Míg a világ egy részében elképzelhetetlenül fejlett technológiákat alkalmazva, egyre kényelmesebb az élet, addig naponta legalább egymilliárd embernek nincs elegendő ennivalója. A gazdasági fejlődés soha nem látott szinteket ér el, ennek ellenére sokak számára a boldogság még mindig csak messzi vágyálom. Pszichológusok, közgazdászok, közvéleménykutatók és szociológusok kutatásai is rámutattak arra, hogy
Ha megkérdezzük az embereket, boldogok-e vagy elégedettek-e az életükkel, válaszuk fontos információkkal szolgál a társadalomról, annak működéséről. Jelezhet mögöttes válságokat vagy rejtett erősségeket. Mintegy harmincéves utókövetési kutatási eredményeknek köszönhetően ma már sokat tudunk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a „mesebeli” boldogság valósággá válását. Mindannyiunknak megvan a maga genetikai meghatározottsága, viszont a gének és a környezet együttesen határozzák meg az ember életének fő jellemzőit.
A nem és az életkor mellett a mentális és fizikai egészség, a családi tapasztalat, az oktatási rendszer a legfontosabb személyes jellegű meghatározó tényezők. Így az ember boldogságát egy adott időpontban az egész életútja meghatározza. Életének jelenlegi külső jegyei fontosak, de fontosak az előző életút során kialakult személyes vonások is.
Évente mért globális boldogságindex
2012 óta évente mérik a boldogságindexet globális szinten, az alábbi kritériumok alapján:
- az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP)
- a születéskor várható egészséges élettartam hossza
- az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek („Ha bajba kerül, vannak-e rokonai vagy barátai, akikre számíthat, hogy bármikor segítsenek, amikor szüksége van rájuk?”)
- az egyéni szabadság fontos döntésekben („Elégedett vagy elégedetlen azzal a szabadságával, hogy megválaszthatja, mit kezd az életével?”)
- az egyéni nagylelkűség („Adományozott-e pénzt jótékonysági szervezetnek az elmúlt hónapban?”)
- a korrupció mértéke a társadalomban („Elterjedt-e a korrupció a kormányzatban vagy sem?” és „A korrupció széles körben elterjedt a vállalkozásokon belül vagy sem?”)
- pozitív érzelmi állapot („A tegnapi nap folyamán nevetett? Örült? Boldognak érezte magát?”)
- negatív érzelmi állapot („A tegnapi nap folyamán aggódott valamiért? Szomorú volt? Haragudott valakire, valamire?”)
Bruttó nemzeti boldogság
Fenti kritériumok alapján az elmúlt tíz évben mindig a skandináv államok vezettek, és egy kivételtől eltekintve (Új-Zéland) mind európai országokban élnek a legboldogabb emberek. Ezek szerint a finnek, a dánok, az izlandiak, a svájciak, a hollandok, a norvégok, a svédek, a luxemburgiak, az új-zélandiak és az osztrákok a legboldogabbak a világon.
Például mögöttünk áll Magyarország, de messze mögöttünk Horvátország, Portugália és Görögország is. Mit tanulhatunk a listavezetőktől? Ahol nagyobb a nemek közötti esélyegyenlőség, ahol kisebb a politikai, üzleti korrupció, ahol a szociális védőháló jelentős, ahol több öröm jut egy napra, mint méreg, ott lakik a boldogság. Keep searching...
korábban írtuk
Ajándékosztó augusztus: új kenyér és nyárutó
Naptári, csillagászati szempontból nyárutóként tartjuk számon az augusztust, a régi magyar naptárban Új kenyér havának nevezik ezt a hónapot. Bár sokszor az év legmagasabb átlaghőmérséklettel „büszkélkedő” hónapja, régi szokásaiban inkább az őszre utal.
