ARCHÍV Sir David Attenborough: „Nem a bolygót kell megmenteni, hanem magunkat”

Tanúvallomásnak szánta Sir David Attenborough utolsó filmjét, mellyel életművére is feltette a koronát. A 94 éves természetfilmes saját életén keresztül mutatja be, hogyan tette az ember tönkre életterét, és hogyan tudná még mindig megmenteni azt. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin januári számában jelent meg.)
Hirdetés

Az Egy élet a bolygónkon (A life on our planet) egyszerre sokkoló, könnyfakasztó és tudományosan megalapozott, épp ezért gyakorol elementáris hatást a nézőkre: a film az erre létrehozott oldala szerint 98 százalékuknak tetszett. Az alig másfél órás alkotásban a brit természettudós, természetfilmes utolsó pillanatban figyelmezteti az emberiséget a bolygó tönkretételével együtt járó veszélyekre.

Elmondja, 94 évesen ezt személyes felelősségének érzi, filmjét tanúvallomásnak szánja. 

David Attenborough élete nem volt mindennapi, megadatott neki a lehetőség, hogy az elsők között csodálkozzon rá – és mutassa be tévénézők százezreinek – bolygónk élővilágára. Az amazonaszi esőerdőktől a pólusokig, óceánok mélyéig mindenhova eljutott, filmjeiből tudtuk meg, mennyire sokszínű és csodálatos világ vesz körül. 

Utolsónak szánt alkotásában is ezt próbálja bemutatni, pesszimistább hangvétellel: mindazt a pusztítást veszi számba, amit az egyre népesebb emberiség gyakorolt környezetére egy emberöltő alatt. Hogyan jutott a kihalás szélére a bolygónk élőlényeinek jelentős hányada,

hogyan irtottuk ki az óceánok élővilágának 80 százalékát, miként sikerült megtizedelni azt a 65 millió éven keresztül kiépült biológiai sokféleséget, felborítani azt a törékeny egyensúlyt, mely a Földet az emberi élet számára legbiztonságosabb hellyé tette. 

„Az én életemben történt, a szemtanúja voltam” – mondja Attenborough. 

A nyitóképek egy Csernobil közeli kísértetvárosból indítanak, bemutatva, hogyan válhat 48 óra alatt egy 50 ezer lakosú nagyváros alkalmatlanná az emberi életre. A választás nem véletlen: a neves természettudós szerint ilyen, az emberi élet számára alkalmatlan hellyé válhat bolygónk is, ha nem lépünk mielőbb. Emlékeit felidézve mutatja be, mennyire kiterjedt volt a vadon gyermekkorában, karrierje kezdetén, és hogyan szűkült egyre a következő évtizedekben. A növekvő iparosodás, az óceánok nyakló nélküli kiaknázása, az olajpálma-termesztéssel összefüggő, egyre nagyobb méreteket öltő erdőirtás oda vezetett, hogy a Föld történetének legstabilabb időszaka, a holocén összeomlóban. Az óceánok képtelenek elnyelni az emberi tevékenység által termelt hőt, a Föld elveszíti jégtakaróját, átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal nőtt. 

„A bolygónk elleni támadásunkkal nem kevesebb, mint az élet alapjait változtattuk meg”

– mutat rá Attenborough, előrevetítve a katasztrófát, mely a következő évtizedekben-évszázadokban vár a folyamatosan növekvő emberi fajra, melynek kizsákmányoló életmódját bolygónk véges forrásai egyre kevésbé képesek biztosítani. 

Hirdetés

A bolygót féltjük, holott magunkat kellene – mondja a természettudós, aki szerint a klímaváltozás ugyanúgy alkalmatlanná teszi a Földet az emberi életre, mint az atomerőmű-baleset Csernobil környékét. 

De ahogy az ukrán kísértetvárosokat is visszahódította magának a természet, úgy a bolygó is megújul. Az élővilág biztosan megmarad, figyelmeztet a tudós, az ember azonban nem feltétlenül. 

Sir David Attenborough filmjének nagy ereje, hogy nemcsak vészharangot kongat, hanem megoldásokat is kínál: a fenntartható energiaforrásokra való áttéréssel meg tudnánk menteni a bolygót és vele magunkat is.

„Az élővilág alapvetően napenergiával működik” – mondja. Az erdőirtások leállítása a szárazföld, a halászat időszakos betiltása az óceánok élővilágának regenerálódását eredményezné. A mértéktelen húsevés csökkentésével vissza lehetne szorítani a megművelt területeket és helyet teremteni a visszatérő vadvilágnak. 

„Csak azt kell tennünk, amit a természet mindig is tett, az élet rejtélyét rég megoldotta” – jelenti ki Attenborough. Egy faj akkor él túl, ha minden más jól működik körülötte, és ez a többi faj felett uralkodni akaró emberre is érvényes. Az emberiség megoldhatja az előtte álló problémát, ha elfogadja ezt a valóságot, ha gondoskodik a természetről, az is gondoskodni fog róla – hangzik a végkövetkeztetés. Eljött az idő, hogy az ember újra egyensúlyban éljen a természettel, nincs más választása – ezen múlik, hogy a jövője pokol lesz, vagy mennyország. 

Sir David Attenborough – az 1926. május 8-án született angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A magyar nézők számára híres trilógiájával vált ismertté: Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai. Népszerű filmjei Az első édenkert és az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban. Munkásságáért 1985-ben lovaggá ütötték, számos díjat kapott. A BBC az ő programigazgatósága alatt kezdett el színes filmeket sugározni. Szeptemberben Instagram-fiókot is nyitott, az első, a klímaváltozásra figyelmeztető videóját 18 millióan látták. Az azóta zárolt fióknak 6,2 millió követője van.

Fotó: Netflix

Friss lapszámunkat alább kérheted:

Hirdetés