Minél csúnyább, annál szebb a maszkura

Nagyon várjuk már a tavaszt, így eltemettük Ilyést. Farsangtemetés Hargita megyében. 

Idén huszonharmadik alkalommal verbuválják össze a Hargita megyei hagyományőrző csoportokat, akik színes, humoros maskarába öltöztetve búcsúztatják a telet. A Hargita Megyei Kulturális Központ pártfogásával megtartandó hagyományos rendezvény kihagyhatatlan: örök élmény az egész napos vígasság, a megelevenedő népi humor és a székely vendégszeretet.

 

Az ősrégi szokást, a nagyböjt előtti télbúcsúztatást elevenítette fel a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), amikor több mint két évtizeddel ezelőtt először megrendezte a Megyei Farsangtemetést: a húshagyó kedd előtt tartandó vígasságon minden évben más település vendégeli meg a megyebeli maszkurákat. A szervezők mintegy tucat település hagyományőrzőit verbuválják össze, akik különböző humoros, groteszk jelmezbe öltözve énekszóval végigjárják a települést, kis jelenteket adnak elő.

Fotó: Mihály László

Indul a menet

Bányászok, alkalmi cigányok, asszonyoknak öltözött férfiak, a keresztvivő és a kakaskoszorús vezeti a sort – a mondás szerint a maszkura minél csúnyább, annál szebb. A rituális temetés menetrendje vidékenként változik, a gonosz, hideg telet viszont rendszerint felöltöztetett szalmabábu jelképezi, aki súlyos beteg, sőt, haldoklik. Amikor a bábu „kimúlt”, kezdetét veszi a siratás: se szeri, se száma a sirató asszonyoknak, vagy az asszonyruhába bújt, rikácsoló férfiaknak.

„Meghótt már a vén Dobai, nem is volt már ő korai” – visszhangzik a sirató. A szöveg ugyan változó, a séma azonban azonos: kifigurázva siratják a jómódjában elhunyt Ilyés, Dobai vagy Döme névre keresztelt bábut, nem ritkán keresetlen szavakkal illetve a falubelieket, versbe foglalva a legzamatosabb pletykákat.

Fotó: Mihály László

„Siratóasszonyok, gyászos gyülekezet! A végbúcsú órája immár elérkezett. Akit körülállunk itten, annak immár vége, nemsokára lészen csendes pihenése” – kezdi a pap a siratók jajveszékelése közepette. A szalmából készült Illyést „tizenkét felesége, ötvenkét nagy gyermeke és háromszázhatvanöt unokája” búcsúztatta, a siratóasszonyok némelyike „majd belédöglik” a nagy fájdalomba. A meggyászolt bábut ezek után utolsó útjára kíséri a maszkura-had, majd miután a falu apraja-nagyja és a víg farsangozók is búcsút vettek Illyéstől, lángra lobbantják a szalmabábut, majd táncra perdül a díszes társaság.

Felkarolt hagyomány

Hirdetés

A szervezett formában először 1993-ban megtartott Hargita Megyei Farsangtemetés mára valóságos turisztikai kuriózummá nőtte ki magát, amelyre gyakran igen messziről is érkeznek a látogatók „csudát látni”. Az év első felének talán leglátványosabb, legszínesebb eseménye a turisták mellett néprajzkutatókat, antropológusokat és számtalan fényképészt vonz a térségbe.

Fotó: Mihály László

A hagyományosan húshagyó kedd előtti szombaton tartandó farsangtemetés helyszíne évről-évre változik, tavaly a Fiság mentén, a Csíkszentgyörgyhöz tartozó településeken űzték el a telet, idén a Kászonokban találkoznak a hagyományőrzők.

„Bikaölés” a Kászonokban

Igazán különleges élmény vár azokra, akik idén csatlakoznak majd a vígassághoz: a kászoniak ugyanis bikaütéssel búcsúztatják a farsangot: a bikát leütik, elégetik, majd eljárják a farsang utolsó táncát. A bábuból megmaradt parázsló szalmát a közeli patakba rugódják, hogy azt jó messzire vigye a víz.

Van áldomás is bőven

A házigazda faluközösség asszonyai rendszerint napokig készülnek az eseményre: a maszkurákat kísérő bámészkodókat farsangi fánkkal, csörögével, túróval, főtt pityókával, zsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal, hagymával és savanyú káposztával kínálják meg, és persze elmaradhatatlan a szilvapálinka, a fűszeres forralt bor és a meleg tea. S ha a látogató igen eltátja a száját, ábrázatát – szerencsehozó gyanánt – korommal kenik be a helybéliek.

Fotó: Mihály László

A népi szexualitás kibontakozása

A hagyomány szerint mellesleg a húsvétot megelőző nagyböjt előtt beékelt télbúcsúztató lehetőség, hogy az ember testi vágyait teljesíthesse, humorral és színjátékkal szorongásait, a feszültséget levezethesse, hogy majd a böjt idején ismét a befele fordulásra, a lélek ápolására kerüljön a hangsúly. Nem ritka tehát, hogy explicit, szexuális töltetű jeleneteket adnak elő a maszkurások, a malac viccek is gyakoriak, illetve Ilyés maga is szemérmetlenül kitárulkozik a látogatók előtt: a maszkurások répából és krumpliból varrnak férfiasságot a szalmabábunak.

A Hargita Megyei Farsangtemetés nemcsak a hagyományőrző csoportoknak ad évente lehetőséget a találkozásra, hanem a farsangbúcsúztató szokás és hagyomány életben tartásának és felújításának eszköze is, véli Ferencz Angéla néprajzkutató, a HMKK vezetője.