A hagyományos orvoslás is elismeri az akupunktúrát

Közel egy évtizede, hogy az Egészségügyi Világszervezet kiáltványt fogalmazott meg a hagyományos gyógyítás fontosságáról, minden kontinensen arra buzdítva az orvosokat, intézményeket, kormányokat: szorosan működjenek együtt ennek a tudásnak a birtokosaival. De a WHO Pekingi Nyilatkozatának tételmondatát – „Mindenki köteles az egészségére vigyázni!” – a népi bölcsesség már évszázadokkal ezelőtt kicsiszolta: „Legfőbb kincsünk az egészség” – tartja a mondás. Ennek megóvásához pedig a hagyományos orvoslás mellett számtalan alternatív lehetőség közül válogathatunk.

Közel egy évtizede, hogy az Egészségügyi Világszervezet kiáltványt fogalmazott meg a hagyományos gyógyítás fontosságáról, minden kontinensen arra buzdítva az orvosokat, intézményeket, kormányokat: szorosan működjenek együtt ennek a tudásnak a birtokosaival. De a WHO Pekingi Nyilatkozatának tételmondatát – „Mindenki köteles az egészségére vigyázni!” – a népi bölcsesség már évszázadokkal ezelőtt kicsiszolta: „Legfőbb kincsünk az egészség” – tartja a mondás. Ennek megóvásához pedig a hagyományos orvoslás mellett számtalan alternatív lehetőség közül válogathatunk.

Igaz: a betegségtől szenvedő, fájdalomtól gyötört ember mindent megtesz, kipróbál, megvásárol, hogy állapotán javítson. A trendek szerint ma a gyógyulásnál csak az egészségmegőrzésnek számosabb módja ismert: mind többen változtatnak tudatosan életmódjukon, szednek vitaminkomplexumokat, étrend-kiegészítőket, keresnek fel csontkovácsot, térnek vissza nagyanyáink tudásához, a gyógynövényekhez. És az alternatív gyógymódoktól sem zárkóznak el.

A Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke szerint a nyugati, hagyományos orvoslás az alternatív gyógymódok közül a fizioterápiát és az akupunktúrát ismeri el, ezeknek gyakorlását nálunk a 2007/118-as számú törvény szabályozza.

– Az akupunktúrára külön orvosi szakágként tekint a hagyományos orvoslás, vagyis az orvosi kollégium csak a szakorvosi diplomával rendelkező és az akupunktúrára specializálódott szakember tevékenységét ismeri el – hívta fel figyelmünket Soós-Szabó Klára, a családorvosi szövetség elnöke.

Szabó Sooós Klára javasolja, hogy kérjük ki szakember tanácsát mielőtt alternatív gyógymódot választanánk

A háziorvos maga sem zárkózik el attól, hogy bizonyos betegségek, főként az erős fájdalomcsillapítás esetén vagy idegrendszeri rendellenességek kezelésében akupunktúrás szakorvossal konzultáljon. Úgy látja, a hagyományos és alternatív orvoslás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. 

A szenttamási kínai orvos rendelőjében

Csíkszeredában 2002-től tart fenn kínai orvosi rendelőt a csíkszenttamási születésű Guzrány Ferenc. Páciensei között nemcsak Hargita megyeiek, hanem az ország különböző térségéből és Magyarországról érkezők is vannak.

A húszéves Ráhel például Szilágy megyéből érkezett Csíkszeredába – amikor beszélgetünk, már túl van az akupunktúrás kezelésén, és a testvérét, Csabát várja, akit szintén a meridiánokon elhelyezkedő akupunktúrás pontok stimulálásával, illetve ezt masszázzsal kiegészítve gyógyít a csíkszeredai orvos.

– Pánikrohamaim voltak, amire nyugtatót írt fel az orvosom, de közben az immunrendszerem is legyengült, ezt követően kerestük fel a családommal a csíkszeredai kínai orvost. Legalább egy hetet töltünk a városban, hogy végigcsináljam én is és a testvérem is az akupunktúrás kezelést. Mióta itt vagyok, nem szedek gyógyszert, jól érzem magam, és rohamom sem volt – mondta.

Közben folyamatosan érkeznek a betegek a tömbházlakásból átalakított rendelőbe, vannak közöttük középkorúak és idősek, nők és férfiak egyaránt. Egy gyergyószentmiklósi férfinak az akupunktúrás kezelés megkezdése előtt háromhetes tisztítókúrát ír elő az orvos, mert húgysavas a szervezete. A rendelőben külön három-négy ágyas helyiség van kialakítva a nő és a férfi páciensek számára, a tűkezelés általában félórát tart – lényege, hogy ezalatt a test visszakerül eredeti egyensúlyába, az energiaáramlás felszabadul, és a szervezet megkezdi öngyógyítását. 

Meggyőződésből gyógyít akupunktúrával

Guzrány Ferenc tizenkét éves volt, amikor hirtelen balesetben elveszítette édesapját. Az édesanyjával maradt kamasz nem tudta feldolgozni apja halálát, és két éven belül epilepsziával diagnosztizálták. Innentől kezdve folyamatosan antiepilepsziás szereket szedett, később aztán betegnyugdíjba küldték.

– Húszéves koromra tele voltam félelmekkel, úgy éreztem, a társadalom perifériájára szorultam. Aztán 1975-ben találkoztam a Tordán praktizáló dr. German Valentin akupunktúrás orvossal, és mivel az első tűkezelések után nagyon jól éreztem magam, elkértem tőle néhány tűt, és elkezdtem saját magam gyógyítását – emlékszik vissza.

Guzrány Ferenc a budapesti Fővárosi Szent István Kórház és Intézményei II. Ideggyógyászati Osztálya által 1996-ban kiadott orvosi igazolása szerint évek óta tünet- és panaszmentes, neurológiai vizsgálata és pszichológiai felmérése is állapotának javulását támasztja alá.

A hagyományos kínai orvoslást 1991 és 2001 között, kínai professzoroktól sajátította el, ma tagja a Tajvan-kutató Akadémiának és a Közép-európai Kínai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyesületnek.

– Mivel szó szerint a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan lehet akupunktúrával gyógyítani az epilepsziát, illetve megértettem a betegség kialakulásának pszichoszomatikus okait, meggyőződésem, hogy ennek a betegségnek a gyógyításában érhetem el a legjobb eredményeket. A mai napig jelentős távolságokból is jönnek hozzám páciensek – mondja.

Guzrány Ferenc húszéves praxisa alatt sokféle betegséget kezelt sikerrel 

A gyógyulni akarók nagy százaléka tehát epilepsziával fordul a specialistához, a 7-8 éves gyermekektől az 50 éves felnőttekig sokakat kezelt már ezzel a diagnózissal, és azt mondja, 95 százalékuk meg is gyógyult. 

Az influenzától a legsúlyosabb kórokig

Az akupunktúra csíkszeredai specialistája ott húz határvonalat, hogy míg a hagyományos nyugati orvoslás a tünetek enyhítésére koncentrál, és a rendszertelenül vagy hibásan működő szervet, illetve testrészt gyógyítja, a kínai orvoslás az emberi szervezetet egységként tekinti és kezeli.

Addig nincs gyógyulás, amíg az ember nem szembesül azzal, hogy milyen lelki, környezeti vagy fizikai okai vannak a betegségének. Sajnos, a páciensek gyakran nem tudnak egyenesek lenni, még a betegségükkel kapcsolatban sem, nehéz őket őszinteségre bírni. És ennél is nehezebb rávenni őket, hogy életmódjukon változtassanak – magyarázza az orvos.

Guzrány Ferenc szerint a megfelelő önismeret és személyiségfejlődés nélkül nincs teljes körű gyógyulás – ezt a pszichoszomatikus betegségek esetében részben a nyugati orvoslás is elismeri.

– Azt szoktam mondani, hogy az ember ugyanazon az intelligenciaszinten, amelyben megbetegedett, nem képes a teljes gyógyulásra. A másik fontos dolog, hogy az egészségi állapotunk romlásáért ne külső okokat és másokat hibáztassunk – vallja.

A kínai orvos szerint az viszont nincs meghatározva, hogy milyen betegségek, testi panaszok gyógyítására alkalmas az akupunktúra, húszéves praxisa alatt kezelt enyhe és nagyon súlyos panaszokkal hozzá forduló betegeket is.

– Rajtam kívül – időskora ellenére még mindig – dolgozik a tordai dr. German Valentin is, akinek én is köszönhetem a gyógyulásomat, de tudom ajánlani a gyergyószentmiklósi Elekes Oszkár akupunktúraorvost is – igazít el az Erdélyben tevékenykedő, hagyományos kínai orvoslást gyakorló szakemberek között.

Általánosabb tanácsot is ad: a fogyasztói társadalom olyan elvárásokat támaszt az egyénnel szemben, amely ellehetetleníti az önmagával és környezetével harmóniát kereső embert – az anyagi biztonság utáni hajsza, illetve az ehhez kapcsolódó félelem kikezd, majd felemészt.

– Ne kövessük senkinek a tanácsát, hallgassunk saját lelkünkre! – adta útravalóként.

 Fotó: helth.spectator.uk,  Mihály László, pixabay.com

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. májusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>