Az épület-egészség témakör nagyon összetett, és ezen belül a beltéri levegő minősége is sokféleképpen befolyásolja az emberi szervezet működését – magyarázza dr. Incze Réka radonkutató, környezetvédelmi szakember, aki már tíz éve foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mint mondja, az épület és egészség összefüggésére egyre fontosabb odafigyelni, és ennek számos vetülete van: például a (nem) természetes fény kérdésköre, a vizuális-, termikus-, akusztikus-, ergonomikus komfort, de a beltéri levegő minősége is.
Dr. Incze Réka radonkutató, környezetvédelmi szakember
Közismert például az aktív és passzív dohányzás káros hatása az emberi szervezetre, de a levegő nem megfelelő nedvességtartalma is ártalmas lehet egészségünkre. Ha túl magas a beltéri levegő páratartalma (tartósan 60% feletti), számos baktérium és gomba elszaporodhat, ami légúti és allergiás betegséget okozhat, de a poratkák és a pollen is allergiás tüneteket válthatnak ki.
Füst, pára, vegyszerek…
A vegyi anyagok – például festékekből és tisztítószerekből – szintén a légtérbe kerülhetnek, és aszerint, hogy éppen milyen vegyület, milyen mennyiségben és mennyi ideig hat egy emberi szervezetre, okozhatnak enyhe tüneteket (pl. szem- vagy légúti irritáció), de súlyos esetben akár visszafordíthatatlan máj- vagy vesebetegséget is. S bár a széndioxid természetes összetevője a levegőnek, ha túl sok van belőle, szintén negatívan befolyásolja az egészségi állapotunkat, fejfájást, fáradékonyságot okoz. Érdemes tehát beruházni olyan jó minőségű készülékekbe, amelyek jelzik, sőt némelyek javítják is a levegő minőségét.
A radon és a tüdőrák
A radon gáz is ott van mindenhol: a levegőben, a talajban, a vízben, még az építőanyagokban is. Dr. Incze Réka gyakran fogalmaz úgy, hogy a radon a mi radioaktív munkatársunk, sőt lakótársunk, mert bár láthatatlan gázról van szó, mégis sokat vagyunk a „társaságában”. A radon beszivárog az épületek belsejébe, a falak és a padló, de az alap repedésein keresztül is, vagy például a berendezésekhez használt csővezetékek mellett, és lassanként felhalmozódik a beltéri levegőben. Ha egy épület belsejében túlságosan megnövekszik a radon gáz, ez hozzájárulhat bizonyos betegségek, elsősorban a tüdőrák kialakulásához. A tüdőrák kialakulásáért felelős tényezők között a radon foglalja el az első helyet a nemdohányzóknál, és a második helyen van a dohányzóknál – világosít fel a szakértő.
Ott van mindenhol
Bár a radon jelenlétét nem érzékeljük a levegőben, megfelelő műszerek segítségével számszerűsíthetjük azt. A mérést azonban csak szakszerű mérőműszerrel érdemes elvégezni – hangsúlyozza a szakember: „Az aktuális jogi keret minimum 3 hónapban határozza meg a mérés időtartamát, tehát legalábbi ennyi időt maradnak a detektorok egy otthonban vagy munkahelyen, ahol mérni kívánjuk a radon aktivitás koncentrációját. A releváns érték az éves átlag, így mi ezt mérjük, illetve számoljuk ki. A kapott eredményt viszonyítjuk egy országosan és nemzetközileg is elfogadott küszöbértékhez.”
Hogy mit is jelent ez? Réka egy példával is szolgál: „Ha valaki egy olyan házban lakik vagy olyan osztályteremben tanul/tanít, ahol küszöbérték közeli a radon szintje, akkor az olyan terhelés a tüdőnek, mintha naponta elszívna kb. 10 szál cigarettát.”
Levegőt!
Érdemes tehát a legalapvetőbb dolgokra odafigyelni, amelyekkel jobbá tehetjük a levegőt otthonunkban vagy munkahelyünkön. Szabályozzuk megfelelően a lakás levegőjét, nappal melegebb, éjjel hűvösebb hőmérséklet az ideális. A páratartalmat próbáljuk meg 40–50 százalék között tartani, mert az az ideális. Tisztítsuk rendszeresen a légkondicionálókat, tartsuk jól elzárva a tisztítószereket, és cseréljük le a nem megfelelő nyílászárókat. A szakszerűtlenül végzett szigetelés szintén fokozza a beltéri levegő minőségéhez kapcsolódó problémákat. Fontos az is, hogy töltsünk minél több időt szabad levegőn! Amikor hosszabb ideig bent tartózkodunk (otthon, munkahelyen, iskolában), figyeljünk a szellőztetésre. Tudni kell viszont, hogy a szellőztetés csak egy adott szintig oldja meg a problémát, bizonyos radon értékek felett már nem elégséges – hívja fel a figyelmet a szakértő. A legjobb tehát, ha lemérjük/leméretjük a radont az otthonainkban, a munkahelyen és – ha szükséges –, megtesszük a megfelelő intézkedéseket a sugárterhelésünk csökkentésére.
Beteg épület szindróma Az SBS (Sick building syndrome) néven ismert tünetegyüttes a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik. Míg régen csak munkahelyek kapcsán merült fel ez a probléma, a világjárvány következtében egyre fontosabbá vált az otthoni környezet hatása is az egészségre. Az SBS-nél az allergiához hasonló tünetek (szemviszketés, orrfolyás, hányinger, fejfájás, fáradtság, köhögés, stb.) jellemzően az épületben jelentkeznek, és távozáskor megszűnnek.
Kiemelt kép: Shutterstock, fotó: Mihály László
korábban írtuk
Vegyél mély levegőt!
Beszívjuk, kifújjuk, beszívjuk, kifújjuk… Ösztönös, reflex, nem tudatos. Pedig az utóbbi kellene legyen. Lélegzünk, ez létezésünk egyik alapfeltétele, de a légzés milyensége, minősége is fontos. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. áprilisi lapszámában jelent meg.)
