ARCHÍV Emberi történetekkel fűszerezett korzózás Kolozsváron

Sztorizós múltidézés

A fiatal művészettörténészek által létrehozott egyesület célja, hogy érdekes, közvetlen formában ismertesse meg polgáraival Kolozsvárt, a város múltját, épített örökségét. „Azt tapasztaltuk, hogy bár nagyon sokat tudunk a város történetéről, sok forráshoz hozzáférünk, vannak saját kutatásaink, a lakóihoz ez nem jut el. Elkezdtünk hát ötletelni, hogy vajon hogyan tudnánk ezt mindenki számára elérhetővé és élvezetessé tenni?” – vázolja a kezdeti löketet Viktória.

Így születtek a tematikus városnéző séták, melyek személyesen, a helyszínen zajlanak, az információátadás pedig kötetlen, sztorizós. Hiszen az volt a cél, hogy ne csak az épületekről meséljenek, hanem az ott élők emberi történeteit is beleszőjék.

„Ezek olyan érdekességek, amelyek valóban közel tudják hozni hozzánk az épületeket” – mondja Viktória, hozzátéve, hogy ehhez sokat böngészték a korabeli sajtót.

A sétákon ajándékkal is kedveskednek a tematika függvényében, például táncrend alakú kis notesszel.

A mozitól a forradalomig

Tematika pedig bőven akad, az elején évfordulókhoz kötötték ezeket, így az első séta témája a kolozsvári mozizás, filmezés volt, ezt Gál Zsófia, Imecs-Magdó Eszter és Víg Boglárka állította össze. Ezt követően változatos témákat dolgoztak fel: az 1989-es forradalom helyszíneit, a 19. századi mulatozásokat, sportéletet, vagy éppen a Mărăști és Györgyfalvi negyed szocmodern épületeit. A kincses városon kívül a gyalui kastélyban is vezetnek sétát, ahol az épület mellett az erdélyi magyar arisztokrácia mindennapjait is bemutatják.

„Egyre több mindent kipróbáltunk, mert számunkra a Korzo egy tanulási folyamat, folyamatosan kísérletezünk” – magyarázza Viktória. Diákoknak is tartottak játékos sétákat, de családi munkafüzeteket is készítettek a középkori, szecessziós vagy Mátyás korabeli Kolozsvárról.

Legújabb kiadványuk a Kolozsvári ABC, melyben minden betűhöz társítottak egy műemlék épületet, szobrot, teret, kis információt, feladatot.

Jelenleg az újra kiadását tervezik, amihez közösségi gyűjtést indítottak. De társasjátékot is készítettek Mátyás királyról és koráról, valamint tartottak gyerekfoglalkozásokat. Ezeket is szeretnék újraindítani, hisz tavaly alig voltak programjaik.

„Mesélő térkép”

Ettől függetlenül a pandémia alatt sem tétlenkedtek, ekkor született meg a „mesélő térkép”. „Arra gondoltunk, ha már nem gyűjthetjük össze az embereket, hogy csoportosan sétáljunk, akkor adjunk a kezükbe valamit, aminek segítségével el tudnak indulni egyedül, családdal, baráti körrel, hogy felfedezzék a várost” – idézi fel Viktória. A megjelenést a műemlékek világnapjához igazították és sikere volt, így most a bővített kiadásán dolgoznak. „Egy komplexebb térképen, ami a 19. század második felének a boltjait, cukrászdáit mutatja be, ahol a kolozsváriak a napjaikat tölthették. Ahonnan vásároltak, ahova beültek kávézni, likőrt inni” – meséli Viktória. A korabeli sajtó hirdetéseit viszik térképre, bemutatva, milyen színes volt a város.

De virtuális sétákkal is próbálkoztak az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia szekciójának keretében. „Számunkra is nagyon új, kísérleti dolog volt a maga kihívásaival és izgalmaival. Az volt a legszokatlanabb benne, hogy nem láttuk a visszajelzéseket, hiszen mindenki a képernyők mögött ült” – mondják. Nyáron a séták újraindítását tervezik, valószínűleg kisebb csoportokban, regisztrációhoz kötötten, és diákprogramokat is tartanának. A fókusz azonban a térképeken lesz, a magyar mellett más nyelveken is kiadják ezeket, hiszen tapasztalataik szerint a román lakosok, turisták is érdeklődnek a város múltja iránt, kíváncsiak a történeteikre.

Fotók: Korzo Egyesület 

korábban írtuk

Bálint Orsolya: A művészetben megláthatjuk társadalmunk lelkiállapotát

Brassói fotóművész, akinek legutóbbi alkotásai erős üzenetet hordoznak, némelyik konokul dörgöli arcunkba a velünk lüktető valóságot. Mindezt úgy teszi, hogy fotói több száz éves festmények és világhírű festők munkáinak replikái, más szemlélettel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)