Meddig karácsonyfa a karácsonyfa?

Vízkereszt az egyik legősibb keresztény hagyományunk, amihez számos népi szokás kapcsolódik. Azaz csak kapcsolódott, ugyanis mára mindezekből csak az maradt fenn, hogy január hatodikán bontjuk le a karácsonyfát. Vagy még ez sem teljesen. Mert a szomszédban kicsit megtépázva, de még áll a fa…

Lebontjuk ma a fát? – kérdeztem a férjemet január hatodikán facebook messengeren. Nem volt otthon, már dolgozott. Ahogy akarod. Felőlem még maradhat – jött a válasz. Hát, akkor bontsuk le! Ma vízkereszt van. Mi tartsuk magunkat ehhez a szokáshoz! – döntöttem el, és zártam le a napi kérdést. Mert mi december 24-én díszítünk, és január 6-án fát bontunk. Igen, tudom, ez olyan rövid idő. Ezért meg is tudom érteni azokat, akik már az adventi időszak kezdetén felállítják a fát otthonukban, hogy legyen idő csodálni, ráhangolódni az ünnepre. Krisztináék is ezt teszik. Ők nem csak két hétig illatozzák a fenyőt, hanem egy egész hónapon át, és így, amíg a rádióból és mindenhonnan a karácsony ömlik, azalatt náluk tényleg karácsony van. Sok helyen viszont csak szenteste hozza az angyal a fát, és ők joggal ragaszkodnak még az új évben is a meghittséget szimbolizáló fenyőhöz. Gyopáréknál például legalább februárig áll a fa, addig, amíg meg nem ereszkedik, mondja, mert imádja a karácsonyt, és jó ezt a meghittséget tovább vinni az újévbe is.

Emlékszem, amikor gyerek voltam, mi a házszenteléshez kötöttük a karácsonyfa lebontását. Még a szaloncukrokat sem lehetett addig leenni a fáról, amíg nem jött a pap bácsi.

De azért eszegettük, titokban, s mint sok más családnál, nálunk is a légáramlat árulta el, hogy a csomagolásokban már semmi nincs. Ha a pap bácsi megszentelte a házat, a fát és a családot, akkor lehetett engedéllyel dézsmálni az édességet, és lehetett lebontani, kidobni a fenyőfát is. Volt, hogy ez csak vízkereszt után történt meg.

De miért éppen vízkeresztkor?

Január hatodikán, azaz vízkeresztkor ér véget a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik el a farsangi időszak, amikor a meghittség helyébe a vidámság lép. A karácsonyfát tehát nemcsak azért kell leszedni, hogy ne lepjék el tűlevelek a szőnyeget, hanem azért is, mert ezzel a gesztussal kell elengedni az óévet és ünnepelni az újat, hogy el ne hagyjon a szerencse. Persze hamarabb sem jó megválni a fától. A viktoriánus korszakban úgy tartották, hogy ha hamarabb dobják ki a fát, balszerencsét hoz, ha meg vízkereszt éjjelén még fent vannak a díszek, akkor egész évben így kell maradnia. A 19. századig például február másodikáig, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig megtartották a díszeket.

Régen azt mesélték a gyerekeknek, hogy azért nem szabad vízkereszt előtt lebontani a karácsonyfát, mert a napkeleti bölcsek január 6-án érkeztek meg Betlehembe a kis Jézushoz, és a feldíszített fa tetején a csillag a betlehemi csillagot jelképezi. Ha hamarabb leveszik a díszítést, a bölcsek nem találják meg az utat hozzá. Más hiedelmek szerint az örökzöldekben jó szellemek élnek, amelyek áldást hoznak a családra. Ha azonban nem dobták ki a fákat karácsony után, s adták vissza a természetnek, úgy abban az évben nem lesz jó a termés.

Hirdetés

Bár több európai ország követi a hagyományokat, köztük a németek, a lengyelek, valamint a csehek, sok helyen az új év kezdetén leveszik a díszeket. Nálunk is sietnek az emberek az eltakarítással. Vagy azért, mert mielőtt újra munkába állnak, szeretnének ezen túl lenni, vagy elutaznak, és azért dobják ki hamarabb a vágott fenyőt. Több városban dátumhoz kötött a kidobott fák elszállítása, ettől is függ, hogy mikor válnak meg a családok tőle.

Kidobni január 9-én…

Vannak azonban olyan országok, ahol nem ekkor szedik le a díszeket, például Oroszországban január 6-án ünneplik a karácsonyt, de Lettországban, Észtországban, Litvániában is csak újév napján díszítik fel a fát, és nem bontják le néhány nap után. Olaszországban viszont nem állítanak egyáltalán karácsonyfát, a lakásokban csak betlehemi jászlat helyeznek el otthonaikban a katolikus családok.

A másik véglet az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, ahol az ünnepi készülődés már októberben elkezdődik, és sok család már ekkor feldíszíti a fenyőfát a lakásban, és a bejárati ajtókat, ablakokat, asztalokat, a szobák falát fenyőágakkal, gyertyával, fagyönggyel, borostyánnal díszítik fel. A skót fővárosban, Edinburgh-ben működik egy bolthálózat, ami egész évben nyitva tart, és karácsonyi díszeket és kiegészítőket árul, sőt, Magyarországon is nyílt hasonló bolt. Vajon mennyi vásárlójuk lehet júliusban?

Lehetnek új szokásaink

A karácsonyfa díszítését mindig valami csodás hangulat lengi körül, a bontás viszont jellegtelen. Az égősorokat összetekerjük, a gömböket gondosan elrakjuk, a díszek egy dobozba kerülnek, a doboz a padlásra, pincébe, szekrény tetejére. Ennek az egész rituálénak adhatnánk új csomagolást. A karácsonyi dobozba például írhatnánk egy kis levelet a következő karácsonyra önmagunknak. Leírhatnánk, hogy ki mit szeretne következő alkalommal a fa alá, hogyan ünnepelné a karácsonyt, mire kellene jobban odafigyelni, vagy üzenhetünk is valamit. Majd jövő karácsonykor első ajándékként elolvashatnánk, mit ígértünk meg magunknak a fa bontásakor. A valóra vált kívánságok különleges örömet adhatnak, de az is lehet, hogy lesz olyan dolog, ami most fontosnak tűnhet, de következő karácsonykor már csak nevetünk rajta. Vagy ki tudja, valami tanulság sejlik fel a levélből…