Kedves Én! – Levél tíz évvel fiatalabb önmagamhoz

Visszaemlékszem rád, frissen végzett egyetemistaként, épp egy hátizsákkal érkeztél meg világot váltani. A narancssárga, virágos szoknya volt rajtad, meleg nyarat viselt a város. A szemedben mélyre rejtetted és magad előtt is titkoltad a makacsságodat, azt hitted, hogy az rossz. Kedvességbe és bájba burkoltad, mert azt mindenki szereti – hitted –, és így mindenki szeret majd téged is – hitted. A dacod nagy hasznodra lesz majd, amikor – újra – kórházazni fogsz sokat. A makacs fejed nem engedi majd, hogy az orvosok közönyösek maradjanak irántad, és eléred, hogy tényleg tegyenek a gyógyulásodért. Most még burkolj, de amikor kell, kérlek, engedd szabadjára a dacodat. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
Hirdetés

Hiányzol. De csak néha. Máshol járok fizikailag is, máshol jár már az akaratom is. Én már nem tudok csak úgy belelkesedni valamiért, mert meglátom benne a világmegváltást. Már tudom, hogy 24 órából áll egy nap, tudom, hogy holnap más nap van, és nem egybeírt másnap.

A testem is sokkal fáradtabb, igénybe vettem, izgalmas dolgokra használtam. Babát vártam, szoptattam, nem aludtam, ringattam, főztem, hordoztam… A gyerekeid meg fognak majd tanítani téged arra, hogy milyen világot rengetően klassz dolog elfogultnak lenni, érezni, tudni, hogy tökéleteseket alkottál, nem egyedül – ezt sose hidd –, de benned fejlődött, és nézheted révetegen a kócos fejüket, még a könnyedet is engedd kicsordulni, hiszen látod a lelküket. Mélyebben, kicsit igazibban annál, ahogy azoknak a gyerekeknek látod, akiknek nagyon vagány dolgokat fogsz hamarosan kitalálni. Ezt csináld, töretlenül, mert jó. Meglátod, mi minden fog ebből csírázni, aminek te adsz életet – nem egyedül, de nélküled sem.

Büszke vagyok rád, ezt sose felejtsd el! Sokat hibáztál, és én hálás vagyok a hibáidért.

Egyszer megtanulsz majd veszekedni és kiállni magadért, egyszer megtanulsz majd veszekedés nélkül kiállni magadért. Sokat fogsz benyelni, igazságtalanságokat nem szóvá tenni, de ezek a frusztrációk adnak majd szeretetteljes szavakat, ezek rajzolják majd ki számodra is az akaratodat úgy, hogy mást ne bánts. És fogsz bántani mást, ezt még mindig teszed. A különbség az, hogy Te most még elítéled, és csak azon küzdesz, hogy nehogy megbánts valakit, míg most Én tudom, hogy már régen nem ez a szempont. Megbántok vagy megbántódik – külön kell választani. Megbántom – bocsánatot kérek, megbántódik – majd megnyugszik.

Felejts el felkészülni a házasságra! Felejts el mindent, amit a szüleid láttattak belőle. A tiéd más lesz. Földbe döngöl és felemel – néha egyszerre, néha rengeteg idővel közte. Kaland lesz, izgalmas, beláthatatlan, bosszús és idilli kaland.

Kőbe vésett barátságokat fogsz elengedni, kőbe vésett barátságok fognak elengedni téged. Készülj erre fel: semmi nem állandó, legfőképp Te nem vagy az.

De menj előre, és legfőképp: add meg magadnak a szabadságot, hogy változhass.

Szeretettel és tisztelettel ölel:

a tíz évvel idősebb Te

Kiemelt kép: Shutterstock

Hirdetés