A drogveszély kapujában

Akár be is dughatjuk a fejünket a homokba, s mondhatjuk, hogy „á, nálunk még nem olyan nagy gond a drogfogyasztás, velem, a gyerekemmel úgysem történhet ilyesmi". Mi van, ha mégis? Mire kell figyelnünk, és merre léphetünk, ha segítségre lenne szükségünk.

Lemezlovasként úgy látom, hogy egyre többen fogyasztanak könnyű drogokat. Kezd nagy divat lenni Erdélyben is a molly, vagyis az MDMA. Veszélyes. Főleg a pokemonokra (18 éven aluli „szedjünk be mindent, igyunk meg mindent” - típusú fiatalokra) vagyok mérges, akik fejetlenül, nem tudatosan szedik be a dolgokat, és azokra az emberekre, akik befolyásoljak őket. Eléggé elterjedt a fürdősó használata is. Megcsúsznak tőle. Főként pszichés, viselkedési problémákat okoz. Még ott van a „legális fű”. Kolozsváron is árulták piacon. Egy ismerősöm a második emeletről ugrott le, mert hallucinált tőle (lábai törtek el), a másik meg szaladgált a városban, mert azt hitte, hogy üldözi a vonat. Reménykedjünk, hogy nem lesz trend a heroin, krokodil és a meth drogokból Erdélyben. (DJ Missile [T-boys])
Mivel az egyetem előtt Németországban dolgoztam, felsőfokú tanulmányaim ideje alatt pedig ez a második nyár, amit Amerikában töltök, igen sok helyen találkoztam már olyan emberekkel, akiknek közeli kapcsolata van a drogokkal. Úgy gondolom, hogy az életben sok mindent ki kell próbálni ahhoz, hogy saját magad elmondhasd: mi is az igaz arról, amiről a többiek esetleg csak hallottak. Ezért sokszor igent mondtam bizonyos drogokra is. Próbáltam már kokaint, marihuánát és molly-t. Ez egy itteni pörgő drog, és a közvetlen főnököm adta a munkában. Tulajdonképpen egy szintetikus szer, amivel eddig csak itt, Amerikában találkoztam. Kristályszerű, porrá törik, majd orron szívják fel. Az európai speednek felel meg szerintem. Tavaly próbáltam egyszer, és majdnem letörtem a biciklim pedálját: eszméletlenül felpörögsz tőle, de másnap hullafáradt vagy. A kábítószerek közül egyedül a füvet próbáltam és azt hiszem, hogy nem vagyok semmilyen veszélynek kitéve, ha kéthetente rágyújtok. Jelzem, hogy cigarettázni sosem szoktam. Szerintem az alkohol és a cigi sokkal rosszabb hatással van mind a testre, mind a lélekre. A marihuánától csak nagyokat szoktam enni, kipihentebben kelek reggel, és a légynek se tudnék ártani. (Kassai Balázs, mesterképzős hallgató)
A cigin és az alkoholon kívül az úgynevezett „legális drogokkal“ találkoztam személyesen még az alapképzés éveiben Kolozsváron. Ami a legmegdöbbentőbb, hogy ezekhez a Hașdeuban (a legnagyobb egyetemi kampusz – szerk. megj.) egy üzletben lehetett hozzájutni. Mindezt szórólapokkal népszerűsítették. Ezen 6-7 fajta név, a csomag súlya és az ár szerepelt. Sosem vásároltam, viszont ismerősi körömben voltak, akik igen. Egy alkalommal próbáltam ki egy ilyen legális drogot, de annyira rosszul éreztem magam, hogy többé nem volt kedvem hozzá. Eleinte csak nyugodt lettem, lelassultam. Később le kellett feküdnöm, a végén hánytam tőle. Másokra nem volt ilyen rossz hatással. Azóta mindig kimaradtam a hasonló „bulikból“, mert nekem ez egyáltalán nem volt jó. Az ismerőseim között, illetve azokban a körökben, ahová jártam még előfordult, hogy használtak más drogokat is. Egy alkalommal telefonon rendeltek, és szó szerint házhoz szállították a kész cigarettát egy házibuliban. Az utóbbi időben sem barátok által, sem bulikban, sehol nem találkoztam semmilyen kábítószerrel. Lehet, hogy azért nem, mert nem érdekel és észre sem veszem, ha körülöttem valami ilyesmi folyik.(Kiss Boglárka, mesterképzős egyetemi hallgató)

Nem jó drogfogyasztónak lenni Romániában

A hazai droghelyzet egyre embertelenebb, a szakmai szervezetek hozzáállása kezdetleges, fejletlen, nem csupán az anyagi erőforrások tekintetében, hanem elsősorban a drogpolitika, illetve a szakmában dolgozók alulképzettsége miatt – összegezte dr. Dégi L. Csabaa kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karának egyetemi adjunktusa, addiktológiai szakember.

dr. Dégi L. Csaba

Kik azok a személyek, akik nagy valószínűséggel drogfogyasztók, adott esetben függők lesznek? 

Azt gondolom, hogy nem létezik drogos személyiség. Van egy genetikai előkészítettség, de ahhoz, hogy függőség alakuljon ki, nagyon sok tényezőnek, egyszerre, hosszú időn át kockázatterhelten kell együtt lennie. Egy, a nyáron megjelent amerikai kutatás rávilágít arra, hogy a kötődés időszakában, tehát 3 éves korig, amennyiben az anyával való testi érintkezés nagyon ritka, nagyon felületes, és nem alakul ki a gyermekben az oxitocin nevű hormon, amely az ölelkezésnek, a testi kontaktusnak a hormona, akkor ezek az emberek, a kötődés hiányában nagyobb valószínűséggel lesznek kábítószerfüggőkFontos megjegyezni, hogy ha száz ember kipróbál valamilyen szert, abból körülbelül heten lesznek tartós használók! Egyébként a szakma ma már inkább szerhasználati zavarról beszél.

A gyakorlatban és a prevenciós munkában is azt látjuk, hogy mindenkinek van egy egyéni élettörténete és a kábítószer-használat erre rakódik rá. Az dönti el azt is, hogy az adott személy milyen kábítószert fog keresni. Akiknek a háttértörténetük tele van fájdalommal, általában az ópiátok felé, vagyis a heroin és egyéb nyugtatószerek felé mennek el. Akik viszont zárt családi közösségben élnek, életüket az uralom határozza meg, akiknek szabályozott életük van, ők általában ki akarnak törni, ezért főként extasy-t, vagy egyéb más stimuláns szereket kezdenek használni.

Tehát az egyéni élettörténet keresi magának az utat a drogokon keresztül. Akiknél függőség alakul ki, ott a kábítószernek valamilyen funkciója lesz. Akik például csak hétvégén fogyasztják, esetükben a szer egy bizonyos helyzethez, társasághoz vagy eseményhez kötött. Aki már otthon, egyedül nem tud meglenni a drogok nélkül, ott már a szernek van egy funkciója: ez a személy már nem tud 100 %-ban működni, ha a szer nincs a szervezetében.

Mit tehet a szülő, ha észreveszi, hogy a gyermeke valamit használ?

A korábban említett élettörténetnek szerves része a családi működés is. Ezért számolni kell azzal is, hogy a családban történtek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki kipróbálja a kábítószert. Bármilyen olyan dolog, amely a természetes jutalmazást nem tartja fenn a gyermek életében, és minden, amelyben a határok elvesznek, könnyen előkészíti a gyermek kísérletezését. Sem a túljutalmazás, sem ennek ellentéte, sem pedig a rendszertelen dicséret nem jó. A külső jutalmazásnak ugyanis van egy biokémiai lenyomata az agyban, általa kialakul egy emléknyom. A drogok pedig pontosan az agy jutalmazó rendszerét „használják ki”.

Szülőként sem a munkában, sem a vásárlásban, igazából semmiben sem lehet mértéktelennek lenni, hiszen a gyermek egyik erőforrása az otthon látott minta. Fontos, hogy a gyermek milyen életvezetési példát lát a szüleitől. A szülő semmiképpen se távolítsa el magától a jelenséget, ne gondolja azt, hogy a barátok rontják el a gyermeket, hogy a média fertőzte meg őt, vagy egyéb külső tényező a felelős. A tiltás egyszerű megoldásnak tűnhet, de föl kell ismerni, hogy nagyon ritkán hatékony.

Baj-e, ha egy fiatal kipróbál valamilyen kábítószert?

Nem baj. A kábítószerek az ősi kultúrák óta az emberi élet részei. A különféle növényeknek, gyökereknek, gombáknak már akkor meg volt a maga társadalmi funkciója. Nem látom, hogy ez ma miért lenne másként. Az alapvető ösztöneink között, az éhség, szomjúság, szexuális élet-inger mellett ott van a tudatmódosítás iránti érzékenységünk. Tehát a teljes élethez folyamatosan kell dolgoznunk azon, hogy az agyunknak szabadságot adjunk, s ezt tudatmódosítással lehet elérni. Erre a kábítószer csupán egy lehetőség, hiszen ugyanilyen hatást ér el a kocogás, a forró tej vagy az imádkozás.

Egy esetben veszélyes a kipróbálás: akkor, ha nincsenek felkészítve, nem tudják, hogy mit csinálnak, s mindezt lopva, zugban kell megtegyék. Így a félresíklás veszélye igen magas. Mindenféle taburól, így a drogokról is legalább családi szinten nyíltan kell beszélni, a képmutatásnak semmi értelme.

Milyen a hazai droghelyzet? 

Engem nem annyira a szerhasználati helyzet aggaszt, sokkal inkább az, hogy azok, akik már segítségre szorulnak, mire számíthatnak a társadalmi intézmények részéről. Nálunk még mindig a civil szervezeteknek és az egyházaknak köszönhető, hogy a szerhasználati zavarral küzdők életben maradnak. Románia jelenleg az egyik fertőzési góc európai szinten. Tehát nagy a baj. Csak Bukarestben harmincezer intravénás drogfogyasztó van és körülbelül hetvenezer a kábítószerezők száma. Tehát jól látszik, hogy itt nem tiltásra van szükség, hanem jó programokra. Le kell venni a nyomást a fogyasztókról, hiszen a felelősség elsősorban azon áll vagy bukik, hogy megkapják-e a megfelelő időben a szükséges információkat és van-e egy személy, aki a függő mellé áll és azt mondja, hogy el kell menni a kezelésre és én veled tartok. Nem mindig a családból kell kikerüljön, hiszen a család igazából másodlagosan érintett, így a legkevésbé tud zsigerből segíteni. Van online és anonim lehetőség is a segítségkérésre, azonban ha ezekről nem tudunk, akkor azt sem tudjuk, hogy ott segíthetnének.

Hová fordulhatunk itthon, ha baj van?

Hirdetés

Két vonal van Romániában: az egyik nagyon erősen egyházi, keresztény beállítottságú, ez a legrégebbi, de közülük csak néhány program igazán jó. A ROSAAC-hálózat az összes drogterápiás központot magában foglalja, de sajnos nagyon kevés az igazán jó program. A Bonus Pastor Alapítvány kivétel. Ha ilyen jellegű problémám lenne, akkor ide szívesen mennék. Itt egy nagyon jó kanadai modell szerint dolgoznak kiemelkedően jó visszaesési rátával: a felépülők aránya általában 15% szokott lenni, náluk ez az arány 60–70%.  A másik lehetőség a Romanian Harm Reduction, vagyis a Romániai Ártalomcsökkentő Hálózat és létezik az Országos Drogprevenciós Hálózat, amelynek 47 központja van, általában minden megyeszékhelyen. Nagyon eltérő az itt elérhető programok minősége: a Kolozs és Maros megyei központok kiemelkedők, viszont a székelyföldiek katasztrofális minőségűek.

 „Megtanulták” használni a szereket?

Az elmúlt évek során csökkent azon fiatalok száma, akik tudatmódosító szerek fogyasztása miatt kerültek be a marosvásárhelyi SMURD rohammentős-szolgálatra. Dr. Turucz Emilia sürgősségi szakorvos szerint ez nem annak tudható be, hogy a térségben kevesebben drogoznak, a jelenség inkább azzal magyarázható, hogy a fiatalok „megtanulták” ezeket a szereket használni. A Maros Megyei Sürgősségi Kórház Sürgősségi szakosztályára havonta 5-10 alkalommal kerül be drogos fiatal, általában hétvégeken, gólyabálok, diáknapok és fesztiválok idején nagyobb az esetek száma. Ebből is következtethető, hogy a serdülők, a gimnazisták és az egyetemisták a legérintettebbek ebből a szemszögből.

Dr. Turucz Emilia – Fotó: Boda L. Gergely

A szakorvos szerint térségünk szerencsésnek mondható még, hiszen relatíve alacsony a kemény drogokat fogyasztók száma, mivel ezek a szerek drágák és nehezebben hozzáférhetőek. A tizenéves fiatalok körében viszont egyre gyakoribbak a balesetek a pszichoaktív szerek használata miatt. Ezek könnyen beszerezhetők, sőt akár házilag is elkészíthetők.

„Különben minden drog veszélyes, mert függősséget okoz, mindegyik lehet halálos, akár az első fogyasztás nyomán is. Vannak olyan szerek, amelyek túladagolva leállíthatják a légzést, mások szívritmuszavart és szívmegállást idézhetnek elő. Az újabban divatos ún. etnobotanikus készítmények veszélyes tudatállapotot okozhatnak, főleg ha alkohollal próbáljak fokozni a hatását. A fogyasztó teljesen elszakadhat a valóságtól, életveszélyes helyzetbe keveredhet, vagy sérülést okoz a körülötte lévőkön” – magyarázta a doktornő.

Ha drogfogyasztás miatt kerül be valaki a sürgősségire, teljes orvosi ellátásban részesül, de azonnal értesítik a szociális munkást, illetve a rendőrség kábítószer-bűnözéssel foglalkozó csoportját is. „Amennyiben felmerül a drogfogyasztás gyanúja, a beteg minden esetben beutalót kap a pszichiátriára” – tette hozzá Dr. Turucz Emilia.

Van kiút!

A Bonus Pastor Alapítvány Erdélyben az egyetlen olyan központ, ahol magyar nyelvű terápiás kezelést nyújtanak a drogproblémákkal küzdők számára. Bartha Éva, az alapítvány klinikai pszichológusa beszélt munkájukról.

Bartha Éva – Fotó: Boda L. Gergely

Az utóbbi 3-4 évben sokkal inkább jelentkezik a drogprobléma, mivel könnyebben hozzá lehet jutni a kábítószerekhez, és egyre fiatalabb életkorban kezdik el használni azokat. 14-15 évesen már nem csak a marihuánát, az etnobotanikus szereket, hanem a szintetikus, az ún. dizájner drogokat is kipróbálják. Több információra lenne szükségük ahhoz, hogy ismerjék a veszélyeket. Rendkívül fontos lenne a szülők és tanárok informálása, felvilágosítása is a droghasználat veszélyeiről, jeleiről – mondta a szakember.

A Bonus Pastor Alapítvány több szinten nyújt segítséget. Az egyik a prevenciós munka. Iskolákban, egyházaknál, bizonyos közösségekben, fiataloknak, szülőknek, tanároknak tartanak előadásokat, interaktív csoportfoglalkozásokat a szerhasználatról, függőségekről. Prevenciós táborokat szerveznek főként olyan 8-18 éves gyerekeknek, akik olyan családból jönnek, ahol van szenvedélybeteg. A bentlakásos terápiás program rövid (12 nap), ill. hosszú távú lehet (3-9 hónap). A terápia során többek között azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek a függőséget okozzák, hiszen azt vallják, a függőség megjelenése valaminek a tünete. A hosszú távú terápiás program 18 éven felüliek számára jött létre, ám egyre inkább szükség lenne rá a tinédzserek esetében is. Az utógondozás támogató csoportokban, hétvégi regionális konferenciák, találkozók keretében, ill. egyéni tanácsadás során történik. Erdély-szerte 12 támogató csoportja van az alapítványnak. Székelyudvarhelyen szeptemberben indult egy ilyen csoport, melyet egy olyan felépült szenvedélybeteg kezdeményezett, ill. indított újra, aki részt vett a hosszú távú terápián. Pozitívuma egy-egy ilyen csoportnak, illetve a terápiás kezelésnek, hogy a szenvedélybeteg azt tapasztalja, nem nézik le, nem ítélik el, hanem elfogadják, befogadják. Olyanokkal találkozik, akik hasonló problémákkal küzdenek, ugyanazt élték át, így könnyebben megnyílik. Visszahúzó erő lehet azonban, hogy nagyon nehéz szembenézni a függőséggel. A felépülés ugyanis sok esetben életmódváltást igényel. Van, aki meghátrál, visszaesik egy idő után.

Az alapítványhoz Nagyváradtól Székelyföldig mindenhonnan érkeznek, sőt Magyarországról is, a legtöbben úgy, hogy egy már felépült szenvedélybetegtől hallottak a lehetőségről. A www.bonuspastor.ro oldalon egyébként minden elérhetőség megtalálható. Az erdélyi megyékben van képviselő, a marosvásárhelyi, kolozsvári és székelyudvarhelyi irodában tanácsadással is szolgálnak. Munkatársaik elérhetőek még Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szatmáron is.

A drogfogyasztás jogi vonatkozásai Romániában

Marosi György ügyvéd – Fotó: Csedő Attila
A 2014 márciusában módosított 2000/143-as törvény szabályozza a drogfogyasztással, kereskedelemmel és a megelőzéssel kapcsolatos intézkedéseket. A kockázattal rendelkező kábítószerek termesztése, előállítása, gyártása, kikísérletezése, kivonása, előkészítése, átalakítása, ajánlása, áruba bocsátása, eladása, szétosztása, szállítása, küldése, beszerzése, vásárlása, birtoklása vagy a terjesztésével kapcsolatos bármely tevékenység bűncselekménynek minősül. A büntetési tétel 2-7 évig terjedő szabadságvesztés alacsonyabb kockázatú drogok esetén és 5-12 évig terjedő szabadságvesztés magas kockázatú drogok esetén. A drogok kockázat szerinti megkülönböztetése, felosztása a törvény mellékletében megtalálható (a teljes szöveg és a tiltólista itt: www.lege-online.ro). Büntetésre számíthat ezen kívül pl. az orvos, aki magas kockázatú drogot ír fel receptre olyan páciensnek, akinek arra orvosi szempontból nincs szüksége, vagy az a személy, aki közösség által frekventált helyiséget bocsát drogfogyasztók rendelkezésére, vagy közhelyen drogfogyasztást tolerál (pl. vendéglő, bár, stb.) A jogszabály különbséget tesz a drogfogyasztás és az illegális drogfogyasztás között. A drogfogyasztás abban az esetben minősül illegálisnak, ha a tiltólistán szereplő szert a fogyasztó orvosi előírás nélkül viszi be a szervezetbe. Külön, önmagában a fogyasztást nem bünteti a törvény, összeköti más, a fentebb már említett tevékenységekkel. Ezek valamelyikének fogyasztás céljából történő végzése minősül bűncselekménynek, a büntetési tétel 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbírság. 

Egy melléklet tartalmazza az újonnan tiltólistára került növényeket és hatóanyagokat is. Köztük vannak bizonyos salvia és mitragina fajok (előbbi hallucinációt okoz, utóbbi hatása a kokainéhoz hasonló), a légyölő és a párduc galóca, illetve a Psilocybe-nemhez tartozó összes faj, amelyek használata az LSD-hez hasonló hatást vált ki. A hatóanyagok közül frissen tiltólistás az LSA (lizergsav-amid), a ketamin, a piperazin származékok, illetve a fürdősó (mefedron).

Kiemelt kép:: Shutterstock

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2014. októberi lapszámában jelent meg.