Ménessy Kinga Kitty: Ülésrend, rangsor, térköz – A hivatalos események alapja a protokoll Protokoll bonbon

Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, mekkora vagy hány napot tart, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. A rejtett üzenetek, a szemmel talán nem mindig érzékelhető, de érezhető, finom apróságok kellemessé, olykor naggyá, magasztossá tudnak tenni egy eseményt. Ezeknek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.

Fotó: Illusztráció: Shutterstock

A rendezvényprotokoll általában a hivatalos eseményeken érvényesül, de ez nem azt jelenti, hogy egy céges partinak, egy zenei fesztiválnak vagy a városnapoknak ne lenne (vagy nem kellene lennie) protokollja.

Mit jelent a hivatalos esemény?

Meghatározása szerint hivatalos rendezvény az, amelyet jogszabály ír elő, vagy amelyet egy közhatalmi szervezet kezdeményez. Hogy teljesen érthető legyen: a március 15-i ünnepségek mindenképp ebbe a kategóriába sorolhatók. A hivatalos rendezvény a közös értékek, hagyományok felidézésére és erősítésére hivatott, ezért a protokoll szabályok alkalmazása, betartása és betartatása szinte kötelező. Protokollos (rendezvényszervező) szemszögből első körben érdemes tudni néhány fontos elemet:

Zónák és a szerepük

Edward T. Hall négy zónát nevez meg: az elsőt nem véletlenül nevezi intim zónának, hiszen ez csak olyan emberek között viselhető el, akik szoros kapcsolatban állnak (például férj-feleség, szülő-gyerek, stb.). Ez 0-60 cm-ig terjed. Ezt követi

a személyes zóna, amely 60-120 cm, és egy bizalmi kapcsolat vagy beszélgetés alatt elfogadott.

A leginkább betartandó a társasági zóna, amely 120-330 cm-t ölel fel, ami pedig e fölött van, azt már nyilvános zónának nevezi. Sokszor hallottuk már a „három lépés távolság” kifejezést, amely tulajdonképpen a távolságtartás tudatos, protokollhoz köthető magatartása, a társasági zóna legjobb alkalmazása.

Ültetés és ülésrend

Hatalmas viták alakulhatnak ki, ellenségek születhetnek, szövetségek mehetnek tönkre amiatt, hogy kit hova ültetünk. Ennyire fontos az ültetés, de főként annak a rendje. Akinek volt már esküvője, tudja, hogy nagyon sok idő és energia megy el erre. Nagyobb és hivatalosabb körökben ez hatványozódik.

Ami az ültetést illeti, a protokoll két rendszert alkalmaz: az angolt és a franciát.

Ezeket leginkább tárgyalásokon, hivatalos vacsorákon és eseményeken kell használni, de egy családi rendezvény alkalmával is segítség lehet. Az angolnál a vendég és a házigazda az asztal két végén ül, szemben egymással, a többiek pedig nekik jobbról és balról foglalnak helyet, rangsor szerint. Ezzel szemben a francia rendszerben a vendég és a házigazda az asztal közepén, egymással szemben foglal helyet, a többi résztvevő pedig nekik jobbról és balról foglal helyet, rangsor szerint. Az ültetésnél a legfontosabb megjegyzendő szabály, hogy

a főhely a jobb oldalon van, ez az ültetési rendeknél is elengedhetetlen.

Ez azt jelenti, hogy az angol rendszer szerint a házigazda utáni legfontosabb személy a jobbról eső helyen ül, a második legrangosabb pedig a balról eső helyen. Ugyanez érvényes a vendéggel érkező személyekre. A francia rendszerben pedig a középen helyet foglaló házigazda utáni legfontosabb személy az ő jobbján, a második legfontosabb pedig a balján foglal helyet. Itt is ugyanez a helyzet a vendéggel érkezők esetében. Ha egy sorba kell leültetni mindenkit, akkor mindig a házigazda az origó, a jobbján lévő hely pedig a főhely, tehát a vendégé. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes elgondolkodni rajta, aki pedig úgy érzi, hogy fontos számára ezt megtanulni, kezdje el gyakorolni. Az alapszabály ismerete a mindennapi életben is egy ütőkártya.

Rangsor és térköz

Ha asztal mellé ültetjük a résztvevőket (mindegy milyen eseményen), a két ember közötti minimális betartandó távolság 70 cm, de étteremben sokszor ráhagynak 80 cm-t is. Nyugodtan mérjük le egy méteressel, ha a szemmértékünk nem megbízható. A mindennapi életben elég, ha az alá- és fölérendeltség elvét ismerjük, mert ez magát a rangsort is megadja (bár ebben az esetben nem nevezhető annak). A rangsorolás szigorú szabályait pedig csak akkor kell ismernünk (de akkor nagyon!), ha államférfiak, diplomaták, magas szintű küldöttségek számára szervezünk eseményt. Itt azonban segítségünkre van a jogszabály, amely ezt szabályozza, ugyanis

minden országnak van egy úgynevezett protokoll-listája, amely ezen személyek rangsorolását írja elő.

Ebben a témában is van „enyhítő körülmény”, hiszen a társadalmi élet annyira sokrétű, hogy abszolút szabályok megfogalmazása nem lehetséges, általában nélkülözhetetlen az alkalom, a résztvevők, a hivatali és egyéb rangok, továbbá a helyi szokások konkrét ismerete.

Ez a „bonbon” a protokoll talán legmagasabb szintjébe engedett betekintést, de fontosnak tartom, hogy ismerősek legyenek ezek a kifejezések, témakörök is. A következő részben – a rendezvények protokolláris hogyanjánál maradva – ígérem, könnyedebb témát taglalok.

korábban írtuk

Gyermekvállalás 40 felett? Miért ne?!
Gyermekvállalás 40 felett? Miért ne?!

A gólya kopogtathat negyvenen túl is. Mert a gólya nem nézi a születési bizonyítványunkat, a korunkat. Csak bepottyantja a kis csomagot a kéményen, mi pedig ott állunk egy csecsemővel, akit be kell illesztenünk a már kialakult életünkbe.