A gyerekek a facebookon csoportokat hoznak létre, messengeren küldik a cenzúrázatlan tartalmakat, és ez köti le őket mozgás helyett. Most különösen megnőhet a világhálón töltött idejük a gyerekeknek, ezért is szükséges, hogy jobban figyeljünk arra, mivel töltik az idejüket.
A virtuális térben még jellemzőbb lehet a kizárás, szelektálás: csoportok alakulnak, melyben nem vehet akárki részt. Ez a csoport viselheti akár az „Utáljuk Anitát” címet, és még több lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan zaklassák azt a gyereket, akit kizártak szűk közösségükből.
Ez mindaddig nem is tűnik fel, amíg meg nem történik a baj –, ami előbb-utóbb bekövetkezhet.
„Fontos lenne, hogy a fiatalok ne tudják kijátszani a korhatáros regisztrációt, mert hiába nem lehet 13 év alatt regisztrálni a Facebook-ra, mindenki olyan kort állít be, amilyet akar, így sok gyerek már 12 évesen is fent van a portálon, és olyan tartalmakkal találkozik, ami nem életkori sajátosságainak megfelelő”
– véli Kádár Annamária pszichológus, tréner, egyetemi adjunktus.
Kádár Annamária
A digitális média világában az okos kütyük révén folyamatos és erős impulzusok érik a képernyő előtt ülő gyerek agyát, ami az egész idegrendszer fejlődését, illetve személyiségét befolyásolja. Például, ha a 13 év alatti gyerek fent van a közösségi oldalon, feltesz valamit a netre, azt nézi, hogy hányan lájkolták.
„Ha nem lájkolták elegen, akkor elkezd önértékelési problémája lenni. A személyiségfejlődésnek a félrecsúszása valahol itt jön be, hogy a külső megnyilvánulásokból, értékelésekből kezd el építkezni, ami lehet bármilyen irányú”
– mondja Bartha Éva klinikai pszichológus, a Bonus Pastor Alapítvány munkatársa.
A kontroll nélküli internethasználat a cyberbullying melegágya is lehet
A közösségi média online tere hihetetlen hatással van a mindennapi életünkre, és észrevétlenül befolyásolja gyerekeink életét is. Ha az ajánlott kor alatt regisztráljuk gyerekünket a Facebookon, elmélyítjük ennek a hatását, és fölösleges impulzusoknak is kitesszük a fejlődésben lévő csemeténket. Például, egy ártatlan tréfaként induló „Vicceljük meg Gyopárt április elsején” csoport hihetetlen gyorsasággal alakul át egy olyan online közösséggé, ahol sokat tudnak a tagok ártani azzal, hogy szisztematikusan, szándékosan bántanak valakit vagy a posztolással, vagy megjegyzésekkel. Ezek a csoportok a valahová tartozás élményét adják, és a résztvevő a csoportnorma szerint próbál alkalmazkodni vagy bármit is tenni.
„Például pletykák terjesztése, fényképek közzététele, aminek tartalma kifogásolható, fenyegetések üzenetben vagy kommentben, de akár nyilvánosan történő zaklatás, csúfolódás, ami az áldozat személyiségfejlődésének, illetve önbecsülésének szempontjából rendkívül káros módon fejti ki hatását.”
– mondja Kádár Annamária.
Ez a cyberbullying világa, a zaklatásé, melyben az, akit bántanak, szinte fegyvertelen vagy nagyon nehezen tud védekezni.
„Míg az iskolai zaklatás megszűnik az iskola falain túl, a cyberbullying folyamatosan jelen van abban a közegben, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik. Az elektronikus zaklatás lehetőséget ad azoknak is, akik soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba. Mindez az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak, kitaszítottnak érezheti magát és jóval nagyobb megaláztatást és frusztrációt szenved el.”
– figyelmeztet a pszichológus.
Ne engedjük a gyereket az árral sodródni
Amikor a szülő úgy adja a gyerek kezébe az okos eszközt, hogy még ő is felkészületlen az online tér veszélyeit illetően, nyilván a gyerek is nagyon védtelenné válik.
Bartha Éva /fotó: Boda L. Gergely
„Ha a gyereknek nincs megtanítva, mik a törvények, milyen veszélyei vannak, mire lehet használni, mire nem lehet használni az internetes világot, akkor nyilván ösztönszerűen oda megy, ahova éppen sikerül. Rengeteg olyan eset van, amikor a korlátlanul és ellenőrizetlenül használt internetes kapcsolatok révén jutnak el a fiatalkorú gyerekekhez azok, akik a gyerekprostitúcióval vagy emberkereskedelemmel foglalkoznak.” – hangsúlyozza Bartha Éva.
A szakember szerint a 13 év alatti gyereknek bicikliznie kellene, erdőre menni, játék közben barátkozni, ahol megtanulja akár a konfliktuskezelést a kortárs csoportban. A digitális világgal minden átmegy online térbe.
„A mozgásra, a kapcsolatokra, a szocializálódásra annyira szükségünk van, mint a levegőre. Ha ezek a stádiumok kimaradnak egy fiatal vagy egy gyerek életéből, akkor másképpen fog fejlődni: lehet, hogy digitálisan képzett lesz, és hogy teljesítmény szinten is sok mindenre képes, de ha nem tud kapcsolódni a reális világban, csak a digitálisban, akkor nagyon sok hétköznapi problémát nem fog tudni megoldani.”
– világít rá a problémákra a klinikai pszichológus.
Bár a koronavírus-járvánnyal a szervezett közösségi tevékenységek kiszorultak a mindennapjainkból és a jelenlegi helyzet a virtuális tereknek kedvez, elérkezett az idő saját digitális szokásaink átgondolására is. Tegyük félre az okostelefont, táblagépet és töröljük le a port a társasjátékokról (vagy kölcsönözzünk egyet), mert a közös játék öröme, a közös nevetés, az együtt eltöltött minőségi idő természetes módon, fölösleges feszültségek nélkül csökkenti a gyerek világhálón eltöltött idejét.
Kiemelt kép: Shutterstock
