Merre tart az új generáció? – Nagyágyúk közt már 20 évesen

A kézdivásárhelyi származású Deme Balázs 23 évesen egy több százezer eurót érő céget vezet, amely saját ötlete alapján jött létre, és amelyet önképzés útján épített fel a nulláról. Szakterületén nagyágyúnak számít, nagyon fiatalon sikerült létrehoznia egy sikeres vállalkozást, amelyre befolyásos üzletemberek haraptak rá.

Itthoni látogatása során hívtam el egy beszélgetésre, közel egy hónapot töltött szülővárosában. A pandémiás helyzet hozta haza őt is, amúgy Berlinben él, és ott építi vállalkozását. Bevallom, az ő világa nem az én világom (ezt többnyire a köztünk lévő generációs különbség indokolja): ha úgy igazából arról beszélt volna, amihez ért, három mondatból kettőt biztosan nem értettem volna.

– Mit szél hozott haza, Balázs?

– A vírushelyzet miatt értelmét vesztette, hogy Berlinben legyek, hiszen a munkámat bárhol a világon tudom végezni. Kollégáim is a világ több tájáról dolgoznak. Berlin legfőbb előnye – amellett, hogy nagy start-up város –, hogy rengeteg esemény van, és sok emberrel tudsz találkozni. Ha ezt elveszed belőle, értelmét veszti az ottlét. Azért jöttem haza, hogy kicsit feltöltődjek.

– Nagyon leegyszerűsítetten fogalmazva, egy az éterben zajló vállalkozást vezetsz. El tudod mondani közérthetően, hogy mivel foglalkoztok?

– Az utóbbi 10–15 évben nagyon egyszerű lett egy éterbázisú vállalkozást elindítani, anélkül, hogy valamilyen kézzelfogható, fizikális terméket értékesítenél. Oda jutott az internetes technológia, hogy rengeteg anyag van, hogy hogyan lehet a nulláról felépíteni egy ilyent, így nem egy ördöngős dolog. Ha teljesen egyszerűen akarom megfogalmazni, hogy mi mit csinálunk, akkor azt mondom, hogy hasonló a Revoluthoz és más neobankokhoz (kizárólag online működő bank – szerk. megj.), hasonló termékkel is dolgozunk, kriptovalutákkal a háttérben. Az egész banki rendszert építjük újra – nemcsak mi, hanem a világon több csapat –  úgy, hogy ne legyen semmilyen centralizált eleme. Tehát egy olyan tőzsde, ami nem valaki szerverén van, vagy nem egy cég működteti, hanem a világon az összes számítógépen fut, és nem lehet megállítani, nem lehet cenzúrázni.

Fotó: Cosmopolitan

– Hogyan indultál?

– Amikor kisfiú voltam, a számítógép volt a mindenem, és nem feltétlen a játékok érdekeltek, sokkal inkább az, hogy hogyan lehetne pénzt keresni. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az internetet lehet rosszul használni, de előnyünkre is. Ha meg akarsz tanulni valamit, ami érdekel, az internet ad egy perspektívát. Történeteket olvasol arról, hogy a Szilícium-völgyben 16–18 éves gyerekek milyen start-upokat csinálnak, milyen technológiákon dolgoznak, mennyire más a mentalitás. Rájössz, hogy ne az egyetemekre alapozz, hanem magadat építsd fel.

– De mégis hogyan lett a tied egy sikeres vállalkozás? Megtaláltad a piaci rést vagy ez a jövő vállalkozása?

– Egy kicsit mindkettő. Érdekelt a banki világ és a tőzsde, hiszen nagy vállalkozások születtek hasonló témában.

– A bankszféra offline része is érdekelt?

– Az annyira nem. Az a tendencia a fiatalok körében, hogy ezeknél az új bankoknál akarnak bankolni, Európában pedig senki nem kínált hasonlót egyéni felhasználóknak.

– A te céged mivel kínál többet?

– Az évi kamat az ütőkártyánk, valamint az, hogy teljesen bebiztosítjuk a felhasználó bankszámláját. Európában van arra rendelet, hogy 100 ezer euróig a bankok be kell biztosítsák a számládat, de ha neked több pénzed van, és feltörik a bankszámládat, akkor ez vajmi kevés. Mi teljes összeget biztosítunk. Ezen kívül azon dolgozunk még, hogy az országok közötti valutaküldés nálunk legyen a legolcsóbb. Cégeknek ez hatalmas előny.

– Hogyan viszonyulsz a pénzhez?

Hirdetés

– Londonban kaptam egy jó tanácsot egy nagy befektetőtől, ő azt mondta, hogy a pénz csak egy eszköz. Ha jó a vállalkozásod, a legegyszerűbb az, hogy pénzt kérj rá. Az viszont nem egyszerű, hogy rábólintsanak.

Berlinben az tetszik, hogy nagyon sikeres vállalkozók lazán viszonyulnak az élethez, a pénzhez.

Ha kell pénz, és látnak benned potenciált, odaadják neked. Amúgy a pénzről azt gondolom, hogy az a fontos, hogy meglegyen az az összeg, amitől boldog vagy. Ezt elérni elég.

– A Z generáció sokkal többet lát a világból. Mit gondolsz, mik az előnyeitek és a hátrányaitok?

– Lehet, hogy többet látunk, de kérdés, hogy többet tapasztalunk-e. Egy dolog olvasni valamiről, más dolog ott lenni és megélni. Ha hazánkról beszélünk, akkor tény, hogy nem sokaknak adatik meg a lehetőség, hogy világot lássanak, főleg fiatalon. Az iskola elvégzése után nem az utazáson van a fókusz, hanem a továbbtanuláson, a karrieren. Ez nyugaton teljesen más. Hagyják a fiatalt érvényesülni. Ha nincs perspektívád, akkor nem tudod, hogy mi a csúcs, és, mit kéne elérni. Nekünk nagy előnyünk, hogy bármilyen forrást elérünk a világhálón, ingyen. 

Fotó: Cosmopolitan

– Mi az, amit a korábbi generációktól kaptál?

– Talán azt, hogy fontos, hogy kit ismersz, hogy kihez tudsz fordulni. Az én karrierem is úgy kezdődött, hogy otthagytam az egyetemet, és elmentem egy berlini multihoz dolgozni. Hat hónapig az volt a feladatom, hogy nézzem, mit dolgoznak, besegítsek, valamint, hogy dolgozzak egy olyan ötleten, amit ebből a nagy vállalatból ki lehet forgatni, és új vállalkozásként elkezdeni. Látták, hogy szolid az ötletem, befektettek, így ők adtak talajt nekem, nekünk. 

– Mit várnál el még? Hogyan lehetne a fiatal vállalkozásokat segíteni?

– Hogy, amennyiben valakinek a tőkéje engedi, fektessen be a fiatalokba. Kelet-Európában az az út, hogy befejezel egy egyetemet, elhelyezkedsz egy multinál, ott építed a karriered. Szóba sem jön, hogy mondjuk két évet magadban dolgozz, abban, amiben te jó vagy, hogy fejleszd magad és indíts saját vállalkozást.

Sokan vannak, akik más utat választanának, ha lenne rá lehetőségük. Ha lenne egy ösztöndíj-program, amely lehetővé teszi, hogy az alapvető dolgokat megengedhesd magadnak, miközben te a saját vállalkozásodat építed.

Ennek hiányában érthető, hogy a szülőnek nehéz elfogadnia, hogy nem mész egyetemre, nem tanulsz szakmát, és a támogatásukból élsz. Amerikában és Nyugat-Európában van ilyen program, 21 év alattiakat támogatnak, és úgy tudom, itthon is van, de annyira alacsony összeget lehet pályázni, hogy képtelenség lenne megélni belőle. 

– Hogyan látod a saját és a te generációd jövőjét?

– Számomra az lenne a legfontosabb, hogy felnőtt vállalkozóvá váljak. Van még pár ötletem, amit meg akarok valósítani, oda kellenek az erőforrások. A generációmnak pedig egyre több lehetősége van, szétmegyünk a világban. Most már bárhonnan lehet dolgozni, így egyre inkább nyitottabbak lesznek a fiatalok arra, hogy máshol is kipróbálják az életet. Hogy hogyan lehet visszajönni és várost fejleszteni, ez más kérdés. Erre még nem tudom a választ. 

Lapozz bele a júliusi lapszámunkba: