Nindzsák nem csak a filmekben léteznek

A nindzsalány – legtöbben csak így ismerik Kézdivásárhelyen. Egy egész város izgult érte először a magyar, majd a román Ninja Warrior versenyen, amelyeken egészen elképesztő teljesítményt nyújtott. Kisportolt testű, kedves arcú lány, meglepően szerény, és termetéhez képest valószerűtlenül erős. A sport mindennapos számára, és azon túl, hogy saját mércéjét akarja megugrani minden versennyel, elköteleződve tanít gyerekeket is: természetesen nindzsafortélyokra. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Kis Ilka két és fél éves volt, amikor először kapcsolatba került a bonyolultabb mozgás első formáival – volt kitől örökölnie, édesanyja atléta volt, a mai napig a helyi mazsorettcsoport vezetője. Ilka is sokáig forgatta a mazsorettbotot, de aztán szintet lépett és keményebb sportra váltott: télen sí- és snowboardoktató, amikor pedig már nincs hó, erőversenyekre készül. Crossfit-edzésekkel tartja formában magát egész évben, ez már életforma nála, a nagy szerelem. Ebben a sportágban is szép eredményei vannak: 2018-ban országosan a top 3-ban volt női kategóriában, 2019-ben a hetedik helyen.

 – Hogyan csöppentél bele a nindzsavilágba? Nem feltétlenül egy női terep ez…

– Ez az a kérdés, amire sosem tudom a pontos választ. De talán a testvérem indított el ezen az úton, ő Budapesten él, hallott a Ninja Warriorról, és bátorított, hogy próbáljam meg.

Értem, de az ember csak úgy nem megy oda… Komoly erő kell egy ilyen versenyhez.

– Van sportolói múltam, tehát attól nem féltem, hogy kudarcot vallok. Kiskorom óta mozgok valamit, gyakorlatilag a tornateremben nőttem fel, anyukám mellett. Az iskola után sportegyetemet végeztem, és pár éve kezdtem el komolyabban a Crossfit-edzéseket, napi rendszerességgel. Ez lett a függőségem, sokat segített a nindzsaversenyekre való felkészülésben. De az első évad után rá kellett jönnöm (a magyar nindzsaversenyen kétszer indult – szerk. megj.), hogy a Crossfit nem elég a legjobb eredmény eléréséhez. Mivel télen sí- és snowboardoktató vagyok, ez az időszak kiesik a felkészülésekből, s ez sokat nyom a latban az ilyen erőversenyeknél. Folyamatosan a nulláról építem fel magam a szezonra.

Azért egyik verseny után sem kellett szégyenkezned…

– Az első magyar versenyen az epizódfináléban estem ki, a román versenyen a legjobb női versenyzőként végeztem, a második magyar szereplésemről jobb, ha nem beszélünk. A második magyar verseny után volt a romániai, oda úgy mentem, hogy megmutassam, ügyes vagyok, és ott a helyem.

Miért nem emlékszel szívesen a második magyar szereplésre?

– Nem mindegy, hogy az ember milyen lelkiállapotban megy oda, ez meglátszik a teljesítményén. Minden kicsit a szerencsén is múlik, és azon, hogy abban a pillanatban fizikailag és mentálisan milyen állapotban vagy, mennyire készült fel a tested és az elméd a versenyre. A második magyar nindzsaverseny ezen múlt. Ott a selejtezőben, banális feladaton buktam el, mert eleve úgy indultam neki, hogy nem éreztem támogatást magam mögött. És az ilyeneken nagyon sok múlik. Nem beszélve a várakozásról.

Reggel odahívnak, de este kerülsz sorra, ha továbbjutsz, éjszaka jutsz az epizódfináléba, és reggel van, amire minden forgatásnak vége. Ha szavalni kéne is, el lennél fáradva már erre, nemhogy erőd legyen.

Aki esetleg még nem látott egy ilyen versenyt, hogyan képzelje el?

– Az akadályokat nem lehet előtte kipróbálni, a hivatalos nindzsacsapat mutatja be és mondja el a szabályzatot. Az első körben mindig öt akadály van: egyensúly, átlendülős, trambulin, mászás és a nagyfal. A második pálya az epizódfinálé, oda a legjobb 25 versenyző kerül be, onnan pedig a 15 legjobb megy tovább. Időre megy a feladat, és attól is függ, hogy továbbjutsz vagy sem, hogy mikor esel le egy-egy akadályról.

Milyen pluszt ad neked ez a sok erőverseny?

– Szeretem a nem hétköznapi dolgokat, ami nem a hétköznapi ember kedvence. Változatos. Extrém. Ettől jobban érzem magam.

Erős nőnek érzed magad?

– Igen.

Szellemileg is?

Hirdetés

– A romániai verseny óta minden hónapban visszanézem a futamomat, mert amikor holtpontom van, csak ez lendít át rajta. Hogy ott, akkor meg tudtam csinálni. Ekkor summázom, hogy jó úton vagyok.

Mi motivált a gyerekeknek szóló edzések elindításában?

– Az ötlet ősszel fogalmazódott meg bennem, a műsor után. Budapestről nem akartam hazajönni soha többet, ott akartam élni. Nagy dilemma volt, hogy jöjjek vagy maradjak. Akkor kiötöltem, hogy csinálok egy termet, ahol a gyerekek kitombolhatják magukat, és játszva fejleszthetnek egy rakás képességet.

Önerőből megvalósítottuk, a gyerekek imádják.

Egy rakás képességet fejleszt – ezt mondod. Pontosan mit?

– Koordináció, erő, koncentrációs képesség. De olyan pozitív visszajelzés is volt, hogy amióta hozzám jár edzeni a gyerek, sokkal fogékonyabb lett, jobban tanul, figyel órán, jobban teljesít az iskolában is.

Ha egy-egy sportban a gyerek motivált, akkor az az edző eredménye is. Kézdin te vagy A nindzsa, sok gyerek látott a tévében, és olyan akar lenni, mint te. Példakép lettél. Hogyan kezeled?

– Egyáltalán nem tudom kezelni. A dicséretet sosem tudtam, sokszor egy köszivel rendezem le. De imádom a rajongásukat, néha viszont meglep, hogy ekkora hatással tudok lenni rájuk. A legjobb mégis az, amikor a gyerekek saját képességeiket felülmúlva, szinte önkívületi állapotban mondják el, hogy milyen jó edzés volt az aznapi. Pedig akkor is ők maguk tettek hozzá, nem én. Mégis, nekem köszönik meg.

Indulatos tudsz lenni?

– Néha kitör belőlem, de általában tudom kontrollálni magam. Versenyen sosem mérgelődöm, mert a saját hibámból teljesítek úgy, ahogy. Az emberek annyira tudnak haragudni magukra! Nem mondom, hogy én nem gondolkodom el aznap éjszaka, hogy húzhattam volna erősebben az evezőt, de majd holnap jobban teljesítek. Így alszom el.

Mit gondolsz, miben segít az erőverseny?

– Jobban kontrollálom az érzéseimet. Ha bemegyek az edzőterembe vagy kiszaladok a Perkőre (Felső-Háromszék oltárhegye – szerk. megj.), biztosan jobban leszek, bármilyen érzelmi hullámvasúton vagyok éppen. A súlyemelésnél pedig minden düh ki tud jönni az emberből, probléma megoldva.

Szekler Ninja

Kis Ilka tavaly tavasszal szervezte az első országos nindzsaversenyt, amelyre gyerekek és felnőttek egyaránt jelentkezhettek. Percek alatt teltek be a helyek, 60 gyerekkel és 22 felnőttel zajlott le a verseny, akik az ország több területéről érkeztek. Közben, ezzel egy időben, megalakította a Szekler Ninja Clubot, így biztosan hagyományt teremt a versenyekből.

A Ninja Warrior egy franchise-rendszerben működő vetélkedő, amelyen különböző akadályokon és fordulókon túljutva lehet elérni a Ninja Warrior címet. A japán Sasuke verseny mintájára készült, és legalább 18 ország vette már át a formátumot, így Magyarország (2017, 2018) és Románia (2018) is. Annak a versenyzőnek, akinek minden fordulón sikerül túljutnia, a Midoriyamával kell szembenéznie, melynek legyőzéséhez óriási erő szükséges. A verseny hatalmas pénznyereménnyel jár.

Fotó: Máthé Zoltán, Ninja verseny