A NASA-ig repítő pofon

„Repülősóért kapkod a lelkem, és elönt a kétségbeesés: milyen hosszú távú céljai lesznek annak a kisfiúnak, akinek most a legfontosabb célkitűzése, hogy jól pofán vágja Gergőt? Katona lesz? Netán vadakat terelő juhász? Hogy célját sikerült-e megvalósítania, azt már soha nem fogom megtudni” – gyorsteszt célokról és személyiségjegyekről. Demeter Melinda pedagógust mellbe vágta, amit az iskola felé siettében hallott.

Két aranyos, elsősforma kisfiú ráérősen baktat az iskola felé. Már csak néhány perc van nyolc óráig, így sietősen elkerülöm őket, amikor megüti a fülemet egyikük csicsergő hangja:

Azt a célt tűztük ki Norbival…

Nocsak kapja fel bennem fejét a pedagógus milyen kicsi, és milyen választékosan fogalmaz! És milyen céltudatos már ebben a zsenge korban! De mielőtt a pedagógusi munka hatékonyságát és eredményességét dicsőítve elmerülnék a szakmai elégtétel rózsaszín felhőjében, és lelkem boldog hallelujába kezdene, máris folytatja:

Azt a célt tűztük ki Norbival, hogy jól pofán vágjuk Gergőt. Nagy bottal fogjuk…

Hogy mit fognak a nagy bottal tenni, azt már nem hallom a nyolc órát jelző harangszótól, na meg a bennem összeomló világ robajától. Repülősóért kapkod a lelkem, és elönt a kétségbeesés: milyen hosszú távú céljai lesznek annak a kisfiúnak, akinek most a legfontosabb célkitűzése, hogy jól pofán vágja Gergőt? Katona lesz? Netán vadakat terelő juhász?

Hogy célját sikerült-e megvalósítania, azt már soha nem fogom megtudni. Csak merem remélni, hogy Gergő megúszta pofán vágás nélkül. Mindenesetre ez a kis jelenet elindított bennem egy gondolatsort. Figyelni kezdtem magamat és a világot kizárólag a célrendszer szempontjából. Végül néhány hét (vagy hónap?) múlva, a fürdőkádban üldögélve született meg az alábbi következtetés. (A legjobb, inspiráló gondolataim mindig fürdés közben jönnek, így az alábbi korszakalkotó gondolatok megszületését megelőzően igen magas volt a vízszámlánk. Szerencsére ezt a férjem jól tolerálja, mert minden előképzettség és a témában való elmélyült kutatás híján is tudja, hogy a cél szentesíti az eszközt. Vagy nem?)

Szóval jöjjön hát a célok csoportosítása a tudományosság igénye nélkül, amolyan homemade módra:

  • Az első csoportba sorolnám azokat a célokat, amelyek a világ átalakítására, szerencsés esetben jobbá tételére irányulnak. Itt gondolhatunk Széchenyi-kaliberű emberek, tudósok, kutatók, művészek céljaira, de az átlag, hétköznapi emberek világmegváltó céljaira is akár, amilyen lehet egy jótékonysági akcióban, egy önkéntes tevékenységben való részvétel, a szegények és elesettek, a rászorulók támogatása, a környezetvédelem, szóval bármi, ami a világ megváltoztatását célozza.
  • A második csoportba azokat a célokat sorolnám, amelyek az egyes ember személyes életére vonatkoznak. Ide tartozik az összes cél, amely az ember boldogulását szolgálja, kinek-kinek egyéni igénye szerint (anyagi javak megszerzése, emberi kapcsolatok alakítása, munkahelyi sikerek, szórakozás stb.). 
  • A harmadik csoportba tartoznak a legalantasabb célok, amelyek az első vagy a második célcsoportnak rendelődhetnek alá, de akár független, szuverén csoportot is alkothatnak. Ide tartozik a bevezetőben is felvázolt cél, amely a másik ember aláaknázására irányul, vagy azért, mert az egyén így kívánja befolyásolni a világ alakulását, vagy azért, mert így látja az egyéni boldogulását megvalósíthatónak, vagy csak simán személyiségi jegyek által meghatározva (lásd: irigy, frusztrált, gonosz, energiavámpír, pszichopata, neurotikus, szadista, fanatikus stb. egyének), akiknek a másik ember bántása örömet okoz, energiához juttatja, enyhíti frusztrációjukat. Ezen célok elérése történhet verbális eszközökkel (sértegetés, megalázás, leszólás, kigúnyolás, cikizés, pletyka, alaptalan vádaskodás, gyalázkodás, megfélemlítés), de a fent említett fizikai erőszak alkalmazása által is (ököllel, bottal, pisztollyal, mellényre erősített robbanószerkezettel, teherautóval stb.).

Ez tehát az én rögtönzött, empirikus, minden tudományosságot mellőző kutatásom eredménye. Most pedig következzen egy általam összeállított, kicsit sem komoly teszt:

Ha Önnek a legtöbb célja az egyes csoporthoz sorolható, akkor gratulálunk! A szűkebb és tágabb környezetének igen hasznos tagja, nevét valószínűleg több tízen, százan, akár több ezren is imába foglalják, valahol már készül a gipsz öntőforma az önről állítandó szoborhoz.

Ha Önnek a legtöbb célja a második csoportból kerül ki, akkor Ön szerencsés és reményeink szerint boldog ember. Szépen halad az egyéni boldogulás útján, próbáljon becsempészni többet az első csoport céljai közül, hogy közösségének minél hasznosabb tagja legyen!

Ha az Ön céljai többnyire a harmadik csoportból kerülnek ki, akkor baj van! Javasoljuk, vizsgálja meg, hogy a világ megváltoztatását vagy az egyéni érvényesülését segítenék-e ezek a célok! Ha igen, próbáljon más utakat keresni ehhez (mint például tolerancia, türelem, empátia, segítőkészség, szakmaiság, szorgalom, kitartás, becsületesség). Ha e célok még csak nem is az első két csoportnak vannak alárendelődve, akkor sürgősen kérje pszichológus szakember segítségét!

Az azért mindenképp megnyugtató számomra, hogy vannak még nemesebb célkitűzései a mai gyerekeknek is a bevezetőben felvázoltnál. Egy ismerősöm  hatéves kisfia lelkesen meséli, hogy ő a NASA-nál fog dolgozni. „Édes fiam, ahhoz nagyon, de nagyon sokat kell tanulni” törné le szarvacskáit anyukája. A fiúcska gondolkodik, szemmel láthatóan vívódik. Mert a NASA az mégiscsak a NASA, ezt már egy hatéves is tudja. De nagyon-nagyon sokat tanulni… az azért nem annyira kecsegtető. Ám nem adja fel. Végül felcsillanó szemekkel találja meg a megoldást: „Akkor bakter leszek a NASA-nál!”

Na, ennyit a célokról.

Kiemelt kép: Shutterstock