ARCHÍV A robbantástól sem riadtak vissza: a szüfrazsettek

Fedetlen keblekkel láncolják magukat a kerítéshez – a Femen ukrán feminista szervezet aktivistái elmennek a végsőkig, ha a női egyenjogúságról van szó, gondolnánk. Holott a legfinomabb angol úrihölgyek ennél is többre voltak képesek azért, hogy beleszólhassanak a közügyekbe. A nők választójogáért harcoló szüfrazsettek akkoriban robbantottak is. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin februári számában jelent meg.)

„Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei” – vallotta Emmeline Goulden Pankhurst, a szüfrazsettmozgalom (suffrage angolul választójog) legismertebb képviselője. 1903-ban alapította meg a Nők Szociális és Politikai Egyesületét, a WSPU-t (Women’s Social and Political Union), amely a nők alárendelt szerepe ellen harcolt. Tagjai egyenlő oktatást, munkavállalási jogokat, közéleti szerepvállalást, a szavazójog biztosítását követelték. Előbb tömegtüntetéseket szerveztek, majd radikálisabb formáját választották a tiltakozásnak: politikai gyűléseket zavartak meg, kerítésekhez láncolták magukat, pártirodák ablakait törték be, gyújtogatni, robbantgatni kezdtek.

Emmeline Pankhurst letartóztatása /forrás: La Vanguardia

A szervezet kiadványa, a The Suffragette több mint háromszáz bombamerényletről vagy gyújtogatásról adott hírt az első világháború kezdetéig. Ezeket vagyonos hölgyek által fizetett aktivisták hajtották végre, V. György király is naponta kapott fenyegető üzeneteket tőlük. Eközben

a hatalom keményen lépett fel ellenük: letartóztatások, házkutatások, kihallgatások jöttek. Amikor a bebörtönzöttek éhségsztrájkba léptek, a kormány a kényszertáplálásuk mellett döntött.

Egy csövet vezettek le a fogvatartott orrán, száján keresztül a gyomrába, melyen kenyér, tej és brandy keverékéből álló táplálékot juttattak be nem kis fájdalmat okozva. A kínzó eljárás óriási felháborodást és a szüfrazsettekkel való szimpátiát eredményezett.

Az áttörést mégsem ez, hanem az első világháború hozta el, amikor a munkaerőhiány miatt a nők tömegével töltötték be az addig férfimunkaköröket.

1928-ban, halála előtt pár héttel Emmeline Pankhurst még láthatta, hogy minden 21. évét betöltött nő általános szavazati jogot kapott Angliában.

Bár az Osztrák–Magyar Monarchiában, így Erdélyben sem volt ennyire drasztikus a nők választójogáért folytatott harc, voltak feminista szerveződések. Beszámolók szerint a Nőtisztviselők Országos Egyesületének Budapest után Temesváron, Nagyváradon és Aradon voltak a legaktívabb fiókszervezetei. A Monarchia részeként tájainkra is eljutottak a hírek, a korabeli irányzatok. A szavazati jogot végül elsőként a Károlyi-kormány terjesztette ki a nőkre 1918-ban.

Kiemelt kép forrása: bl.uk

Friss lapszámunkat alább kérheted: