább távolságtartó. Rendszerint ki is fejtik, hogy ők soha nem akarnak majd részt venni ilyen dolgokban. Az érettebb gyermekek erre replikáznak, akár meg is szólják a társukat. Ilyenkor arról beszélgetek velük, hogy teljesen természetes, ha egyeseknek még idegen a szerelmeskedés és a családalapítás gondolata. Ezek a jelenségek a felnőtt világhoz tartoznak és nekik azért kell tudniuk róla, mert abban a korban vannak, amikor egyre több mindennel találkoznak a felnőttek életéből, és szükségük lehet ezzel kapcsolatban néhány tájékozódási pontra. Van, hogy ilyenkor kitérünk azokra a médiatartalmakra, amelyekkel a gyermekek találkoznak.
Ezt főként azokban a csoportokban hangsúlyozom, ahol a szexuális nevelés apropóját az adja, hogy a gyermekek egymásnak pornográf tartalmú képeket vagy videókat mutatnak, vagy ahol tényleges vagy imitált maszturbáción kapják valamelyik gyermeket. Ugyanakkor ki szoktam hangsúlyozni, hogy a felnőttek életéhez hozzá tartozik a szerelem érzésével együtt járó szexualitás, amit nem kell siettetni és egyáltalán nem baj, ha őket még nem foglalkoztatja ez a téma.
A nagyobbak többnyire már saját tapasztalatból kiindulva kérdeznek. Ők a szexualitás testi részéről, biológiájáról viszonylag sokat tudnak, bár sok bizonytalansággal, félinformációval is szoktam találkozni. Nagyon fontos kiemelni, hogy
Amiben legalább olyan bizonytalanok, mint a szexualitás testi vetülete, az a párkapcsolatok működési mechanizmusa, a szerelem és a szex kapcsolata, az ismerkedés, a szakítás és a visszautasítás. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a fiatalok ebben a korban próbálgatják a felnőtt szerepeket, de akármennyire lázadónak és felnőttesnek tűnnek, a háttérben számos kérdés, bizonytalanság, gyermeki naivság is van, mindezt csak tetézi a hormonok munkálkodása, a testi-biológiai változások.
Másról érdeklődnek a fiúk és a lányok
A lányoknak és a fiúknak külön tartott szexuális nevelés is nagyon eltérő szokott lenni. A lányok sokkal többet kérdeznek a testükről, a változásokról, amelyeket megélnek. Szintén rájuk jellemző az, hogy a párkapcsolatok érzelmi szálait próbálják a segítségemmel kibogozni. Ők az a csoport is, aki szégyenlősebb, többnyire (bár vannak kivételek) nehezebben nyitnak, a feszült hangulatot több időbe telik feloldani. Ez eleinte nagyon meglepett, hiszen
Ugyanígy, az első alkalmakkor a fiús csoportok előtt nagyobb volt bennem az izgalom, hiszen kényesebb a kamaszfiúknak egy felnőtt nővel beszélniük. Ilyenkor azt próbálom tudatosítani magamban, hogy jót tesz nekik, ha tanulják, hogyan kell intim témákról nővel beszélgetni, hiszen később a párjuknál is hasznos lehet, ha van mintájuk és tapasztalatuk a női kommunikációról (nem csak az édesanyától). A fiúk többnyire rácáfoltak a bennem lévő előzetes elképzelésekre, mert nagyon nyitottak és érdeklődőek szoktak lenni. Közlékenyek, kíváncsiak és a kezdeti „kakaskodás” után, remekül kérdeznek, jó hozzászólásaik vannak és nagyon aktívan figyelnek. A testi változások kapcsán dominánsan a méretekről kérdeznek, de sokszor szokott téma lenni a flörtölés, a maszturbáció és a pornó.
Konkrétan mi a kérdés?
Tapasztalataim szerint a leggyakrabban a következő témák érdeklik a mai (és talán a mindenkori) fiatalokat: testi változások (menstruáció, kerek formák, méretek, pattanások stb.); a hogyan legyek szép és kívánatos témakör és az ehhez kapcsolódó bizonytalanságok, a vélt hiányosságaikkal kapcsolatos kérdések, de ide sorolhatjuk az étkezés, fogyás, testépítés kérdésköröket; az ismerkedés, kezdeményezés, félénkség és önbizalomhiány; a szerelem és párkapcsolat témája; az első szex, a biztonságos szex, a teherbeesés elkerülése, védekezés. A tapasztaltabb fiataloknál a szexualitással kapcsolatban felmerülő gondok, az orális és az anális szex, valamint a partnerükkel való kommunikáció a szexről.
A nagy korkülönbség, főként, ha az a nő „javára írható”, eléggé tabu téma még mindig. Megtudtuk azonban, hogy nem annyira a kor, sokkal inkább az érzelmi érettség a fontos a párkapcsolatokban.korábban írtuk
Nevetés közben senki nem számol éveket – A nagy korkülönbség mégis tabutéma
