Több mint harminc éve, már az Erdélyi Kárpát-Egyesület megalakulása előtt is a természetjárás jelentette a kiteljesedést számára. Szilágyi Eszter az EKE közösségével barangolta be szíve csücskét, Erdélyt és annak tágabb világát. E szenvedélye immár hét éve összefonódott a Mária úttal is, amelynek egyik Maros megyei szakaszán zarándoklatvezetői szerepet tölt be. Ennek élményeiről mesélt a Nőileg magazinnak.
{hirdetes}
– Az erdélyi Mária út kialakításában oroszlánrészt vállalt az Erdélyi Kárpát-Egyesület. Az EKE szerepe tulajdonképpen miből állt?
– A Mária út erdélyi szakaszának kidolgozására szinte tíz évvel ezelőtt kérték fel az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos és marosvásárhelyi vezetőségét. Felmérésekre, térképezésre, jelzésfestésre, szálláshelyek megjelölésére volt szükség az út kialakításához: megtalálni a legrövidebb, járható szakaszokat ahhoz, hogy a zarándokok eljussanak célpontjukhoz, Csíksomlyóra. A zarándokok Szatmárt érintve lépnek be Erdély területére, az ottani EKE a következő érintkezési pontot képviselő Kolozs megyei egyesülettel közösen dolgozta ki az erdélyi térség első részének útvonalát, majd a munkájukat követve a megyehatártól nekünk adták át jelképesen a stafétabotot, mi pedig a Hargita megyeieknek.
– Milyen vidékeken vezet át a Maros megyei rész?
– Maros megyében eleinte két útlehetőség létezett: az egyik Mezőzáhon, a másik Nagysármáson keresztül vezetett. Mostanában már csak az utóbbit használjuk. Ez könnyebbnek bizonyul, és rövidebb is. A Maros megyén áthaladó csaknem száz kilométeres részt négynapos szakaszokra, négy szálláshellyel osztottuk fel. Tehát jelenleg a Kolozs megyéből érkező zarándokok Nagysármáson lépnek be hozzánk, átjönnek a kismezőségi településeken, tanyákon Mezőmadarasig. Következik egy rövidebb szakasz, Mezőmadaras és Marosszentgyörgy között, ekkor érintik a csoportok Marosvásárhely külterületét is. A harmadik napon Jobbágyfalvára érkeznek meg a zarándokok, majd a megye utolsó szakaszán eljutnak Sóváradig. Ezek megközelítőleg harminc, illetve húsz kilométeres távok. Úgy látjuk, hogy ezek a távolságok alkalmasak az egynapos túrákra, ennél hosszabb és nehezebb fokú útvonalak már megerőltetőek lennének a zarándokoknak.
Fotó: Rab Zoltán
– Kik szoktak zarándokolni?
– A zarándoklatok magja magyarországi származású személyekből áll. A Mária útra jelentkezőket már az induláskor tanácsokkal látják el arról, mire számíthatnak, milyen körülmények várják őket mind a magyarországi, mind az erdélyi szakaszokon. Kevés olyan személy van köztük, akinek tapasztalata lenne az erdélyi domb- és hegyvidékek barangolása terén. Ők nem feltétlenül turisták vagy túrázó emberek. A legtöbben más céllal jönnek a zarándokútra, nem a kirándulás a kiindulópont. A zarándok valamely lelki gondjára keresi a gyógyírt, önmagát akarja megtalálni. Csíksomlyó vonzereje pedig, úgy érzem, évszázadok után sem múlt el a zarándokok szívéből, lelkéből, és ez a legfőbb indíttatás, amiért szívesen jönnek ide.
– Erdélyiek jelentkeznek-e?
– Büszke vagyok arra, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület marosvásárhelyi osztályának néhány tagja 2015 óta megszervezi saját zarándoklatát is, így már három alkalommal megtették közösen a Csíksomlyóig vezető utat. A zarándokútnak fantasztikus összetartó ereje van, hiszen ehhez különböző felekezetű tagok csatlakoztak. Bízom abban, hogy 2018-ban is indít majd csoportot a vásárhelyi EKE. Nekem a búcsú idején zarándoklatvezetői szerepkört kell betöltenem az egyik Maros megyei szakaszon (Mezőmadaras és Marosszentgyörgy között), amelyet szívesen irányítok évről évre.
– Természetjáróként mit kap ön ettől az úttól, mi az a többlet, ami megkülönbözteti egy sima kirándulástól?
– Nagy élmény zarándoklatot vezetni, együtt lenni ezekkel a messziről jött emberekkel.Míg eleinte, az útvonal kialakításának idején egy munkafolyamatnak véltem ezt, amiről azt gondoltam, egyszer lezárul, ma már másként viszonyulok hozzá: valósággal várom a tavaszt, a zarándokcsoportok érkezését. A friss tavaszi levegő, a megújuló természet mellett a zarándoklatra érkező csodás embereket mintegy bónuszként kapom. Elég egy óra vagy félóra, hogy megnyíljunk egymás előtt, beszélgetni tudjunk, kölcsönös támogatást kapjunk. Ezek a személyes példák, amelyekkel találkozom, engem is megerősítenek. Folytatnom kell, ezt érzem.
Fotó: Pánczél Tibor
– Milyen változásokra számíthatnak a zarándokok 2018 tavaszától?
– Számos olyan visszajelzést kaptunk a térségen áthaladó szakasszal kapcsolatban, hogy néhol megterheli a lábat a műút. A változtatást a Nyárádmenti falvakban történő aszfaltozások teszik indokolttá. Ebből kiindulva a Maros megyei szakaszon jövőtől alternatív útvonalakat is beékelünk: megmarad az eredeti lila jelzés mentén haladó főútvonal, de emellett a mustárszínnel jelölt alternatív szakasz is használható lesz. Utóbbi többnyire magasabban húzódó övezetben, erdős részen vezet majd át. A zarándok pedig eldöntheti, melyiken szeretne haladni.
A Nőileg magazin is segíteni szeretné a Mária út fejlesztését, ezért a 2017 decemberében kötött egyéves előfizetésekből egy lapszám árát erre a célra ajánljuk fel.
