Gergely Orsolya: A sikeres férj is lehet státuszszimbólum

Az anyagi javak felértékelődésével a fogyasztói szokások folyamatosan alakulnak. A kínálati lehetőségek csak egyre szélesednek, de legyen offline vagy online a mozgásterünk, vásárolunk és fogyasztunk. Illetve választásainkkal (és azok kommunikálásával) folyamatosan üzenünk: melyek számunkra a követendő értékek, mit tekintünk prioritásnak, vagy épp mit engedhetünk meg magunknak.

Egyszerűen fogalmazva az egyén társadalmi, gazdasági és piaci helyzetének nyilvánvaló, értelmezhető és külső jelzését státuszszimbólumnak nevezzük. Ezek: magasan indexelt társadalmi javak, amelyek abban az adott közösségben nemcsak anyagi, hanem társadalmi értékkel is bírnak; sokak által vágyott, drága, vagy nehezen megszerezhető, vagy kevés van belőle, vagy ritkaságszámba megy, vagy univerzális érték kapcsolódik hozzá.

A státuszszimbólum olyan objektumként vagy pozícióként határozható meg, amely az egyén anyagi helyzetét és/vagy társadalmi pozícióját is jelzi,

amelyek a társadalom bizonyos rétegeitől elkülönítik, másokhoz meg hozzákapcsolják tulajdonosát. A státuszszimbólumok világszerte változnak. Bizonyos helyeken jachtokat, divatos órákat, magánrepülőgépeket, luxusautókat jelent, míg másutt a dadus, házvezetőnő, vagy épp a gyermekek iskolája jelzi az adott egyén, család társadalmon belüli helyzetét.

New Yorkban úgy vélik, hogy a gyerekek nevelése meglehetősen sokba kerül, így aki nagy családot vállal, az magasabb státusnak örvend. Az Egyesült Királyságban a norvég dadus hordozza a család pozícióját.

1989 előtt az autó számított státuszszimbólumnak, még akkor is, ha Lada, Dacia vagy épp Trabant volt.

No meg a külföldi út, mivel akkoriban útlevet sem nagyon látott az ember, nemhogy más országot (noha szinte csak Csehszlovákia, Jugoszlávia, vagy Szovjetunió volt „elérhető”). Nemcsak történelmi korok, de az életkor is meghatározó és a nem is. Míg például kisiskolásoknál az okostelefon birtoklása, nagyobbaknál a telefon márkája egyfajta státuszszimbólum, egyetemistáknál az egyetem városa, az albérlet helye és minősége, addig a felnőtteknél ez már annyira nem számít annak.

Kutatások azt mutatják, hogy míg férfiak esetében a nagyon drága autók (pl. BMW), szuperdrága karórák, vagy rangos sporteseményeken való részvétel a leggyakoribb státuszszimbólumok, addig a nők esetében más dolgok jelzik a magasabb társadalmi helyzetet.

Népszerűség

Nőknél a közösségi oldalon a fotókra, posztokra, megosztásokra, csoportokban való megnyilvánulásokra kapott visszajelzések száma is egyfajta státuszszimbólumként jelenik meg. Minél népszerűbb valaki, annál jobb a megítélése, és ezt akár anyagi tőkévé is át tudja konvertálni.

Designer termékek

Bár nálunkfelé és főleg mostanság kevés a megmutatkozási lehetőség, de a designer táskák és a designer ruhák itt is státuszszimbólumként jelennek meg. Nagyváradi barátaimtól hallottam ezt a megnevezést, amellyel egy csíkszeredai bőrdíszműves táskáit nevezték: identitáska.

Akinek ilyen van, arról rögtön legalább két dolgot lehet tudni: azt, hogy magyar, és megengedheti magának.

A ruhákkal is ugyanez van: bár a turkáló még mindig kicsit olcsóbb, és bár már mindenhol vannak kisebb-nagyobb bevásárlóközpontok, aki designer ruhákat hord, annak az átlagnál magasabb a társadalmi helyzete.

A sikeres férj

Ma már nem azokat az időket éljük Erdélyben, ahol apa, fiútestvér vagy férj nélkül ne léphetne ki egy nő az utcára, ne intézhetné egyedül a dolgait. Mégis

a házas nő magasabb társadalmi státusznak örvend, mint az egyedülálló – főleg, ha sikeres a férj.

Ez a férfiak esetében csak ritkán van így, hogy a sikeres feleség a férj társadalmi státuszát emelné, fordítva viszont gyakran.

A női test

Igen, ez is lehet státuszszimbólum a nők körében. Egy férfinak talán elég kiszállni a luxusautóból egy luxuskarórával, hogy mindenki tudja, ő a társadalom felsőbb rétegéhez tartozik,

nők esetében a kinézet az öltözeten túl minden téren nagyon jelentősen meghatározza a társadalmi státuszt.

És nem a botox árára kell gondolni rögtön, de tudjuk, hogy az egészséges táplálkozás, a rendszeres sportot sem mindenki engedheti meg magának, ha nem is mindig minden pénzkérdés.

A sport, majdnem profi szinten

A sport egészség, a sport szórakozás, sportolj te is – az édesanyámtól megörökölt Gazdálkodj okosan játékban ilyen szlogeneket lehetett olvasni egyes kártyákon, mely aztán odaléptetett egy adott mezőre, ahol be kellett fizetni a tagsági díjat és kellett futni vagy két kört. Igazán akkor tud egy nő (vagy férfi is) rendszeresen időt és energiát áldozni sportra (és az egészségére), akinek már a helyzete olyan stabil, hogy szánhat napi 13 órát a mozgásra. Így ez is egyfajta státuszszimbólum.

Egzotikus nyaralás, utazás

Míg gyermekkoromban már az nagy dolog volt, ha valaki a Fekete-tengeren nyaral, de a sima sátorozás is a világ legkúlabb dolga volt, manapság már csakis a külföldi, és csakis a luxus és egzotikus utazások számítanak státuszszimbólumoknak, főleg nők körében.

Gyermekek oktatása

Nők esetében az is meghatározó, hogy a gyermekeik milyen oktatási intézményekbe járnak, illetve milyen iskolán kívüli tevékenységekben vesznek részt. Nagyobb korban pedig mindenképp

státuszszimbólumként jelenik meg a választott szak, de az egyetemi város, vagy ország.

A társadalmi fejlődéssel, de akár életutunk során változ(hat)nak azok az jelzések is, amelyek arról tanúskodnak, hogy milyen a gazdasági és a szociális helyzetünk, illetve milyen kulturális értékek mellett foglalunk állást. Persze, nem azért sportolunk, hogy a társadalmi megítélésünk nőjön, nem azért finanszírozzuk gyermekük külföldi tanulmányait, hogy jobb legyen a megítélésünk. Ha nem a kirakat miatt tesszük, nem a „látszat” diktál, akkor ez is rendben van, ahogyan a pénzhez való viszonyunkat is jó nőként újraértelmezni, és ezt sem tanácsos tabusítani.

korábban írtuk

Karen de Sousa Pesse: A nemek közötti egyenlőség elfogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem pragmatikus szükségszerűség is
Karen de Sousa Pesse: A nemek közötti egyenlőség elfogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem pragmatikus szükségszerűség is

A technológia, mérnöki tudományok és matematika (STEM) területén Karen de Sousa Pesse neve világszerte ismert. A Dél-Amerikában született fiatal nő tudásával, elszántságával olyan cégek munkáját segítette az eddigiekben, mint például a Microsoft.